A "civil szervezetek a társadalom alapvető egységei, amelyek folyamatosan hozzájárulnak közös értékeink mindennapi megvalósulásához" – olvashatjuk a civil szervezetekre vonatkozó törvényben. Civil szervezetnek minősül: a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület, kivéve a párt, a szakszervezet és a kölcsönös biztosító egyesület, az alapítvány, kivéve a közalapítványt és a pártalapítványt, a civil társaság. Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet. Az egyesület gazdasági tevékenység céljára nem alapítható, de az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott szervezet. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét. A civil társaság egy olyan társaság, amit magánszemélyek nem gazdasági érdekű közös céljaik elérésére és közösségi célú tevékenységük összehangolására úgynevezett polgári jogi társasági szerződéssel hoznak létre.
Természetesen, mint civil szervezet, vagy egy nagy civil együttműködés részesei nem erőltetjük az együttműködést azokkal a pártokkal, amelyek vezetése nem ismeri fel azt a tényt, hogy erős beágyazottság, valamint aktív tagság nélkül a pártmunkának semmi értelme nincsen. A rendkívül fontos civil-civil együttműködésben minden olyan civil szerveződéssel együttműködésre törekszünk egy fórum jellegű platformon. Mi azt valljuk, hogy csak szervezett polgárok lehetnek hatással a pártokra, és az ország jövőjére. Nem vezérekre, és nem facebook lájkolókra van szükség a normális ország építéséhez, hanem kézzelfogható, környezetükért és az országért tenni akaró, aktív polgárokra.
A megfelelő társadalmi támogatottság akkor mutatható ki a törvény szerint, ha a civil szervezet előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül: - a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy - a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy - közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően. A beszámoló adatai alapján minden letétbe helyezés alkalmával a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szerv megvizsgálja törvény szerinti feltételek teljesülését, s ha ezek nem teljesülnek, a szervezet közhasznú jogállását a bíróság megszünteti és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli.
Amennyiben a közhasznú szervezet a közhasznú minősítés feltételeinek nem felel meg, 60 napon belül köteles kérni a közhasznú jogállásának törlését. 2014. május 31. napjáig a jelenlegi közhasznú szervezetek, amennyiben a számviteli beszámolójukat letétbe helyezik továbbra is közhasznú szervezetnek minősülnek, azonban 2014. napjáig kezdeményezniük kell a Civil törvény szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vételt. Ennek elmulasztása esetén a törvényszék törli a közhasznú jogállást. További lényeges változás, hogy a jövőben a megszűnt civil szervezeteket a törvényszék kizárólag végelszámolási, kényszer-végelszámolási vagy - fizetésképtelenség esetén - felszámolási eljárás lefolytatását követően törli a nyilvántartásából. A közhasznú minősítéshez szükséges erőforrás és támogatottság A Civil tv értelmében megfelelő erőforrás áll civil szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül: - az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy - a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy - a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.
Kérdés: Mi lehet a szervezet neve? Válasz: A szervezet nevének meg kell felelnie a névszabatosság, a névkizárólagosság és a névvalódiság elvének. Névkizárólagosság: azt jelenti, hogy a név különbözik az ország területén hasonló működési körben tevékenykedő, nyilvántartásba vett szervezet nevétől, a név az egyediesítésre alkalmas, azaz a megjelölés a szervezetnek sajátos, más szervezettől eltérő jelleget ad, kizárja az összetévesztés lehetőségét. Névvalódiság: azt jelenti, hogy a szervezet nevében nem szerepel olyan kifejezés, amely a szervezet jelentőségét vagy működését illetően megtévesztésre alkalmas. Névszabatosság: azt jelenti, hogy a szervezet neve a névalkotás nyelvi és társadalmi követelményeinek megfelel, kiejthető, megjegyezhető, azonosítható. A szervezet neve nem lehet kizárólag számok vagy betűk halmaza. Nem használhatók névként vagy annak egyes elemeiként az országban meg nem honosodott idegen szavak, egyébként a név idegen nyelven is megadható (a magyar elnevezés mellett, nem helyett).
A minden évben igen élénk reklámáradatnak köszönhetően, azzal minden adózó tisztában van, hogy az adóbevallás elkészítésekor adója 1 százalékát felajánlhatja egy számára szimpatikus civil szervezetnek, újabb egy százalékot pedig valamelyik egyháznak, amelyhez tartozik, vagy amelyiket támogatni szeretné. Ez minden évben így van, egy százalékunkról szabadon rendelkezhetünk. Természetesen senkinek sem kötelező felajánlani az egy százalékát, azonban érdemes, ugyanis mi magunk semmiképpen nem tarthatjuk meg a pénzt. Ha nem ajánljuk fel civil szervezeteknek vagy egyháznak, az államkasszába vándorol adónk egy százaléka. Ha úgy döntünk, hogy nyilatkozunk arról, hogy ki kapja ezt a pénzt, egy számunkra fontos ügyet támogathatunk vele anélkül, hogy a saját zsebünkből vennénk ki a pénzt. Nem árt, ha tudjuk, hogy bár ez az egy százalék nem tűnik soknak, számos civil szervezet működése lehetetlen lenne ezek nélkül a felajánlások nélkül. Sokan kizárólag ebből tudják fenntartani magukat, számukra ez hatalmas segítség – ha nem lennének az egy százalékos felajánlások, sok szervezet egyszerűen eltűnne.
Értékelés: 29 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: Reményik Sándor Eredj, ha tudsz! című versét Szemerédi Bernadett adja elő. A műsor ismertetése: "Manapság, ha egyáltalán beszélünk, gondolkodunk is költészetről, igen önző módon tesszük. Az én versem, kedvenc versem, mintha rólam írták volna - így sajátítjuk ki a sorokat. Pedig a vers mindenkinek szól. Akár elefántcsonttoronyból, akár a harcmezőkről, akár a szeretett hölgy ablaka alól - a költő már nem magának, a mindenségnek írja tollal, pennával, kattogó írógéppel, ma pedig villódzó monitor előtt a strófákat. Ha eljut hozzánk, bennünk alakul, él tovább. Mindannyiunkban. 15 éven át a Magyar Televízió juttatta el a virágirodalom kiemelkedő verseit a nézőkhöz. Ha esténként megszólalt a hárfa ismerős hangja, mindenki tudta, kicsit megáll az idő. Néhány percre semmit sem kell tennünk, csak hallgatni, befogadni, értelmezni, érezni. 157 szerző 782 alkotása engedte meg mindenkinek, hogy néhány pillanatra csak maga legyen, csak ízlelgesse a szavakat, rímeket, képeket, dallamokat.
Jöjjön Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz! verse. Egy szívnek, mely éppúgy fáj, mint az enyém Eredj, ha tudsz… Eredj, ha gondolod, hogy valahol, bárhol a nagy világon könnyebb lesz majd a sorsot hordanod, eredj… Szállj mint a fecske, délnek, vagy északnak, mint a viharmadár, magasából a mérhetetlen égnek kémleld a pontot, hol fészekrakó vágyaid kibontod. Eredj, ha tudsz. Eredj, ha hittelen hiszed: a hontalanság odakünn nem keserűbb, mint idebenn. Eredj, ha azt hiszed, hogy odakünn a világban nem ácsol a lelkedből, ez érző, élő fából az emlékezés új kereszteket. A lelked csillapuló viharának észrevétlen ezer új hangja támad, süvít, sikolt, s az emlékezés keresztfáira téged feszít a honvágy és a bánat. Eredj, ha nem hiszed. Hajdanában Mikes se hitte ezt, ki rab hazában élni nem tudott de vállán égett az örök kereszt s egy csillag Zágon felé mutatott. Ha esténként a csillagok fürödni a Márvány-tengerbe jártak, meglátogatták az itthoni árnyak, szelíd emlékek: eszeveszett hordák, a szívét kitépték.
Reményik Sándor (Kolozsvár, 1890. augusztus 30. – Kolozsvár, 1941. október 24. ) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Az életében több neves díjjal és elismeréssel kitüntetett Reményik a legutóbbi időkig viszonylag ismeretlen volt Magyarországon, mert őt és költészetét 1945 után – jórészt politikai megfontolásokból – évtizedekre száműzték a magyar irodalomból. Egy lángot adok, ápold, add tovább… Összes versei itt:
írásáról? Írd meg kommentbe! The post Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz! appeared first on.
A vers jószívű. Ránk bízza, mit tegyünk, gondoljunk. Nem akar, nem vár el semmit. Csak szól. Mindenkinek. Válogatásunkban 250 magyar költeményt nyújtjuk át, az ismeretlen kódexmásolóktól a XXl. század alkotóiig. Ez a mi nyelvünk, ezen legkönnyebb értenünk. És ezt a leggyönyörűbb hallgatnunk. Szeressék tehát e sorokat közös titkunkként, nem feledve, a vers mindenkié, de örülve annak, hogy - a vers a miénk. " Egyéb epizódok: Stáblista: július 7. - csütörtök július 14. - csütörtök július 21. - csütörtök
Menj hát, ha teheted. Itthon maradok én! Károgva és sötéten, Mint téli varjú száraz jegenyén. Még nem tudom, Jut-e nekem egy nyugalmas sarok, De itthon maradok! Leszek örlő szú az idegen fában, Leszek az alj a felhajtott kupában, Az idegen vérben leszek a méreg, Miazma, láz lappangó rút féreg, De itthon maradok. Akarok lenni a halálharang, Mely temet bár, halló fülekbe cseng És lázít: visszavenni a mienk! Akarok lenni a gyújtózsinór, A kanóc vége, lángralobbant vér, Mely titkon kúszik tíz – száz évig Hamuban, éjben. Míg a keservek lőporához ér. És akkor…! Még nem tudom: Jut – e nekem egy nyugalmas sarok, De addig, varjú a száraz jegenyén: Én itthon maradok!