Forrás/bővebben:
által közölt adatokból. Ez a 2021-es év eddig eltelt hónapjai közül január kivételével mindre igaz, ennek köszönhetően az idei első négy hónap összesen 15 961 159, 86 megawattórás bruttó villamosenergia-felhasználása bő 3 százalékkal magasabb az utolsó járvány előtti év, 2019 fogyasztásánál, de a korábbi évekénél is. 2019 egyben az eddigi országos éves fogyasztási rekordot is tartja összesen 45 660 505, 71 MWh bruttó villamosenergia-felhasználással. A járvány negatív hatásai ellenére a 2020-as felhasználás ennél mindössze alig több mint 1 százalékkal volt alacsonyabb (45 136 357, 17 MWh). A következő évek is a fogyasztásnövekedésről szólhatnak Ami az áramfogyasztás emelkedésének okait illeti: bár 2021 első hónapjaiban még számos korlátozás életben volt Magyarországon, azonban a gazdasági aktivitást ezek jóval kevésbé érintették, mint az első hullám idején. Történelmi rekordokat döntött az áramfogyasztás Magyarországon - Portfolio.hu. Közben sokan továbbra is távmunkában, otthonról dolgoztak, növelve a háztartások villamosenergia-felhasználását is, így a "céges" és lakossági fogyasztás egyaránt viszonylag magasan alakult.
Az 50 és 300 megawatt teljesítőképességű erőművek közül nőtt a Pécsi Hőerőmű kihasználtsága (55, 6 százalékra), valamint az Ajkai Erőműé (34, 5 százalékra). A szélerőművek kihasználtsága 2014-ben átlagosan 22 százalékos volt, 2 százalékkal alacsonyabb az előző évinél. A bruttó rendszerterhelés tavaly 2014. december 1-jén volt a legmagasabb, elérte a 6461 megawattot. Magyarország éves villamosenergia fogyasztása. A teljes bruttó villamosenergia-felhasználás 2014-ben meghaladta a 42, 5 terawattórát, az előző három év csökkenése tavaly után már kissé emelkedett. A fogyasztásból mintegy 29 terawattóra származott hazai termelésből - egy évvel korábban még meghaladta a 30 terawattórát, sőt 2007-2008-ban a 40-et is elérte az akkor csaknem 44 terawattórás fogyasztáson belül. Az éves áramimport részaránya 2014-ben elérte a 31, 44 százalékot, míg egy évvel korábban 28, 15 százalék volt. A teljes bruttó villamosenergia-felhasználásból a legnagyobb, 36, 7 százalékos részarányt a nukleáris energia tette ki, 14, 2 százalék volt a lignit, illetve szén alapú villamos energia, 10, 8 százalék a földgázzal, 6, 8 százalék pedig a megújuló energiákkal termelt áram.
A néző egyszerű logikával nem is igen tudja megmagyarázni viselkedésüket. Mert az még csak "meg van írva" Stoppardnál, hogy amikor Claudius leveléből rájönnek, mi vár Hamletre, elhessegetik maguktól a felelősséget, sőt még azon is elmélkednek egy sort, nem lehetséges-e, hogy a halál voltaképp valami szép és kellemes esemény az ember életében. Végtére nem az ő dolguk, hogy a halált mint állapotot minősítsék. Az már azonban furcsa, hogy amikor megtalálják a hamis levélváltozatot, amely éppen az ő elveszejtésükról intézkedik, fel sem ötlik bennük a kérdés, miként változtak meg estéről reggelre Claudius sorai. Igen, Ros és Guil elemi kérdések nélkül, tulajdonképp valami bávatag bele-törődéssel fogadja a dolgok alakulását. Stoppard szándékosan ilyen, a helyzetek-nek szinte valószerűtlenül alávetett embereket mutat a Rosencrantz és Guildenstern halott című darabban, amely nem Hamlet-parafrázis, noha természetesen az alapmű ismeretére épít. Ez a groteszk játék századunk műve; leginkább talán Kafka kései hajtása, látlelet az emberről, akinek nincs személyisége, sem-miféle identitása, nem ismeri a morál fogalmát, végrehajt, és aláveti magát.
Szűcs Katalin: Ros és Guil Tom Stoppard: Rosencrantz és Guildenstern halott - kritika Ha nem kénytelen az egyéb elfoglaltságot választó címszereplő miatta Hamletet levenni műsoráról a Katona József Színház, akár tematikus bérletet hirdethetett volna három előadására, oly szorosan függ össze (a bemutatók sorrendjében) a dán királyfi története, a Ma este improvizálunk és a Rosencrantz és Guildenstern halott -- mint világ- és művészetszemléleti problémafelvetés. Tom Stoppard Shakespeare-fonákja és az alapmű között az összefüggés nyilvánvaló, s a gazdaságossági szempontokon túl is sokatmondó az ötlet, amellyel az előbbit rendező Máté Gábor (az utóbbi Claudiusa) formailag is hangsúlyozza ezt, amikor Khell Csörsz Hamlet-terébe helyezi a darabot, és számos más ponton is idézi Zsámbéki Gábor rendezését, utalva a történet azonosságára s megteremtve az önreflexió konkrétságát. Ám, hogy mi a látszat, mi a való és mindennek felismerésében mennyi a művészet, a színház szerepe - e kérdéskör színi tárgyalásához markáns hozzászólás Ascher Tamás Pirandello rendezése is (amelyben Máté Gábor történetesen a rendezőt alakítja).
Frunză Victor: Rosencrantz és Guildenstern halott (2020. 11), 2009. Az előadás adatai Az előadás színházkulturális kontextusa Dramatikus szöveg, dramaturgia A rendezés Színészi játék Színházi látvány és hangzás Az előadás hatástörténete Cím: Rosencrantz és Guildenstern halott Bemutató dátuma: 2009. szeptember 6.
2022. július 3. 00:00 | Programajánló Rosencrantz és Guildenstern a Hamlet mellékszereplői, akiknek története 2022. július 12-én 20. 30-tól lesz megtekinthető a Várszínpadon. A király udvaroncai azt a feladatot kapják, hogy Hamlet után kémkedjenek, s mindezt úgy, hogy a régi barátságot mímelve a dán királyfit faggassák ki. A darab alapvetően vígjáték, de létezésünk alapkérdéseivel szembesíti a nézőt, miközben a két főszereplő céltalanul bolyong az eredeti darab történései között. Az előadásról bővebben itt olvashat.
A szereposztás pedig egyszerűen pazar! Drámában is a kedvencem! <3 Tom Stoppard! Londonna 2018. június 5., 20:56 Szeretem ezt a filmet, bár szánom-bánom, ritkán húzom elő… Annak idején ezzel a történettel én színpadon találkoztam először elég sokszor, mert többször is beültem az előadásra, méghozzá spoiler, és ez nekem bizony határozottan – egy amolyan – aha-élmény volt. Annyira, hogy ezen felbuzdulva a drámát is elolvastam (miután hosszas keresgélés és szervezés után sikerült levadászni örökbe a könyvet). Sőt, buzgómócsing-stréberként arra is vállalkoztam, hogy előadást tartsak belőle a Hamlettel párhuzamot vonva irodalomórán – a roppant unott közönségnek bizonyuló osztálytársaim előtt…:D A történet maga, illetve a film NAGYON vicces, ezzel együtt mégis nagyon MÉLY, tökéletes felemelkedése spoiler ennek a két kis mellékzöngének, akiket Stoppard felkarolt, hogy jobban bemutathassa nekünk. Számomra mindenesetre roppant érdekes megfigyelés, hogy – a darab (! ) alapján – én mindig is Rosencrantz felé húztam, a filmadaptációban viszont Guildenstern az abszolút kedvenc.
Kívülállók, keresik szerepüket, létük értelmét, helyüket a világban. A darab alapvetően vígjáték, de létezésünk alapkérdéseivel szembesíti a nézőt, miközben a két főszereplő céltalanul bolyong az eredeti darab díszletei között. Olyan, akár a becketti Godot-ra várva, csak ők Hamletet várják, aki el is jön, de már halott, ahogyan mindenki, hiszen eleve sírból lépnek ki. Egy nagyszabású danse macabre az egész szín. Elviselhetetlen a kripták magánya, szellemhangok, kiabálások (Ophelia, Guildenstern) töltik be a teret, a sírásó és később a többi valóságot imitáló szereplő is csak az alkohol kábulatával tudják elviselni az élet súlyát. Mert az élet bűn, mindenki tisztulni vágyik, hol feloszlik (Hamlet szétszórja Polonius hanvait), hol megmosdik (Ophélia vízkoporsója vagy Hamlet leszódázása). A rezonőr éppen a Gonzagót játszó udvari színész ( Megyeri Zoltán), aki maga is eljátssza a nagy Halált – színház a színházban. A nagy élvezettől a nagy halálig vezet Gertud ( Éder Enikő) útja is, ugyanaz a remegés dönti mérgezése után a koporsóba, mint amelyet Claudius ( Köleséri Sándor) kéje váltott ki belőle korábban.