Az újkori olimpia megálmodója Az újkori olimpia megálmodója Pierre de Coubertin Coubertin báró volt. 1863-ban született gazdag arisztokrata családban, a párizsi Sorbonne egyetemen történelmet és pedagógiát tanult. Nevelési elvei hasonlítottak a görög örökséghez, szerette volna, ha a francia ifjúság az "izmos testben lángoló szellem" elven nevelkedik, s megfogalmazódott benne az olimpiai játékok szervezésének gondolata is. 1892-ben létrehozta a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, amelyet kezdetben a saját költségén működtetett. A világ minden tájával levelezett, fogadta az olimpiával kapcsolatba került politikusokat, diplomatákat, mecénásokat és a sport különféle szakembereit. A bizottság Athént jelölte ki az első olimpia színhelyéül. Az első olimpia majdnem elmaradt a görög gazdaság válsága miatt, végül azonban egy dúsgazdag üzletember, Georgiosz Averoff pénzéből sikerült megrendezni a versenyeket. 1896. április 6-án nyitották meg az első újkori olimpiai játékokat. Portál:Olimpia – Wikipédia. Kilenc sportág 43 versenyszámában (torna, tenisz, lövészet, súlyemelés, birkózás, atlétika, úszás, vívás, kerékpározás) versengett 14 ország 241 résztvevője.
Miután Róma terjeszkedni kezdett Görögország irányába a játékok hanyatlani kezdtek és elvesztették népszerűségüket, illetve miután a kereszténységet államvallássá nyilvánították a pogány ünnepeket és szokásokat betiltották, illetve üldözni kezdték, így játékok is ebbe a kategóriába tartoztak. Az ókori játékokon kizárólag férfiak vehettek részt, és valamennyi sportoló meztelenül versenyzett. A győzteseknek nemcsak a dicsőség járt az első helyért, hanem különböző jelképes díjak is, pl. Olümpiában olajfaágból, Püthóban babérból font koszorúval is megkoronázták a győzteseket. Az olajág a remény és a béke jelképe volt. Számos új olimpiai szimbólum is beépült az újkori olimpiai játékok történetébe. Például a lánghordozás az ókori olimpiai játékoknak nem volt része, bár az olimpiától függetlenül már akkoriban is rendeztek fáklyás váltófutásokat. Természetesen az ötkarikás zászló is új szimbólum, az ókori Görögországban nem használták, de az arany, ezüst és bronzérmek rendszere is új. A modern olimpiai játékok újjászületése a 19. Újkori olimpiák: három szó, öt karika, 116 év - Napi.hu. század k özepén kezdődött.
Pierre De Coubertin francia báró kezdeményezésére megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB) 1894. június 23-án, elnöke pedig Dimítriosz Vikélasz lett. Célja az volt, hogy újjáélesszék az ókori görögországi olimpiai játékokat, amelyekre i. 776 és i. sz. 396 között került sor. Jelenleg 206 nemzeti olimpiai bizottság tagja a szervezetnek, Magyarországot a Magyar Olimpiai Bizottság képviseli. A modern idők első olimpiai játékait 1896 -ban rendezték Athénban, Görögországban. Az első modern kori téli olimpiai játékokat a franciaországi Chamonix -ban rendezték meg 1924 -ben. Újkori olimpiai játékok. Minden sportoló karrierjének csúcsa az olimpiai szereplés, illetve az ott való győzedelmeskedés, ezt bátran kijelenthetjük. A mostani olimpián 175 tagú csapat képviseli a magyar színeket, vagyis többen, mint Rióban, Londonban és Pekingben. Huszonhárom sportág huszonnyolc szakágában vonulnak fel a magyar sportolók, vagyis régen látott sportági sokszínűségben képviselik hazánkat. Források: 1, 2, 3
I. Jakab király igazi sportembernek számított a maga korában. Az ő támogatásával 1604-ben Robert Dover királyi ügyész dél-angliai vidéki birtokán megrendezte az English Olimpic Games (inglis olimpik gémz), illetve a Costwold Games (kocvold gémz) elnevezésű versenysorozatokat, amelyeket pünkösd táján tartották. A többnapos versenysorozatban voltak atlétikai versenyek, botvívás, birkózás, lófuttatás, nyúlvadászat, sakk, ének, zene. Az első újkori olimpia | Sulinet Hírmagazin. A játékokon – az ókori versenyekkel ellentétben – nemi és osztálykülönbségre való tekintet nélkül mindenki részt vehetett. Ezért ezek a játékok szellemiségüket tekintve már nem álltak messze az újkori olimpiáktól. 1793-ban a német testnevelés- és tornamozgalom legnagyobb alakja, Johann Christoph Friedrich GutsMuths (johan krisztof fridrih gucmutsz) kihirdette az olimpiai játékok felújításának azonnali szükségességét. Ekkor még mindig egy évszázaddal az első valódi újkori olimpia előtt járunk. Ferenc Lipót herceg támogatásával létrehozták a mai Németország területén a dessaui Olympiai Egyesületet, amely még az 1830-as években is rendezett antik görög mintájú tornaünnepélyeket.
Két évvel később Szingapúrban négykörös szavazáson megelőzte az orosz, a francia, a spanyol fővárost és New Yorkot. Becslések szerint a július végétől augusztus közepéig tartó rendezvénysorozat naponta 350 ezer látogatót vonz Londonba, akik mintegy 11 milliárd fontot költenek el a szigetországban. A britek ennek ellenére nem fogadták osztatlan lelkesedéssel az ötkarikás játékokat: a közvélemény-kutatások azt bizonyítják, hogy sokan úgy gondolják, ilyen rossz gazdasági viszonyok között nem kellett volna milliárdokat ölni az infrastruktúra fejlesztésébe, a szükséges létesítmények felépítésébe. Minden második ember eközben úgy véli, a világverseny növeli majd az ország elismertségét és gazdasági téren is hasznot hoz. Érdekes tények - A görög kormányzatban az 1896-os athéni játékok után a legtöbben úgy gondolták, minden évben a görög főváros ad majd otthont a rendezvénynek, a NOB azonban másképp határozott. A következő helyszín − éppen a századfordulón − Párizs lett. - Nők először 112 évvel ezelőtt, a francia fővárosban állhattak rajthoz olimpián.
Az első bajnok a brit Charlotte Cooper lett, aki tenisz egyesben és vegyes párosban is aranyérmet nyert. - Az 1900-as párizsi torna a zűrzavarok olimpiájaként vonult be a sporttörténelembe. Több részletben, összesen 160 versenynap alatt bonyolították le. A felületes rendezés, a rossz versenykörülmények oka minden bizonnyal az volt, hogy a hivatalos francia körök az az évi világkiállítás mellékeseményeként kezelték a versenysorozatot, és minden téren a kiállítás érdekeinek rendelték alá. - Az olimpia rendezési jogát 1908-ban Róma kapta, a város azonban inkább lemondott róla, hogy erőforrásait a Vezúv kitörése miatt keletkezett károk helyreállítására fordíthassa. A tornát végül Londonban rendezték meg − az egyetlen városban, ami az újkori ötkarikás játékok történetében háromszor lehetett helyszín. Az első, doppingszer okozta haláleset 1960-ban, Rómában történt: Knud Enemark Jensen dán kerékpáros leesett kerékpárjáról, és meghalt. Szervezetében amfetamint találtak. - A magyar sport első és második olimpiai aranyérmét Hajós Alfréd − vagy ahogy a sajtó elnevezte, a magyar delfin − szerezte az első újkori olimpián, 1896. április 11-én gyorsúszásban.
Az 1906-os pánhellén játékokra a világ minden tájáról, széles körben érkeztek sportolók (1904-ben az atléták 80%-a amerikai volt) és nagy mértékben növekedett az érdeklődés a közönség körében azáltal, hogy óriási változások mentek végbe mind a játékok méretét és népszerűségét illetően. A kezdeti, 1896-os 14 ország 241 részvevőjéről az olimpiai játékok versenyzőinek szám 2008-ra elérte a 205 ország 11 028 sportolójá az olimpiák résztvevőinek száma, úgy a sportünnep médiában való szereplése, népszerűsége is nőtt. Napjainkra az olimpiai játékok a világ legnagyobb televíziós eseményei. A 2000-es sydney-i játékokon nem kevesebb, mint 16 ezer televíziós és újságíró dolgozott, egy becslés szerint körülbelül 3, 8 milliárd ember követte az olimpiai játékok eseményeit a televíziókban. Napjainkra a televíziós közvetítések jogának eladásai szerves részévé váltak annak a folyamatnak, melyben a szervező országok csökkenteni próbálnak a játékok megszervezéséből adódó költségeken.
PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Ez az ajánlás a fokozódó munkaerőhiány okán is aktuális téma 2021-ben, azonban az biztosan kijelenthető, hogy a 2021-es választások előtt a magyar nyugdíjrendszerben nem eszközölnek változtatásokat. Hogy 2021 után mi történik a nők 40 program által biztosított kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőséggel, egyelőre még rejtély. Teljes értékű öregségi nyugdíjat kaphat 2021-ben minden nő, aki ledolgozott 40 évet. Ráadásul mivel a nők nagy többsége a munka mellett egy vagy több gyermeket is felnevelt, ezért a gyermekneveléssel töltött idő is beleszámít a munkavégzés összesített időszakába a 40 évnyi munka kiszámításakor. AJÁNLÓ: ILYEN MÉG NEM VOLT!! MAGA ÁDER JÁNOS JELENTETTE BE A HÍRT alig pár perce: EKKOR JÖN A LAZÍTÁS >>> MEGNÉZEM >>> OPERATÍV TÖRZS: Nagyon rossz hírrel indul a nap, amit most bejelentettek, azt SOHA NEM AKARTUK HALLANI! >>> MEGNÉZEM >>> Ez most komoly??? DRÁMAI HÍRT jelentett be Müller Cecília…az egész országost súlyosan érinti!!! NYUGDÍJKORHATÁR-2021: AKÁR 25 ÉV MUNKAVISZONNYAL NYUGDÍJBA MEHETNEK A NŐK! – Hitel bárlistásoknak – Hitel kereső. Ez fájni fog neked is…. MEGNÉZEM >>> Az életben nagyszerűen helytálló nők számára a kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőség azért is nagyon fontos, mivel 2021-ben is nagyon sok hatvanas éveiben járó nőnek kell helytállnia unokája gondozásának besegítésekor, vagy éppen a nagyon idős szülők ápolásakor.
A magyar felosztó-kirovó nyugdíjrendszer jelenlegi formájában enyhén szólva sem nevezhető fenntarthatónak. Ma már szinte senki sem lehet biztos abban, hogy milyen feltételekkel mehet majd nyugdíjba, mennyi lesz a nyugdíjkorhatár 10-20 év múlva. Vagy hogy egyáltalán jogosultak leszünk-e állami nyugdíjra, ha elértük azt a bizonyos kérdéses korhatárt? A nyugdíjkorhatár pontosan meghatározza, hogy hány éves kortól jogosult valaki öregségi nyugdíjra, vagy résznyugdíjra. A nap kérdése: meg kell-e szüntetni a munkaviszonyt, ha nők 40 nyugdíjat kérelmezünk? - Adózóna.hu. 2020-ban kicsivel több mint 2 millió magyar volt nyugdíjra jogosult, melynek átlagos összege 142. 000 Ft volt. Ez a 2020 januári nettó átlagkereset mindössze 57 százalékát jelentette. A megdöbbentően alacsony számok a jövőben sem látszanak optimális irányt venni, hiszen a probléma sokrétű és egyre csak fokozódik. Miközben az aktív munkavállalók száma egyre csökken, a járulékaikból eltartandó nyugdíjasok száma folyamatosan emelkedik. Vagyis egyre kevesebb pénzt kell szétosztani egyre több ember között. A megoldásra pedig nem csak a magyar államnak kell reagálni, hiszen globális jelenségről beszélhetünk.
Ez az előtakarékossági konstrukció tehát lehetővé teszi, hogyha úgy hozza az élet, a megemelt nyugdíjkorhatár esetén is lehetőségünk legyen a jelenlegi korhatár alapján nyugdíjba vonulni. Természetesen felmerülhet a kérdés azzal kapcsolatban, hogy ebben a konstrukcióban mennyire van biztonságban a pénzünk. Szerencsére a nyugdíjbiztosítás esetén egy saját, névre szóló számlán gyűlik a megtakarításunk. Így nem kell attól tartanunk, hogy az állam, az adóhatóság, vagy bármilyen hivatalos szerv ráteszi a kezét. Emellett pedig szintén előnyös lehet a gazdálkodó őstermelőknek, vagy a KATA adózási formát választó egyéni vállalkozóknak, hiszen így ők is kihasználhatják a törvényes kiskaput, amellyel nekik is jár az évi +20 százalék adójóváírás az államtól. Pánikra semmi ok Láthatjuk tehát, hogy mi is tehetünk valamit időskorunk anyagi biztonságáért, és ahogy a példákból is jól látszik, nem is keveset. Az pedig, hogy miért fontos előrelátónak lenni – tekintve a nyugdíjhelyzet folyamatos hanyatlását – nem is kérdés.