Belső megtérülési ráta: mire szolgál, számítás és példák - Tudomány Tartalom: IRR értékelés Mekkora a belső megtérülési ráta? Egy befektetés megtérülése Maximalizálja a nettó jelenértéket Fix bérleti díj passzív Tőkekezelés Magántőke Hogyan kerül kiszámításra? Formula szempontok Az IRR kiszámításának módjai Értelmezés Hogyan kell értelmezni Példák 1. példa 2. példa Hivatkozások Az belső megtérülési ráta (IRR) egy mutató, amelyet a tőkeköltségvetésben használnak a valószínű befektetések megtérülésének becslésére. A levonási ráta miatt az adott projekt teljes cash-flow-jának nettó jelenértéke (NPV) nulla. A "belső" kifejezés arra a tényre utal, hogy ennek az aránynak a kiszámítása kizárja a külső tényezőket, például az inflációt, a tőkeköltséget vagy a különféle pénzügyi kockázatokat. Olyan fix kamatozású befektetés esetén, amelyben a pénzt csak egyszer helyezik el, ennek a betétnek a kamatát minden időszakban meghatározott kamatlábbal fizetik a befektetőnek. Ha az eredeti betét nem növekszik vagy csökken, akkor annak IRR-je megegyezik a megadott kamatlábbal.
Nyissa meg az IRR funkciót, és adja meg azt a cellatartományt, amelybe éppen beírta a bejegyzéseket. A belső megtérülési ráta automatikusan kiszámításra kerül. Hasznos lehet a Tizedesérték növelése funkció használata a számított belső megtérülési arányban megjelenő tizedesjegyek számának növeléséhez. A belső megtérülési ráta kiszámításának példájaként egy vállalat felülvizsgálja az esetleges befektetést, amelyre az első évben várhatóan 20 000 USD várható befektetés, majd a következő három évben 12 000, 7 000 és 4 000 USD bejövő cash flow-k következnek.. Ha ezt az információt beírja az Excel IRR függvénybe, akkor az 8, 965% -os IRR-t ad vissza. Az IRR képlet az Excelben rendkívül hasznos a lehetséges megtérülési ráta gyors megállapításához. Használható azonban kevésbé etikai célokra, azaz mesterségesen modellezni a pénzáramlás helyes összegét és ütemezését, hogy olyan IRR-t állítson elő, amely megfelel a vállalat tőkeköltségvetési irányelveinek. Ebben az esetben a menedzser összeveti az eredményeket a cash-flow modelljében annak érdekében, hogy elnyerje a projekt elfogadását, annak ellenére, hogy tudja, hogy nem lehetséges elérni ezeket a cash flow-kat.
A világ egyik legnagyobb brókere, az eToro hozzáférhetőbbé tette a pénzügyi piacokon történő befektetést. Most bárki befektethet részvényekbe, vagy megvásárolhatja a részvények frakcióit 0% -os jutalékkal. Kezdje el a befektetést mindössze 200 dolláros befizetéssel. Ne felejtsük el, hogy fontos a befektetésre való kiképzés, de természetesen ma bárki megteheti. A tőkéje veszélyben van. Egyéb díjak merülhetnek fel. További információért keresse fel a oldalt Befektetni szeretnék az Etoro-val F t a pénz folyik minden periódusban t én 0 a kezdeti pillanatban végrehajtott beruházás (t = 0) n az időszakok száma Projektválasztási kritériumok a belső megtérülési ráta szerint A kiválasztási kritériumok a következők lesznek, ahol "k" az NPV kiszámításához kiválasztott áramlások diszkontrátája: Ha IRR> k, a beruházási projektet elfogadják. Ebben az esetben a megszerzett belső megtérülési ráta magasabb, mint a befektetéshez szükséges minimális megtérülési ráta. Ha IRR = k, akkor hasonló helyzetbe kerülnénk, mint amikor az NPV nulla volt.
A mutatószám kiszámításához a képlet kanonikus alakja a következő: 0 = Σ1 / (1 + GNI) hogy, ahol: GNI - a jövedelmezőség belső százaléka; K - az időszak sorrendje. Amint az a képletből látható, a nettó költség ebbenAz esetnek meg kell egyeznie 0. Ez az IRR számítási módja azonban nem mindig hatékony. Pénzügyi számológép nélkül nem állapítható meg, hogy a beruházási projekt több mint három időszakot tartalmaz-e. Ebben az esetben célszerű a következő eljárást alkalmazni: IRR = KP m + P kp * (TTS m / P TTS) ahol: GNI - belső százalék; KP m - kisebb számítási százalék; P kp - a nagy és az alacsonyabb kamatlábak közötti különbség; TTS m - kisebb számítási ráta alkalmazásával kapott nettó jelenérték; P TTS - a jelenlegi értékek abszolút különbsége. Amint az a képletből látható, az IRR kiszámításáhozKeressük meg a nettó jelenértéket két különböző számítási százalékban. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a különbségük nem lehet nagy. A maximum 5%, de ajánlott a lehető legkevesebbet (2-3%) figyelembe venni.
A függvény bővíthető más tényezőkkel is (például nem, az értelmi képességeket mérő változó stb. ). Szempontunkból most a függvénynek az a tulajdonsága érdekes, hogy egy átlagos iskolaév megtérülési rátájának közelítőleg a kereseti függvény iskolázási együtthatója tekinthető, és regressziós becsléssel megkapható. [Ennek az értelmezésnek a bizonyítását Mincer (1974) dolgozta ki. ] A függvényben tehát a b becsült regressziós együtthatót szokták egy iskolaév átlagos egyéni megtérülési rátájaként értelmezni, mivel a megtérülési ráta nem más, mint az iskolázottságban bekövetkezett adott változást követő relatív változás a keresetekben. Vagyis: vagy: Y s Y 0 az s, illetve 0 évig iskolába jártak kereseteit mutatják. Az egy iskolázási év átlagos megtérülési rátája alapján is lehet oktatási szintekre vonatkozó megtérülési rátákat számolni. Az iskolai fokozatok szerinti megtérülési rátákhoz úgy jutunk el, hogy kétértékű változókat használunk a kereseti függvényben az egyes oktatási szinteknek megfelelően (a képletben ALT, KOZ, FELS -sel jelöltük őket).