Az anyát játszó kitűnő lengyel színésznő, Dorotha Segda (aki majd a két felnőtt ikerlányt is játssza) pólyás csecsemőket szül, ráadásul jelentősen túljátszva csodálkozik rá, hogy két baba kerül elő a paplan alól. Később a kislányok gyufát árulnak egy barokk téren, amely úgy van bevilágítva, műhóval felszórva, mintha műteremben vették volna fel, száz éve (mellesleg a gyufa megint csak utalás a mesterséges fényre). Innen viszi el két ismeretlen férfi sorshúzással a két lányt kétfelé, hogy külön nőjenek fel, Liliből jó lelkű anarchista, Dórából pedig szélhámos legyen. Dorotha Segda Húsz évvel később találkozunk újra a lányokkal az Orient-expresszen, amint áthaladunk egyrészt a XIX. századból a XX. -ba, másrészt Ausztriából Magyarországra, mivel a vonat pont a határon áll meg éjfélkor, amikor durrannak a pezsgők. Dóra az első osztályon utazik neki udvarló urak között, Lili a zsúfolt fapadoson, ahol csendőrök járőröznek. Később is hangsúlyos szerepet kap a két lány környezetének különbsége, hiába tartózkodnak lényegében azonos helyszíneken, teljesen más társadalmi közegben forognak.
A 20. század elejét a némafilmek stílusában megidéző, fekete-fehér alkotás teljes körű restaurációját a Magyar Filmlaborban készítették el Máthé Tibor, a film operatőrének részvételével 2017-ben, az eredeti kameranegatív és eredeti hangszalag felhasználtásával. A digitálisan felújított filmklasszikus a 68. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál "Classics" szekciójában mutatkozott be újra mozivásznon, és március folyamán limitált vetítéssorozatban a hazai filmszínházakban is látható lesz. Szereplők: Dorota Segda, Oleg Jankovszkij, Paulus Manker, Andorai Péter, Máté Gábor, Kéry Gyula, Czvetkó Sándor, Kovács Eszter, Andrej Schwartz, Téri Sándor, Koronczi Endre, Kovács Ágnes Rendező: Enyedi Ildikó Forgatókönyv: Enyedi Ildikó Operatőr: Máthé Tibor Vágó: Rigó Mária Zene: Vidovszky László Látványtervező: Lábas Zoltán Jelmez, kosztüm: Gyarmathy Ágnes Producer: Archy Dolder, Norbert Friedlander, Hanák Gábor, Andrej Schwartz Stúdió: MAFILM Stúdió Forgalmazó: Pannonia Entertainment Ltd. Hossz: 99 perc Korhatár: 12 éven aluliaknak nem ajánlott!
A Simon mágus (1999) Jarmuscht idéző szerelmespárja szavak nélkül hidalja át két, távoli, eltérő világ kulturális és nyelvi akadályait, fittyet hányva egyúttal a történelem önkényes, sorsformáló erejének. A Testről és lélekről (2017) szarvaspárral álmodó, szemérmes és esetlen szerelmespárjának lassan, de biztosan szárnyra kapó viszonya akkorát szól, hogy a történet külső világát alkotó, életcsalásoktól és korrupciótól bűzlő mészárszék csak mellékes, keserűen komikus jelenkori díszletvilágnak tűnik.
Szereplők: Dorotha Segda, Oleg Jankovszkij, Paulus Manker, Andorai Péter, Máté Gábor A földgolyóra montírozott filmburleszk: valaki a fejét egy óriási ágyú torkába dugva fáklyával próbálja meggyújtani a kanócot, így akar öngyilkos lenni, de rövid a karja, és nem éri el... Enyedi Ildikó trendekbe nem illeszthető, játékos-ironikus filmmeséje a mozgókép számára is nélkülözhetetlen elektromos fény születését idézi meg. Máthé Tibor feladata az volt, hogy stílusában az edisoni időszak, a némafilm bájos világát teremtse újra, s a fény játékaival összekösse a film nagyon különböző perspektíváit. Renoir A kis gyufaáruslány ának és a korszak más némafilmjeinek elrajzolt műtermi stílusában kellett a fényekkel jellemeznie férfi és nő párharcát, illetve a két ikerlányt – a félvilági luxusnőt, Dórát, és az anarchista Lilit –, valamint az őket egységként szerető férfit. Dórában a csillogás, Lilinél az egyszerűség, finomság jelenik meg; s a film természetes külsői is díszletszerűvé válnak. A sokszor kívülről, szórt, vibráló fényekkel megvilágított, valóságtól elrajzolt terekben az arcokon játszik a fény.