Az első a napkeleti bölcsek és a háromkirályok látogatása a gyermek Jézusnál. A háromkirályok, vagyis Gáspár, Menyhért és Boldizsár névnapjukat is ezen a napon ünneplik. A második nagy esemény Jézus megkeresztelkedése a Jordán folyóban, Keresztelő Szent János által. Továbbá január 6-hoz kötik az első Jézus által véghezvitt csodát a kánai menyegzőn, ahol Jézus anyja is jelen volt és tanítványai is meghívást kaptak. És hogy mi volt ez a csoda? Vizkereszt vagy amit akartok film. Ekkor változott borrá a víz. Ilyen vendégekkel és trükkel ez kétségtelenül az évszázad bulija lehetett. Fontos fogalom január 6-hoz kapcsolódóan az görög Epiphania szó, melynek jelentése "Megnyilvánulás. " Ekkor ünnepelték a pogány görög kultuszokban az istenség megjelenését. Epiphania ünnepe először a 3. században tűnt fel a keleti egyházban, ekkor még mint Krisztus születésnapja, ám később Róma ezt áthelyezte december 25-re, mellyel ez a dátum lett a "Legyőzhetetlen nap. " Sokak számára a vízkereszt összefonódott Shakespeare nevével, aki Vízkereszt, vagy amit akartok címmel írta meg utolsó felszabadult és vidám darabját, mely a bohóságról és szerelemről szól.
Bejelentkezés Regisztráció Ajánló 01-0. Dániel könyve – kihívások Ötlettár a Dániel és barátai című foglalkoztató füzet mellé. Dániel könyve alapján összeállított játékos próbatételek tábori napokra: Étel-próba ● Álom-próba ● Tűz-próba ● Kéz-próba ● Oroszlán-próba ● Lélek-próba. Támogatóink
Vecsei H. Miklós fordításában A Sztalker Csoport és a Gyulai Várszínház produkciója Játsszák: Barta Ágnes, Bordás Roland, Böröndi Bence, Dóra Béla, Gyöngyösi Zoltán, Herczeg Péter, Kovács Tamás, Lestyán Attila, Mátyássy Szabolcs, Mészáros Martin, Patkós Márton, Reider Péter, Rujder Vivien, Szabó Sebestyén László, Waskovics Andrea Alkotók: Hang, fény – Nagy Attila Látvány – Hajdu Bence Jelmez – Vecsei Kinga Réta Zene – Mátyássy Szabolcs Dramaturg – Vecsei H. Miklós Koreográfus – Nagy Péter István Rendezőasszisztens – Szilágyi Brigitta Producer – Osváth Gábor Rendező – Ifj. Vidnyánszky Attila Shakespeare Vízkeresztjében minden megvan, amire a színház vágyik. Csak játék, csak szerelem, csak álom, csak küzdelem, csak félelem, csak rettegés, csak kétségbeesett harc a magány ellen, remény a szerelemért, az őrületért, az egyetlen igazságért, hogy igen létezik és van és uralkodik és lehet hinni benne, ha nem is hinni inkább csak kutatni. Vízkereszt vagy amit akartok könyv. A Sztalker Csoport a tavaly bemutatott Míg fekszem kiterítve után – egy közösség születése, a halál és az élet után – most a szerelmet választja témájául.
Attila, a hun király utolsó napjainak, az ellene szervezett összeesküvés és az ő végzetes szerelmének fiktív történetéből legelsősorban az emberiesség, az emberközeliség hiányzik, amely pedig Vidnyánszkynál korábban (az említett előadások mind 2011 előttiek) az átélhetőség garanciája volt. Emiatt érezhette a néző olyan elidegeníthetetlenül fontosnak önmagára nézve mindazt, ami a színpadon zajlott. Ehelyett az Isten ostora másfél évezredes világa csupa egyszerű közhelyből épül fel: a szereplők mindenféle jelentéstartam nélkül kardokat lengetnek, kardokat éleznek, vasalt csizmáikkal dobbantanak, fokosokat vágnak bele farönkökbe, és így tovább. Isten ostora nemzeti színház teljes film. Rosszabb esetben a megmagyarázhatatlan, mert oda nem illő komikum is megjelenik, a hun harcosok például néhány percenként nyíllövést imitálnak, pontosan azzal a hangos "pííjjj" kiáltással, amelyet minden óvoda udvarán hallani, amikor az óvó néni nem figyel eléggé. A végig a színen lévő sámánasszony elváltoztatott gyerekhangon énekel-kiáltozik, és ez még akkor is komolyan vehetetlenül infantilis hangulatot kölcsönöz a figurának, ha a nő egyébként egyfajta anyaszerepben fog később Attila mellett feltűnni.
Bánffy Miklós művét állítja színpadra Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színházban: az Isten ostora című előadást pénteken mutatja be a teátrum. A Bánffy Miklós A nagyúr című műve alapján született darab egy végzetes szerelemi történetet és két civilizáció, a Kelet és a Nyugat drámai találkozását jeleníti meg. Isten ostora - bemutató a Nemzeti Színházban - kulturport.hu. Az előadás a legendás hun király, Attila történetét dolgozza fel. Vidnyánszky Attila az MTI-nek elmondta: már régóta szeretett volna Attilával foglalkozni, a debreceni színházban műsorra is tűzte a Bánffy-darabot utolsó évadában, de ott – a váltás miatt – már nem tudta színpadra állítani és örül, hogy végül is a Nemzeti Színházban születik meg az előadás. A rendező arról beszélt, hogy Attila olyan személyiség, akit a körülötte lévő legendák, tévhitek, a meglévő történelmi adatok, hogy keletről megy nyugatra, a halálának különleges, romantikus volta igazi színpadi hőssé, mozihőssé emel. "Ezer dolgot ezerféleképpen lehetne róla mesélni" – tette hozzá. Mint mondta, a darabot születése után az akkori Nemzeti Színházban bemutatták, de elfelejtett műről van szó.
"Az egész Bánffy-történet és Attila figurája maga van elfelejtve" – tette hozzá. Mint megjegyezte, a helyzetről sok mindent elmond, hogy Nagy Károlyról egy magyar történelemkönyvben többet olvas egy gyerek, mint Attiláról. A rendező kiemelte: Attila fantasztikus figura, a darab pedig gyönyörű szerelmi történet, maga a mű nagyon izgalmas. "Bánffy Miklós méltatlanul elfeledett, helye van. Állandóan repertoáron lévő írónak kellene lennie, ahogy például Tamási Áronnak" – hangsúlyozta. Vidnyánszky Attila arról beszélt, hogy Bánffynak egy sor olyan műve van, amely folyamatosan színpadon lehetne, erőteljes szövegek. Mint mondta, olyan figura, akin keresztül a máról tud beszélni. Ma este Színház! - Last minute színházjegy, féláron. "Mai helyzetünkről, a bennünket szétfeszítő érzésekről, kelet-nyugat bennünk hordozott konfliktusáról, egy sor nagyon fontos dologról, azon túl, hogy ez egy gyönyörű romantikus történet" – fogalmazott. Elmondta: az előadásban szereplő, Attiláról mesélt iszonyatos történeteket történelmi könyvekből, kódexekből, a róla élő legendákból válogatva illesztette a darabba.
Elmondta: míg a groteszkről szóló konferencia közvetlenebbül kapcsolódott a szerzőhöz, Gombrowiczhoz, addig ez a tanácskozás a magyar mitikus és történeti emlékezetben élő Attila-képet igyekszik tágabb értelemben körüljárni és nem is csak magyar, hanem eurázsiai kontextusban, különböző aspektusokból. A szervező tájékoztatása szerint négy szekcióban 11 előadója lesz a konferenciának. Az első két előadó a lovas-nomád magaskultúrákkal foglalkozik. Csáji László Koppány költő, néprajzkutató, kulturális antropológus – aki a konferencia szakmai konzulense is – Olvasatok az eurázsiai lovasnomád világról az újkorban (eszme- és tudománytörténeti áttekintés) címmel tart előadást. Isten ostora bemutató | Nemzeti Színház. Bárdi László orientalista, a PTE Ázsia Központjának alapító igazgatója A Hun Birodalom magaskultúrája címmel ad elő. Az Attila király emlékezete című szekcióban Sudár Balázs turkológus Attila-hagyományok című előadása és Szörényi László irodalomtörténész Attila alakja a magyarországi humanista és barokk latin nyelvű irodalomban című előadása hallható.
Vendégmunkások milliói özönlenek egyik földrészről, országból a másikba. A Kelet és a Nyugat drámai találkozásainak, összeütközéseinek történelmi dimenzióját éljük – megint. (2014. december 19. )
Az előadásban Attila szerepében Mátray László, Mikoltként Trokán Anna látható, mellettük Bánsági Ildikó, Reviczky Gábor, Mészáros Tibor, Horváth Lajos Ottó, Farkas Dénes, Bodrogi Gyula, Fehér Tibor, Szatory Dávid, Olt Tamás, Bakos-Kiss Gábor, Janka Barnabás, Ruscsák Péter és Kanalas Éva szerepel a darabban. A díszlet- és jelmeztervező Olekszandr Bilozub, a dramaturg Rideg Zsófia. Az előadáshoz kapcsolódva a teátrum decemberben szakmai konferenciát rendezett, emellett a színház melletti Zikkuratban, Illúzió és tükröződés – a Naplegendától a Nagyúrig címmel kiállítás látható. Isten ostora nemzeti színház aguascalientes. A Nemzeti Színház szombaton a Gobbi Hilda színpadon Petőfi A helység kalapácsa című művét mutatja be Kincses Elemér rendezésében.
Balogh Tibor javaslata: "…nektek barbár az, akit nem ismertek" – mondja Attila. Termetét, ápoltságát, viselkedését százféleképpen írták le. Amennyi okkal rettegték, ugyanannyival rajongtak érte a meghódolók. Aztán egy gyönge pillanatában bekerítette a szerelmes halál. Isten ostora nemzeti színház tér. Vidnyánszky mesét mond – a sajátját –, és ezzel bővíti a legendáriumot. Az irónia és az áhítat mezsgyéjén egyensúlyozva, a Szarvassá változott fiú és Borbély Szilárd Halotti pompája kompozíciójának medrében halad, s közben felfedez a maga számára egy új nőalakot, a kamaszkora szertelenségében megragadt, játékból fatalista amazonét… (Balogh Tibor dramaturg, kritikus) játékidő: 3 óra 10 perc (egy szünettel) bemutató: 2014. december 19.