(VII. 27. ) Korm. Rendelet alapján kivált az ÁMK-ból, és jogutódja 2013. január 1-től a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által létrehozott Batthyány Lajos Általános Iskola és Művészeti Iskola.
Ettől az évtől kezdve az iskola képzése profilja is változott, a négyéves polgári követően egyéves kereskedelmi tanfolyammal bővült. Az itt szerzett mai fogalmaink szerint középfokú közgazdasági ismeretek birtokában a leányok különböző ipari és kereskedelmi vállalatoknál, pénzintézeteknél vállalhattak munkát. Innen indult ki az ifjúsági könyvtár felállításának, a leánytanulók kötelező tornáztatásának, az óraközi tízperces szüneteknek, a délelőtti oktatásnak, az értesítőkönyvecskének, a közös osztályozó könyven, az egészségtan tanításának, az iskola keretén belül való táncoktatásnak, a tanulmányi kirándulásoknak, a polgári iskolai szakfelügyeletnek, az osztályfőnökségnek, majd az osztályfőnöki óráknak a gondolata, melyeket később itt mind meg is valósítottak. Az osztályfőnöki órák tantervét és részletes tanmenetét iskolánk elsőként dolgozta ki és vezette be. Az 1966-69-es tanévben a leányiskolát egyesítették a Szalag utcai iskolával. Hét pedagógus és 400 diák nyert új otthont a Batthyány utcai épületben.
Egy év öt hónap börtönre ítélte a Debreceni Járásbíróság Köteles Istvánt, Álmosd volt polgármesterét, a büntetés végrehajtását azonban 3 év 6 hónapra felfüggesztette. A bíróság hűtlen kezelésben, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásában és költségvetési csalásban is bűnösnek mondta ki és több mint négy és félmilliós vagyonelkobzást is elrendelt vele szemben. A hűtlen kezelésben a község akkori jegyzője is segédkezett, ő 456 ezres pénzbüntetést kapott. Dobó Dénes, a Debreceni Törvényszék szóvivője a megkeresésére azt közölte, hogy az elsőrendű vádlott végig tagadta a bűnösségét, és ahogy az ügy másik vádlottja, úgy ő is felmentésért fellebbezett. Köteles a 2010-es önkormányzati választáson lett Álmosd polgármestere, majd 2014-ben újraválasztották. A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azonban 2017. Debreceni Közigazgatási És Munkaügyi Bíróság. június 1-jén felmentette a tisztségéből, a döntés októberben emelkedett jogerőre. Az ügy másodrendű vádlottja 2015 nyarától Álmosd főállású jegyzője. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2014 és 2015-ben Köteles utasította az önkormányzat hivatalának egyik dolgozóját, hogy készpénzfelvételi utalványt állítson ki a részére.
A főosztályvezető kitért a két debreceni bíróság létszámhelyzetére és az épületek elhelyezkedésére, mert ahogy mondta, Debrecenben a járásbíróság, a törvényszék és az ítélőtábla, mint egyfajta bírósági negyed működik, ahol egy helyen találhatnak meg sok mindent a jogkereső állampolgárok. Amikor a bíróságok működéséről beszélünk, általában három mutató fontos: az érkezett ügyek, a befejezett ügyek, valamint a folyamatban lévő ügyek számának aránya. 2020-ban az érkezett ügyek száma országosan csökkent, azonban 2021-ben a tendencia növekedőre fordult. Azonban nem csak az érkezett, hanem a befejezett ügyek száma is növekedett 2020-hoz képest. A főosztályvezető kiemelte, hogy 2020 második félévében központi intézkedés történt az elhúzódó ügyek arányának csökkentése érdekében. Az intézkedés elrendelése óta országosan 33%-al csökkent a 2 éven túli folyamatban lévő ügyek aránya, a Debreceni Törvényszéken ez az arány az országos átlagot meghaladó, 41%-ot ért el 2020-hoz képest. Hangsúlyozta, hogy az ítélkezés szakmailag megalapozott és időszerű.
Fotó: Velvet/Szécsi István Forrás: 2020. 02. 07. - 12:00 2020. március 31. napjával jogszabályi változás folytán megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok (KMB-k). A közigazgatási perekben 2020. április 1. napjától elsőfokon nyolc törvényszék (Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Debreceni Törvényszék, Győri Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Szegedi Törvényszék és a Veszprémi Törvényszék) jár el regionális illetékességgel, ezt az alábbi térkép szemlélteti. A Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességi körébe tartoznak majd azok az ügyek, amelyek korábban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékességébe tartoztak, így pl. a vízum és hontalansági ügyek. A közigazgatási bírósági ügyekben másodfokon fellebbezési, illetve felülvizsgálati eljárásban a Kúria jár el. A Kúria kivételes esetben első és kizárólagos fórumként is eljár, például a gyülekezési ügyekben. A munkaügyi bírósági ügyekben első fokon az illetékes törvényszékek, másodfokon fellebbezési eljárásban az ítélőtáblák, míg a felülvizsgálati eljárásban a Kúria jár el.