A Nemzeti Színház előadása az MMIK Szombathely színpadán! Legendás film, klasszikus alkotás, amely úgy szólt az ötvenes évek gyilkos világáról, hogy a legszebb emberi érzés, a szerelem győzelmét hirdeti mindenek felett. A történet a tánc, a zene és a próza dinamikus egységben szólal majd meg a színpadon. Szerelem, föld, házasság, érdekek. Vajon melyik a fontos? A fiatalok boldogsága, vagy hogy – évszázadok paraszti törvénye szerint – egyesüljenek a birtokok, amelyek majd megélhetést jelentenek egy új család számára. Szerelem? Lehet-e a pillanat boldogságára jövőt építeni? Erősebb a társadalom, a "földhöz a föld törvénye", a józan ész, mint két ember egymás-akarása? Vidnyánszky Attila rendező számára a történet személyes és társadalmi szála közül elsősorban a személyes a fontos. A szerelem ereje, hatalma, és a beteljesülő szerelemben a jövő lehetősége… Vidnyánszky az érzelmek sodró erejét grandiózus színpadi kompozíciókban viszi színre. Körhinta | Nemzeti Színház. A nagyszerű szereposztás mellett a produkció dinamizmusáért a Magyar Nemzeti Táncegyüttes felel.
A színházi szezon a június 18-án indul, és 66 napon keresztül a Vízi Színházban mindig történik valami, egészen augusztus 22-ig. Galambos Edit A fotókat Babák Zoltán készítette. Tekintse meg galériánkat!
Erre három új bemutatóval is készülnek – mondta Dósa Zsuzsa, a Cervinus Teátrum művészeti igazgatója. Ezek a Sors bolondjai, az Imádok férjhez menni és a Twist Olivér zenés darabok lesznek. Mivel szlovák-magyar kétnyelvű színházként működnek, szlovák esttel is várják a nem magyar anyanyelvű érdeklődőket – tette hozzá. A Nemzeti Színház Körhintájával kezdődik a Szarvasi Vízi Színház évada - Magyar Teátrum Online. A Déryné-program mellett a Köszönjük, Magyarország! programból is lesznek produkciók, így például egy Szabó Magda-est, az Újcirkusz Freak Fusion Caberet előadása és Rákász Gergely koncertje. A programsorozat hagyományosan zenés díjátadó gálaműsorral zárul. A Szarvasi Vízi Színház részletes programfüzete a oldalon tekinthető meg.
Vincze Zsuzsa Zeneszerző: Lakatos Róbert Díszlettervező: Mira János Jelmeztervező: Zs. Vincze Zsuzsa Súgó: Kónya Gabi Ügyelő: Dobos Gábor, Géczy István Rendezőasszisztens: Kernács Péter Társrendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán Rendező: Vidnyánszky Attila A jelenlegi szabályozás értelmében – a rendezvényeket nagykorú személyek csak érvényes védettségi igazolvány és személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány bemutatásával látogathatják! A jogszabály értelmében a rendezvény szervezője az igazolvány meglétét a belépéskor köteles ellenőrizni, és aki nem rendelkezik védettségi igazolvánnyal, attól a belépést meg kell tagadnia – függetlenül attól, hogy az érintettnek van-e érvényes belépőjegye.
"Nagyon kreatív és felemelő folyamat elején vagyunk" - mondta, hozzátéve, hogy a vásári jelenet már nagyjából kész. A táncosok fegyelmezettsége, lendülete, munkabírása lenyűgöző - emelte ki. Zsuráfszky Zoltán elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Táncegyüttes - a korábbi Honvéd Táncszínház - 40 táncossal és hat zenésszel vesz részt a produkcióban. A Kárpát-medence mozdulat- és ritmikai anyagából építkeznek, Gyimestől a Rábaközig minden megjelenik a produkcióban, kicsit kinyitva az alföldi érzésvilágot. "Azért kell, hogy mást csináljunk, mert nem akarjuk legyőzni ezt a csodálatos filmet" - fedte fel. Vincze Zsuzsa dramaturg, jelmeztervező elárulta: eredetileg táncszínházi előadást terveztek, a táncforgatókönyvből készült, már közös munkával, a színpadi szövegkönyv. A darabban a főhősnő, Mari apját alakító Cserhalmi György felidézte: a rendezővel Debrecenben Móricz Úri muri című darabjában dolgozott már együtt, ami élvezetes közös munka volt. "Vidéken élek 27 éve és szemtanúja vagyok annak, hogy hogyan pusztul a paraszti kultúra" - mondta.
Karinthy Frigyes és Böhm Aranka viharos szerelmi története a Dunán - 22. 04. 08 15:24 Kultúra A magyar költészet napján mutatja be a Duna a Frici & Aranka című, Karinthy Frigyes és Böhm Aranka viharos szerelmi életéről szóló tévéfilmet. 3 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók Karinthy Frigyes és Böhm Aranka viharos szerelmi története a Dunán MédiaKlikk - 22. 08 10:45 Kultúra A magyar költészet napján mutatja be a Duna a Frici & Aranka című, Karinthy Frigyes és Böhm Aranka viharos szerelmi életéről szóló tévéfilmet. Az alkotás árnyalt képet ad a századforduló irodalmi életének szereplőiről, középpontban a korszak ünnepelt írózsenijével és lehengerlő, különc feleségével. Hatvanhat jegyet biztosít a Frici & Aranka mozielőadásra a Béke-Shalom Baráti Társaság Zaol - 22. 08 10:58 Film Frici & Aranka címmel forgattak televíziós filmet Karinthy Frigyes és Böhm Aranka életét, s a századforduló irodalmi miliőjét ábrázolva. A költészet napján vetítik le a tévében a Frici és Aranka című filmet Papageno - 22.
2022. április 16. 10:35 MTI Az Országgyűlés 2000. évi döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. A megemlékezést kezdeményező Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter a budapesti gettó felszabadításának évfordulóján, 2000. január 18-án javasolta, hogy a középiskolákban minden évben április 16-án emlékezzenek meg a holokausztról. Letartóztatott zsidó nők Budapesten 1944 októberében (Wikipedia / Bundesarchiv / CC BY-SA 3. 0) A magyarországi zsidóság teljes egyenjogúsága 1867-ben, az Osztrák–Magyar Monarchia létrejöttének évében valósult meg. A zsidó felekezetet 1895-ben nyilvánították "bevett vallásnak", azaz a többi vallással egyenrangúnak. Az első világháború után, 1920. szeptember 26-án a Nemzetgyűlés elfogadta a numerus clausus néven ismertté vált 1920. évi XXV. törvénycikket. Ennek értelmében az országban élő "népfajok, nemzetiségek" nem tanulhattak nagyobb arányban az egyetemeken, mint amekkora az összlakosságon belüli részarányuk.
A későbbiekben a munkaszolgálat is több tízezer zsidó életét követelte. A holokauszt első, magyar zsidókat is érintő tömegmészárlása 1941. augusztus 27-étől 29-éig az ukrajnai Kamenyec-Podolszkij közelében történt. A német SS 23 ezer embert végzett ki, köztük mintegy 10–12 ezer Magyarországról kitoloncolt, javarészt hontalan zsidót. Magyarország 1944. március 19-ei német megszállása után a Sztójay-kormány sorra hozta a zsidóellenes jogszabályokat a sárga csillag viselésétől a kerékpárok beszolgáltatásán át a zsidók lakásának igénybevételéig. 1944. április 28-án jelent meg a gettósításról szóló rendelet: ennek értelmében a kisebb települések zsidóságát nemre és korra való tekintet nélkül összegyűjtötték, majd egy nagyváros határában gettókba, gyűjtőtáborokba szállították. A városi, így a budapesti zsidó közösségeket is elkerített gettókban zsúfolták össze. A gettósítás Kárpátalján már a rendelet megjelenése előtt, 1944. április 16-án hajnalban megkezdődött, az intézkedést néhány hét alatt az egész országban végrehajtották.