Békésy kutatási eredményei máig hatnak. Ő állapította meg elsőként, hogy a fülben haladó hullámok keletkeznek, valamint kimérte a hullám terjedési sebességét is. Tanulmányai során Békésy kimutatta, hogy a belső fül csigájában lévő alaphártya ugyanúgy rugalmas felületként továbbítja a rezgéseket, ahogyan a középfület határoló dobhártya is. Ezáltal a hangmagasság érzékelése nem történhet az alaphártya rezgésének visszhangja alapján. Bebizonyította, hogy a csigában nemlineáris-hullám halad végig, mely a hanghullám frekvenciájának függvényében, a mintegy 30 mm hosszú járat más-más helyén éri el a maximumát. Ezen felül kimutatta azt is, hogy a keletkező hanghullám csak a forrás szerepét tölti be a hangérzetet közvetítő idegsejtek működésében, melyhez a csigában található elektrokémiai források biztosítanak energiát. Nobel-díjasunk, Békésy György tiszteletére új emlékérme - Nemzeti.net. Kutatómunkájának köszönhetően ismerhettük meg, hogyan hallunk. Az általa kifejlesztett audiométer működési elve alapján működnek a ma is használt hallásvizsgáló eszközök. A Magyar Nemzeti Bank 7500 Ft névértékű ezüst emlékérmét, és annak 2000 Ft névértékű színesfém változatát bocsátja ki Békésy György megnevezéssel a Nobel-díjas tudós halálának 50. évfordulója alkalmából.
főmunkatársa (1949–1966). A JNMGE Mezőgazdasági Kémiai Intézetéhez kirendelt kutató (1938–1946), az egyetem magántanára és ny. r. tanára (1946–1949). Szabadidejében szívesen faragott, művészi igényű szobrokat készített. Nobel-díjas testvéréről, Békésy Györgyről bronz szobrot alkotott, amelyet a bp. -i Békésy György Postaforgalmi Szakközépiskola (Rákoshegy, XVII. ker. Széchenyi István utca 9–11. ) aulájában, másolatát a diósdi Rádió és Televízió Múzeumban helyezték el. 20/2022. (VI. 2.) MNB rendelet a „Békésy György” ezüst emlékérme kibocsátásáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. Növénykémiával foglalkozott, a magyarországi gyógynövény-kémiai kutatások megteremtője. A rozson élősködő, gyógyszeripari alapanyagként használt anyarozs (Claviceps purpurea) mesterséges szaporítását vizsgálta. Kidolgozta az anyarozs ún. egyszem- analízisét, amellyel kiválaszthatók a magas hatóanyag-tartalmú törzsek. A világon elsőként oldotta meg a rozs anyarozzsal történő mesterséges fertőzését, az anyarozs nagyüzemi termesztését, továbbá kidolgozta az anyarozs alkaloidtartalmának vizsgálati módszereit. A nemesítés céljaira kézi anyarozsoltó gépet is szerkesztett (1947).
"Fő munkája az ember egyensúlyát fenntartó szerv funkcióját, továbbá a fül belseje és a kisagy között fennálló összefüggést derítette fel, és a kisagy betegségeinek diagnosztikáját állapította meg. " A kapcsolat nyilvánvaló. Békésy összefoglaló munkát sohasem írt, a neve alatt kiadott két könyv egyike 1958-ig megjelent dolgozatait, illetve azok fordítását tartalmazza, a másik egy előadás-sorozatának följegyzett anyaga. Tudományos dolgozatainak száma százhúsz körül van, ebből három jelent meg magyar fordításban is. Nem volt egyoldalú tudós. A közép-amerikai indián kultúrák nemzetközileg elismert szakértője is volt. Értékes gyűjteményét a Nobel-alapítványra hagyta. Hamvait a Csendes-óceánba szórták. Forrásmunkák Vincze János: Békésy György doktori disszertációja. Emlékezünk orvosainkra, NDP K., 47. kötet, Budapest, 2019., 5–10. Prof. dr. Váci Szakképzési Centrum Boronkay György Műszaki Szakgimnáziuma és Gimnáziuma. Tőkés Béla
(Bp., 1958) B. M. -különszám. Emlékkönyv. (Herba Hungarica, 1968) Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1980. nov. 30. ) Háznagy András: In memoriam B. (Acta Pharmaceutica, 1981) Szathmáry Géza: Emlékezés B. -ra. (Herba Hungarica, 1981) Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997). Szerző: Kozák Péter Műfaj: Pályakép Megjelent:, 2013
Életművének legjelentősebb része a belső fülben lejátszódó mechanikai-fizikai folyamatok megfigyelése, valamint a hallás természetére vonatkozó új elmélet kidolgozása. Elsőként készített a belső fülhöz hasonlóan működő eszközt, s ugyancsak elsőként figyelte meg mozgásában az emberi hallócsiga alaphártyáját. Kimutatta, hogy az elektromos energiát a csigában kémiai folyamatok termelik, s azt is, hogy a nem ingerelt csigán is jelentkezik elektromos feszültség. Stockholmi tartózkodása idején megszerkesztette a róla elnevezett Békésy-féle audiométert, egy önműködő hallásvizsgáló berendezést. Későbbi kutatásai során felismerte az ún. érzékszervi válaszazonosságokat (pl. a bőr rezgésérzékelésében) és az érzékszervi megismerés fontos törvényeként határozta meg az idegi gátlások fogalmát. Magyarországon aktívan közreműködött a rádióadások megindításában, ő tervezte a Magyar Rádió stúdióinak akusztikáját is. Emlékezet Családja a diplomata édesapa miatt Münchenben (1904–1909), Konstantinápolyban élt (1909–1911), majd Svájcba költözött (1911).