2016. szeptember 16. 11:22 150 éve, 1866. augusztus 1-jén indult meg a villamosközlekedés elődjének is tekinthető menetrend szerinti lóvasútforgalom a pesti Széna (ma: Kálvin) tér és Újpest között. 120 éve, 1896. január 12-től szállított utasokat először villamos – a BUR-vasútként ismert cég égisze alatt – a mai Lehel tér és Újpest között, illetve a Megyeri kápolnáig. A kiállítás a kettős évforduló kapcsán kötöttpályás közlekedésünk másfél évszázados történetét tekinti át korabeli fotók és műtárgyak segítségével. Gondola.hu - Nagy Gábor Tamás helyett fővárosi képviselő Wintermantel Zsolt. Szeptember 16-án 17 órakor Vitézy Dávid, a Közlekedési Múzeum főigazgatója és Wintermantel Zsolt, Újpest polgármestere nyitják meg a Közlekedési Múzeum és az Újpesti Neogrády László Helytörténeti Gyűjtemény közös, a Lóvasút és BUR-vasút történetét bemutató kiállítását. A kiállítás Pest-Buda, majd Budapest utcaképét a 19. században meghatározó lóvasúti utazásokról, a lóvasúti üzemről, valamint a villamosforgalom kialakulásáról és napjainkig tartó történetéről szól. A tárlat ugyan csak két hétig látható, de addig is tárlatvezetésekkel, gyerekfoglalkozásokkal (szeptember 25. és október 2. )
Szépen hangzik, hogy az embereknek akarják átadni a rakpartot, de nem vagyok benne biztos, hogy jó ötlet, ha pont azon a belvárosi szakaszon zárják le az utat, ahol a főváros észak–dél irányú közlekedése zajlik. Az emberek ugyanis nem csak a fűben ücsörögni szoktak, hanem eljárnak dolgozni, bevásárolni, iskolába viszik a gyerekeiket és néha szórakozni is mennek. – Budapest általában nehéz terep a Fidesz számára. Elődje, Láng Zsolt lapunknak azt nyilatkozta nemrég: a fővárosban a Fidesznek minden szavazatért duplán meg kell dolgoznia, és kiemelte, hogy az áprilisi országgyűlési választáson a Fidesz négy százalékkal jobb eredményt ért el, mint négy évvel korábban, miközben az összellenzék tíz százalékkal kevesebbet, vagyis zárul az olló. Mire számítanak, hogyan fognak szerepelni a fideszes jelöltek a budapesti időközi önkormányzati választásokon? Wintermantel zsolt zsidó a b. – Általános tendencia Európában és Észak-Amerikában, hogy a nagyvárosokban a pálya inkább balra lejt. Az ideákban hasonlóan gondolkodunk, de a gyakorlati megközelítés a mi szempontunkból teljesen más: mi sem vitatjuk, hogy jó lenne a tisztább levegő a fővárosban, de azért nem akarjuk onnan kitiltani az autósokat.
Doktor Mollnak elkerekedett a szeme. S rögtön meg is kérdezte, hogy mikor és hol volt az első. Mire ezt a választ kapta: – Úgy volt, hogy a bár micvómat 1944. március 25-én tartjuk a Dohány utcai zsinagógában, amelynek a kórusában énekeltem. De március 19-én bejöttek a németek, úgyhogy a zsinagógába nem mentünk, helyette a körúton, egy lakás-zsinagógában tartottuk meg az ünnepséget. Akkor hívtak föl először a Tórához. Másodjára meg most… S hogy mi történt a közben eltelt 78 évben? Zajlott a történelem. Az élet. Vitték az embert magukkal az úgynevezett munkás hétköznapok. Wintermantel zsolt zsidó a program. Az említett öregúr a fiának köszönheti, hogy pár éve ismét zsinagógába kezdett járni. – Ha nincs a fiam, és a fiam nem jár rendszeresen ide, akkor velem ez a mostani alija nem történt volna meg – tette hozzá az öregúr, és a fiára pillantott, a tekintetében szeretettel és örömmel. Erre Doktor Moll zavartan elfordult, hogy a könnyes szemét elrejtse, minek azt mutogatni. Jobb, ha a könnyeit betűkké alakítja, s kiírja magából az ember.
Nekem és a közösségüknek is az az álláspontja, hogy megosztó személyiségről nem szabad és nem érdemes közterületet elnevezni, függetlenül a személytől. Azt fogjuk javasolni, hogy lehetőség szerint olyan emberről nevezzenek el közterületet, aki a társadalomban, akár vallási, akár párthovatartozás, akár a történelmi tetteinek megítélése tekintetében nem megosztó személyiség, és élete példát tud adni mindannyiunknak. Félidejéhez ért Karácsony Gergely főpolgármesteri ciklusa. Hogyan értékeli a városvezetés elmúlt két és fél évét? Adófelajánlásokra hajt Iványi hálózata - Hír TV. Jelen pillanatban olyan projektek, fejlesztések zajlanak, amelyeket még Tarlós István és a Fidesz–KDNP-féle korábbi városvezetés tervezett meg, szerzett hozzá forrást, állami támogatást. Ha csak a Lánchidat nézzük: ha Karácsony Gergely 2020 februárjában aláírja azt a szerződést, amit még Tarlós István idején készítettek elő, akkor már lehetne ott közlekedni, és nem került volna legalább ötmilliárd forinttal többe a felújítás. Azt, hogy mekkora dugót és fennakadást okoznak ezek a munkálatok, mindennap tapasztaljuk.
"Kohn elmegy a rabbihoz tanácsot kérni: - Rabbi, mit tegyek? Hiányzik a kasszából 1000 dollár! - Tedd vissza, fiam... Milyen rappet tol otthon Gyurcsány és Botka? | 24.hu. " – írta bejegyzésében. A volt fideszes polgármester azonban jó eséllyel nem bontotta ki az igazság minden szálát. Az átadás-átvétel ugyanis valóban az épp rendelkezésre álló keretet mutatja, de abban nem kell feltüntetni, hogy egyébként milyen kötelezettségei vannak az önkormányzatnak, például az önkormányzati cégek adósságát sem. A másik szempont, hogy az egy dolog, hogy a pénz az adott pillanatban rendelkezésre áll, de ha az éves költségvetés szerint még az év hátralévő részében tervezetten el kell költeni abból közszolgáltatásokra vagy a megrendelt munkák kifizetésére, az nem egy szabadon felhasználható keretet jelent.
Fotó: Éder Vera Szereplők: Helmer GÖRÖG LÁSZLÓ Jászai-díjas Nóra CZAKÓ JULIANNA Rank Doktor GÁSPÁR TIBOR Jászai-díjas, Érdemes Művész Kristine Linde EDVI HENRIETTA Krogstad FANDL FERENC Helmerék gyermekei BERTÓK KRISZTOFER / MARJAS MÁTÉ, SZEGEZDI EMMA, SZEGEZDI HÉDI Díszlettervező: HORESNYI BALÁZS Jászai-díjas, Érdemes Művész Jelmeztervező: PILINYI MÁRTA Dramaturg: ARI-NAGY BARBARA Súgó: MÁRTON B. ANDRÁS Ügyelő-Rendezőasszisztens: PÖLTZ JULIANNA Rendező: BÉRES ATTILA
Sok olyan súlyos történet van, mint amilyen ez, és talán jó az, ha a néző ezt láthatja, szembesülhet vele, hogy ez akár az ő életében is így van. Rájöhet, hogy ő is egy dobozba zárja magát, - csak hogy egy kicsit a Tartuffe előadásunkat idézzem -saját babaházába menekül – véli a színművésznő. – Nórának megvan a saját igazsága. Bár egy törvénybeütköző dolgot követett el, ő tényleg mindent a családjáért tesz. Elhiszi, hogy neki az a feladata, hogy mindent feláldozzon értük, saját magát pedig a végtelenségig a háttérbe szorítsa és elviselje, hogy mindenki azt gondolja róla, hogy mindenre alkalmatlan, mert nagy válságban még nem volt az élete. Miskolci Nemzeti Színház. Aztán szép lassan kiderül, nagyon sok munka és áldozat van a háttérben, amit minden nap meg kell neki hoznia a tökéletes látszat fenntartása érdekében, mert ezt várja el tőle mindenki. Mindezek mellett mégsem gondolom, hogy áldozat lenne. Reményeim szerint egy izgalmas és különleges előadást láthatnak a nézők – összegzi Czakó Julianna. Henrik Ibsen: Babaház (Nóra) színmű fordította: Kúnos László Helmer Görög László Jászai-díjas Nóra Czakó Julianna Rank Doktor Gáspár Tibor Jászai-díjas, Érdemes Művész Kristine Linde Edvi Henrietta Krogstad Kandl Ferenc Helmerék gyermekei Bertók Krisztofer / Marjas Máté, Szegezdi Emma, Szegezdi Hédi Rendező: Béres Attila Bemutató: 2022. április 14.
A szöveg sűrűbb lett, gyorsabb tempójú, új elem mindössze annyi van benne, hogy az Ibsen által eredetileg táncnak leírt produkciót, amellyel Nóra készül fellépni, egy dalra cseréltük ki – árulja el a rendező. Fotó: Éder Vera Horesnyi Balázs Jászai-díjas, Érdemes Művész díszlettervező igencsak különleges látványvilágot álmodott meg a darabhoz, ugyanis a játékteret tetőtől talpig citromsárgába öltöztette. – A díszlet sárgája inkább esztétikai, mint szimbolikus döntés eredménye. Olyan teret képzeltünk el, amely modern, letisztult, otthonszerű, de annyira mégis absztrakt, hogy ne a realista részleteire figyeljünk. A monokrómia kicsit elemeli a valóságtól, egy keretet képez, amely kiemeli a benne történteket – avat be a részletekbe Béres Attila. Fotó: Éder Vera A főszereplő Nórát Czakó Julianna kelti életre a Játékszín sárga terében, aki elmondása szerint nagyon örül a szerepnek. – Szerintem minden színésznőnek a szerepálmai között ott van Nóra. Ibsen 1879-ben írta ezt a történetet, ami akkoriban nagy port kavart, de úgy vélem, hogy meg lehet találni ennek az igazságát ma is.
- Ez az előadás azért jócskán túllépett a miskolci közönségen. Czakó Julianna: Igen, de mindenképp kellett a sikeréhez az, hogy úgy robbanjon be, úgy induljon el, ahogy Miskolcon történt. Az adott erőt a továbbiakhoz. De ez nem csak erre az előadásra igaz. Első döbbenetes élményem volt, amikor a Kopasz énekesnőt játszottuk a Játékszínben, és a próbák alatt azt gondoltuk, minket felsóznak, elégetnek, kiűznek Miskolcról. És nem, még a nyugdíjas nénik is visítva nevettek, tapsoltak. - Máshol nem ilyen a közönség? Czakó Julianna: Nem ennyire nyitottak. Persze attól is függ, hogy milyen "színházi nevelést" kaptak. De ez a nyitottság nem jellemző, meg az sem, hogy ennyire szívügye legyen az egész városnak a színház. - Említetted, nem a tehetségeden múlott a sikered, hanem a szerepeken. De azokat eljátszani tehetség kellett. Czakó Julianna: Persze, de olyan sok tehetséges ember van. - De attól te nem vagy kevésbé tehetséges. Czakó Julianna: Nem. Nyilván sokat kellett dolgoznom ezért a sikerért, de vannak emberek, akik pontosan ugyanennyit dolgoznak, és mégsem jön a siker.