Rosta Gábor: Közösségi kertek 2009-ben jelent meg A városi tanya című könyvem, amely egyfajta válasz volt a válságra, alapvetően az egyéni lehetőségekről, a városi ökotudatos élet megteremtéséről, az önellátásról szól. Már akkor írtam a városi mezőgazdaság (urban agriculture) nyugati példáiról, a közösségi kertekről, a háborús és válságkertekről. Valamikor ekkor kezdődött el az a folyamat, amely a Városi Kertek Egyesülethez és a közösség kertek alapításához vezetett. 2012-ben nyitottuk Budapest első közösségi kertjét, mely az önkormányzati területen és támogatással jött létre. Ez lett az Első Kis-Pesti Kert. 2013-ban még két kert követte az elsőt, az Aranykatica kert, és a Békási kert. A városi-közösségi kertek azóta felkapott sajtótéma lett, egyre inkább része kezd lenni a közbeszédnek, kifejezetten nagy a publicitása, és persze sorra nyílnak kertek, kisebb-nagyobb sikerrel. Sok kert elindításánál segítettem, ha kértek, illetve a magam kertjeit is szeretném a lehető legjobb minőségben megvalósítani, ez eközben felhalmozódott tudást és tapasztalatot írtam le ebben a könyvben.
Napjaink válságainak hatására a világ egyre több országában terjed – jó tendenciaként – a közösségi élelmiszer önellátás, mint a fenntarthatóság egyik legfontosabb alapeleme. A kezdeményezések közül talán a legnépszerűbbnek tekinthető a városi önellátás gyakorlata, mely elsősorban közösségi kertekben valósult meg és valósul meg napjainkban is. Egyre több a sikeres és vonzó kezdeményezés, de az is közismert, hogy sok esetben kisebb-nagyobb akadályokba ütköznek. A megvalósítás és működtetés nehézségeinek egyaránt vannak társadalmi, környezeti és gazdasági okai. A mű alapján megismerhetünk több sikeres kezdeményezést, így a New Yorkban létesült közösségi tetőkerteket, de ide sorolható a Kubában megvalósult városi közösségi kertek rendszere is. Az előbbi példa esetében olyan mértékben fejlett városi élelmiszer önellátásról beszélhetünk, hogy a "tetőfarmokról" származó termékeket széles körűen értékesítik, mint helyi terméket, az utóbbi esetében pedig egy olyan valódi, állami szinten is erőteljesen támogatott önellátási módról van szó, ahol az önként gazdálkodni vágyó személyeknek az állam által adott, saját parcellán van lehetőségük kertet művelni és mindezt műtrágya és növényvédő szerek nélkül teszik.
A közösségi kert lényege hogy egy belterülethez, szomszédsághoz közel közeli beépítetlen területen konyhakertet létesítenek, ami amellett hogy segít biotermékek előállításában, közösségi térként és oktatási pontként is funkcionál. Az önellátásra törekvés a helyi gazdaság alapja. A közösségi agrárgazdaság ennek a közösségi kert egy nagyobb, távolabbi területet felhasználó formája. Közösségi kertek kialakítása - Közösségi kertek tervezése Története [] Nemzetközi előzmények [] Az 1800 évek közepétől az ipari forradalommal és az iparvárosok kialakulásával párhuzamosan, megjelent egyfajta ellenkultúraként a közösségi, nagyvárosi kertészkedés, részben az önellátás, részben a harmonikus lakókörnyezet kialakítása érdekében. Ennek a mozgalomnak volt kiteljesedése az Angliából indult kertváros mozgalom ( A jövő kert-városai (1902, angolul) Ebenezer Howard: Garden Cities of To-Morrow 1902), amelynek legszebb magyar példája a ma is létező Wekerle-telep. A városi élelmiszer-termelés, a közösségi kertészkedés az 1900-as években több alkalommal is látványos fejlődést produkált, jellemzően a gazdasági válságok és a két világháború adott hatalmas lendületet a mozgalomnak.
"Rosta Gábor 2009-ben megjelent könyve, A városi tanya számos ötletet és praktikát tartalmazott, melyeket alkalmazva nagyot léphettünk az önellátás felé. A városi tanya alcíme ez volt: Szemléletváltás a válság idején.
Merthogy a bürokrácia mellett is bőven vannak buktatók. Ilyen például a rossz helyszín: halálra van ítélve az a közösségi kert, amely nem érhető el otthonról néhány perces sétával. Potenciális hiba az infrastruktúra nem megfelelő kialakítása, a szakismeret, a közösségfejlesztés és a szabályok hiánya. Arra is akadt példa, hogy fiatalok kommunában kezdtek művelni egy területet, ám a hetek múltával alig néhányukban maradt meg a lelkesedés. A Rosta-féle koncepcióban ilyen nem fordulhat elő, mert bár ott is van egy közös parcella, a kertészek elsősorban a maguk hat-nyolc négyzetméteres ágyásáért felelnek. Ez nemcsak nagyobb elköteleződést, de egészséges versenyszellemet is teremt: hol nő szebb virág, nagyobb, ízletesebb zöldség vagy különlegesebb fűszernövény. A szabályok egyszerűek: indulás előtt kötelező részt venni oktatáson és a kertgyűléseken, vegyszermentesen és csak saját fogyasztásra szabad termeszteni, mérgező és kábító hatású anyagot pedig még úgy sem. Ezek a kertek nemcsak azért oázisok, mert ezernyi színt visznek a szürke tömbházak közé, hanem azért is, mert közösséget, programokat kínálnak az elmagányosodó városlakóknak.
Bár az első Harlan Coben sorozat, a Safe nem elérhető a Netflix magyar felhasználók számára elérhető kínálatában, a Harlan Coben és alapvetően a bűnügyi drámák rajongóinak így is tartalmas kikapcsolódást tud nyújtani a streamer. A Safe-ben egyébként a Dexter sorozatból ismert Michael C. Hall egy gyermekorvost alakít, aki egyedül neveli a lányait egy bejáratott kisvárosi közösségben, ami felbolydul miután egy gyilkosság és egy eltűnés kavarja fel az állóvizet. Hogy miért nem elérhető itthonról az kisebb rejtély. HIRDETÉS Szerencsére nem a Safe az egyetlen Harlan Coben sorozat a platformon, sőt egyre másra jelennek meg a különböző adaptációk a hazai kínálatban is. Mivel manapság a kiterjesztett univerzumok korát éljük, talán nevezhetjük ezeket a történeteket Harlan Coben Filmes Univerzumnak. Coben eddig 33 regényt írt, és 2018-ban több millió dolláros, ötéves szerződést írt alá a Netflixszel, hogy 14 regényét tévésorozattá adaptálják. Horror tévésorozat, amelyet néznie kell - Horror sorozat útmutató. És ezeknek a sorozatoknak a népszerűségét elnézve nem lenne meglepő, ha hamarosan megújításra kerülne ez a szerződés.
A világszerte rajongási imádott - vagy utált - brazil szárfutballista, Neymar da Silva Santos Júnior, aki egyúttal a pikírt odamondások és velős kritikák állandó célpontja is, ebben a dokumentumsorozatban megosztja magánéletének és briliáns futballkarrierjének mélységeit és magasságait. Netflix legjobb horror sorozatok. Bill Pullman és Jessica Biel 2017-es krimisorozatában e gy hidegvérrel elkövetett gyilkosság sokkolja egy kisvárost lakóit, akad azonban egy detektív, aki nem elégszik meg a válaszokkal, és a nyomozása közben a mélyben sötét titkokra bukkan. A kritikusa pár éve így áradozott A tettes ről: Nem való mindenkinek, ez kétségtelen. Viszont akik szeretik a lassan építkező, remek karaktereket felvonultató krimiket, és nem tartják riasztónak az ellentmondásos, kidolgozatlannak tűnő, ám valójában zavarba ejtően összetett főszereplőt, no meg a helyenként végtelenül nyomasztó történetet, azoknak bizony kedvükre való lesz. Isabella (Laura Marano) egy saját divatszalont vezet, és nem fél kimondani a véleményét, míg Thomas herceg (Mena Massoud) az országát irányítja, és inkább a kötelesség, mintsem a szerelem miatt készül éppen házasodni.
A széria tökéletesen ötvözi a nyolcvanas évek hangulatát, a humort és a horrort, van benne minden a Dungeons and Dragons utalásoktól, a démoni megszálláson át a rejtélyes kormányzati kísérletekig, és az egész valahogy nagyon egyben van. Hawkins városa egyre nagyobb katasztrófa felé sodródik, és bár ott van a szuperhős képességekkel rendelkező Tizi, a barátai segítsége nélkül nincs esély a világ megmentésére.