Kulcskülönbség - munkamemória vs rövid távú memória A munkamemória és a rövid távú memória két olyan kifejezés, amely gyakran megzavarja a legtöbb embert, bár a kettő között kulcsfontosságú különbség van. A memória nagyon összetett definícióval rendelkezik. Összetett természete miatt a memóriát különböző módon határozzák meg és írják le. A munkamemória és a rövid távú memória két szinonimán használt kifejezés. De fontos megérteni, hogy valójában két különböző dolgot jelentenek. Ezt a két kifejezést leginkább a pszichológiai tanulmányokban és az idegtudományban használják. Mi a munkamemória? A "munkamemória" kifejezést Miller, Galanter és Pribram vezette be 1960-ban. A munkamemória az elméleti koncepció, amelyet a kognitív pszichológiában és az idegtudományban használnak. Ha a munkamemória rendszernek tekinthető, akkor az átmeneti információkat és folyamatokat tároló rendszer teszi lehetővé ezen információk manipulálását. A munkamemória néhány folyamata az érvelés és a megértés. A munkamemória alrendszerei tartalmazhatnak verbális, vizuális memóriákat és vezérlőket, amelyek lehetővé teszik a manipulációt.
Racsmány Mihály, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kognitív Tudományi Tanszékének kutatócsoport-vezetője kutatócsoportjával arra az eredményre jutott, hogy a tesztelés hatékonyabb és gyorsabb módja a tanulásnak, mint az ismételgetés. A kísérletek egyrészt arra az eredményre vezettek, hogy a szuahéli nyelv szavainak tanulása során azok, akiknek tudását folyamatosan tesztelték, akiknél újra és újra rákérdeztek az egyes szavak jelentéseire, eredményesebbek voltak azoknál, akiknek csak ismételték a szavak jelentéseit. Másrészt az előbbiek gyorsabban hívták elő az információt az utóbbiaknál. Erről a kutatásról Racsmány Mihály az számolt be, a teljes cikket itt érheted el. Az eredmények tehát azt jelenthetik, hogy a tanulás – azaz a rövid távú memóriából a hosszú távúba való átvitel – során a kódolásnál nagyobb szerepe lehet az előhívás szakaszának. Rövid távú memóriánk olyan, mint egy munkapad, amelyről a tanulás során kerülnek át az információk a hosszú távú memóriába A memóriával foglalkozó sorozatunk következő részében a hosszú távú emlékezetről olvashatsz!
Egy 22 éves, születési oxigénhiány miatt csak fél hippokampusszal élő, emiatt amnéziában szenvedő nő vizsgálata során bebizonyosodott, hogy bár az új arcok vagy szavak megjegyzéséért felelős rövid távú memóriája ténylegesen sérült, érdekes módon mégis működik akkor, ha a nő az adott információval korábban már többször kapcsolatba kerülhetett. A kizárólag a fent említett 22 éves amnéziás nő és egy korban, iskolázottságban és IQ-szintben megfelelő kontrollcsoport vizsgálatán alapuló esettanulmány rávilágított, hogy az amnéziás nő rövid távú memóriája a számára addig ismeretlen emberek arcát ugyan nem képes megjegyezni, ám az újságokban vagy televízióban gyakran látott személyek - például Paris Hilton - fényképét felismeri. Születési oxigénhiány miatt lett amnéziás A Neuropsychologia című tudományos szaklapban publikált tanulmány a szakemberek szerint sokat segíthet abban, hogy megértsük a súlyos memóriazavarokkal küzdő, például amnéziás betegek rövid távú memóriájának árnyalt működését.
érdemes harminc állat nevét inkább úgy megjegyezni, hogy tíz kutya, tíz madár és tíz macska információit tároljuk el. Gond csak akkor van, ha mindegyik, mid a harminc külön alkategóriába tartozik, mert így képtelenség külön szedni őket, igaz? :) Ez ugyanúgy működik, mikor mi magunk is tévesen az alapján tároljuk az információt, ahogy megkapjuk azt és nem az alapján, hogy hogyan tudjuk majd a leggyorsabban, leghatékonyabban előhívni. Hiszen maga az információ bármilyen kommunikációs csatornán beszivároghat. Nyelvtanulásnál alkalmazhatunk memóriafogast (lásd José Silva), mely alapjait a görögök két ezer éve tették le (lásd mnemotechnika). Ilyenkor a vizualitást hívjuk életre. És minden számhoz egy képet társítunk, majd az adott szót ehhez kötjük (ehhez a vizuális képhez). Nyelvtanulásnál további segítség, ha az adott idegen szó kiejtését egy magyar szó kiejtéséhez társítjuk azt megjegyezve, miután vizualizáltuk a két szót egy környezetben. a "hope" angol szó a reményt jelenti. És, ha mi a "hó" szóval (melynek hasonló a kiejtése) azonosítjuk és egyedi módon a havat elképzeljük azzal, ami számunkra a reményt testesíti meg, akkor könnyebben fel fogjuk tudni idézni ezt a szót.
Próbálkozz 4-től 10 számjegyig tíz-tíz alkalommal és írd be a táblázatba az eredményeket. Az Excel állomány azonnal kiszámítja az átlagértékeket és a szórásokat és az Eredmények munkalapon ábrázolja is az eredményeket, feltüntetve a szórást is. Az állomány kiszámítja a százalékos értékeket is és mindkét esetben a pontokra fektethető egyenest is ábrázolja. Ehhez a legkisebb négyzetek módszerét használja, melynek leírását itt olvashatod. Jelzi a korrelációt is, vagyis azt, hogy milyen mértékben mozognak együtt az adatok (a negatív korreláció fordított arányosságot jelez, bővebben a korrelációról itt). Érdemes megfigyelni, hogy mekkora az eltárás az abszolút és a százalékban számított eredmények között! Mi lehet ennek az oka? Hogyan csal, ha százalékban adjuk meg az eredményeket? Megjegyezzük, hogy az ezredmásodperces számítás nagyon függ az adott számítógép sebességétől és valójában csak századmásodperces nagyságrendben megbízható.
Az összes indián elmenekül, hátrahagyva őket a sötét és veszedelmes dzsungelben, kivéve Zambót. Úgy döntenek, hogy felfedezik ezt az elveszett világot. Így talán kijáratot tudnának találni a fennsíkról. Roxton egy különös kék anyagra lel. Nem sokkal később egy mocsárhoz érnek, ahol pterodactylusok egész hada támadja meg őket, s a kaland kis híján az életükbe kerül. Most már mindenki hisz Challenger professzornak. Ezután többször is találkoznak dinoszauruszokkal, például egy iguanodonnal és egy allosaurusszal is. A java azonban még hátra van: a két tudóst és Lord Roxtont elkapják egy félig emberi, félig majom faj képviselői. A vadásznak sikerül megmenekülnie. Találnak egy falut, melyben igazi emberek élnek, hasonlóak az indiánokhoz. Roxton és Melone kideríti, hogy már régóta dúl a harc az emberek és az ősemberek közt. Sietve az ősemberek falujába mennek, ahol kiszabadítják a két tudóst és még néhány embert, akiket szintén elfogtak. Végre véget ér a harc. Az expedíció egy ideig az emberek táborában éldegél, akik nem akarják elengedni őket, mert látták, mire képesek fegyvereik.
Előtte azonban egy rejtélyes állatmaradvány megvizsgálására Costa Ricába utazik, majd néhány nap múlva nyoma vész. A tervezett expedíció tagjai a keresésére indulnak, és nyomukban egy mindenre elszánt, gátlástalan kalandorral eljutnak arra a helyre, ahol a tudósok talán választ kaphatnak a tömeges kihalás nagy kérdéseire, s ahol a földi élet történetének legveszedelmesebb ragadozói várják őket: az Elveszett Világba. Az elveszett világ című regény fordulatossága, igényessége és intelligenciája semmiben sem marad el a Jurassic parkétól - nem véletlen, hogy Steven Spielberg ebből is elkészítette a maga látványos produkcióját. Az Androméda-törzs, A gömb, Zaklatás, Jurassic Park... kivételes alkotások egy kivételes amerikai művész és tudós: MICHAEL CRICHTON író, forgatókönyvíró és filmrendező munkái közül. Michael Crichton (1942-2008) a kilencvenes évek egyik legnépszerűbb írója volt világszerte. Regényei az eladási listák élén tanyáztak, és a hollywoodi stúdiók sorban készítették ezekből a kasszasikereket a legnagyobb sztárok főszereplésével.
Crichton minden regényének cselekménye és karakterei kitaláltak, ám a történetek logikáját és kiindulópontjait kivétel nélkül tudományos eredményekre, elméletekre és adatokra alapozza, melyeket könyvei elő- vagy utószavában pontosan dokumentál. Summa cum laude eredménnyel végzett a bostoni Harvard Egyetem irodalomszakán 1964-ben. Vendégoktató az angliai Cambridge-ben, majd a Harvard orvostudományi karának hallgatója. A '70-es évek elején doktori ösztöndíjas a Salk Biológiai Kutatóintézetben, majd a Massachusetts Institute of Technology munkatársa 1988-ban. Irodalmi tanulmányait félbehagyta, mivel igazolva látta az oktatási metódusokkal kapcsolatos régi kételyeit, amikor egy saját néven beadott George Orwell-novellára csak 4-es osztályzatot kapott a Harvardon. Ezt követően egy évet európai utazással töltött, majd orvosi tanulmányokba fogott. A legnevesebb amerikai kutatóintézetek gyakornoka és munkatársa – első regényeinek témáját is e téren szerzett tájékozottságából merítette. A tudományos pályát elhagyva a '70-es évek elején Los Angelesbe költözött, ahol írói és filmrendezői tevékenységbe kezdett.
A járat szűkebb és szélesebb szakaszai váltogatják egymást. A vízszint itt valamivel magasabb, mint eddig volt, de megkerülésre nincs mód. Jobboldalt, egy fosszilis teremben található néhány cseppkő. A járat egyre szűkül, sok helyen sziklák torlaszolják el az utat, de aránylag könnyen át lehet mászni felettük. Egy rövid mászószakasz következik, majd a járat ismét kiszélesedik. Pár perc múlva, ahol baloldalt a falon nagyméretű cseppkőfolyás látható, ott van a Fekete-zsomboly alja. Itt is rengeteg behullott fatörzs jelzi a zsomboly alját. Túljutva ezen az akadályon, még egy, bal fele tartó járat található, ami vakon végződik. A több mint 3 kilométeres út itt ér véget. Látogatás [ szerkesztés] A barlang látogatása engedélyhez kötött. Az engedélyt a körzeti erdészeti hivatal, illetve a hegyi- és barlangi mentő szolgálat bocsátja ki. Kizárólag tapasztalt barlangászoknak ajánlott. Szükséges csapatfelszerelés: legalább 15 fül, 4 heveder, 2 kötélvédő, és három kötél: egy 80 és két 60 méteres. Források [ szerkesztés] Peșteri din România, Editura Știițifică și Enciclopedică, București, 1976 A Maros Megyei Barlangi- és Hegyimentő Szolgálat által szolgáltatott adatok
Az Amazonas medencéjébe jutnak, az Atlanti-óceánon keresztül. A folyó partján, egy kisvárosban felfogadnak néhány indiánt és félvért, hogy hordárként vegyenek részt az expedícióban. Summerlee professzor és Challenger professzor folytonosan veszekednek, de mikor többhetes vándorlás és evezés után rábukkannak a Maple White-földre, Summerlee hinni kezd kollégájának. Maple White útmutatásai alapján eljutnak az alagúthoz, mely a fennsík gyomrát fúrja át, hogy a tetején bukkanjon ki. Kiderül azonban, hogy valaki berobbantotta az átjárót, nem sokkal később egy sziklát gördítenek az expedíció tagjai felé, a fennsík tetejéről. Kétség sem fér hozzá: egy titokzatos személy bóklászik a dzsungelben és a fennsík környékén, aki Challenger és társai halálát kívánja. Sikerül ugyan megmászniuk a fennsíkot, de ekkor újabb csapdába esnek. Gomez, az egyik hordár ugyanis súlyos titkot rejteget: ő a testvére annak a férfinak, akit Lord Roxton megölt, mikor először volt Dél-Amerikában a rabszolgafelkeléskor. Gomez lerombolja a hidat, amivel sikerülne továbbmenniük, így csapdába esnek.