"Nem tudjuk, mi található a padló alatt" – mondta a lapnak Giorgio Piras professzor, a Római Sapienza Egyetem ókori tudományok tanszékének igazgatója, aki a régészeti feltárásáért felel a padló helyreállítása során. "Soha nem ástak itt szisztematikusan, így nem tudjuk, mit fogunk találni. De fel kéne lelnünk legalább néhány dolgot még Nagy Konstantin templomának maradványaiból is" – vélekedett az időszámítás szerinti 306-tól 337-ig uralkodó császárra utalva. "Reméljük, hogy megértjük ennek a nagyon szent helynek a szerkezetét, és talán lesz néhány lelet még Hadrianus templomából is" – tette hozzá az időszámítás szerint 117–138-ig regnáló Hadrianus római császárról szólva, akinek az idejében Jupiternek vagy Vénusznak szentelt templomot emeltek ezen a helyen. Jézus keresztre feszítésének története. A padlózat jelenlegi köveit a középkortól a múlt századig, különböző korokban tették le. A legtöbb a XIX. század elejéről való, más részeket a keresztes korban építették (a XI–XIII. században), és egy csekélyebb rész, különösen a templom alatt akár Nagy Konstantin korából is származhat, amit majd a kövek tudományos elemzése fog megállapítani.
A követ eredetileg a középkorban, főként a római templomoknál alkalmazott kozmateszk stílusban díszítették, amely a klasszikus, a bizánci és a korai iszlám művészetet ötvözi, s melyben finomra vágott, színes márvány- és üvegdarabokat illesztenek körkörös ornamentikába, gyakran aranyfoglalatokkal. A kő egykor az oltár csúcsán állhatott, erre összpontosult a hívők, a zarándokok tekintete, és körülötte végezték az egyház papjai, főpapjai és szerzetesei a liturgiát. Hasonlóképpen díszített oltárokat a 12. és 13. ORIGO CÍMKÉK - keresztre feszítés. századból származó római templomokban lehet látni. A frissen előkerült jeruzsálemi ereklye egybevág a korábbi régészeti leletekkel, valamint a zarándokok beszámolóival, amelyek a kereszteskori templomszentelést és az akkori főoltár 1149-ben történt felállítását írják le. Az oltárnál eleinte a katolikus papság tartott miséket, majd a keresztesek távozása után a görög ortodox egyház használta. 1808-ban megsérült egy tűzvészben, félredobták és a legutóbbi felújításokig megfeledkeztek róla.
A szertartás kezdetén a pap piros miseruhában, némán vonul az oltárhoz a ministránsokkal, majd leborulnak az oltár előtt. A pap föld Nagypénteki barangolás a Honti Kálvárián Nagypénteken emlékezünk meg Jézus Krisztus kínszenvedéseiről, kereszthaláláról. Ez a nap a keresztény/keresztyén világ egyik legjelentősebb egyházi ünnepe. Jézus Krisztus keresztútját, kínszenvedéseinek mozzanatait mutatják be a kálvária egyes stációi. Nincs ez másként az ipolysági Honti Kálvária esetében sem. A kanyargó Ipoly folyó fölé… Nagypéntek – Emlékezés Jézus kereszthaláláról Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb ünnepe: Jézus kínszenvedésének, halálának és sírba tételének a napja. Az Anyaszentegyház ősi hagyomány szerint nem mutat be szentmisét ezen napon, mert maga az örök Főpap, Krisztus az áldozat a kereszt oltárán. A nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti 2. és a farsangi időszak vége… A húsvéti szent három nap - szokások, hagyományok A húsvéti szent három nap (liturgikus nevén: Sacrum Triduum Paschale), azaz nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat Jézus Krisztus keresztre feszítésének, sírbatételének és feltámadásának három napja.
Vizsgálat nélkül ennél több nem mondható. 2021-07-28 10:50:11 | váll- karfájdalom