- Jn 14, 1-6 (Jn 13, 31-38) - 2022. április 24. (Thoma László) Tagadásból élő hit - Jn 20, 24-29 (Jn 20, 1-10) - 2022. április 18. (Pálfalvi Viola) Neveden szólítalak - Jn 20, 1-18 (20, 16) (Ézs 43, 1-13) - 2022. április 17. (Thoma László) Az új élet áldásai - Jn 12, 20-33 (Lk 23, 32-49) - 2022. április 15. (Thoma Anita) Szolgáló szeretet - Jn 13, 1-5. 12-17 (Lk 22, 24-27) - 2022. április 14. (Győriné Vincze Krisztina) Legyen Jézus Király! - Jn 12, 12-19 (Zak 9, 9-17) - 2022 április 10. (Győri Krisztina) Meggazdagító szegénység - Jn 12, 1-8 (2Kor 8, 7-15) - 2022. április 3. (Thoma László) A feltámadás titka - Jn 11, 23-26 (Jn 11, 1-45) - 2022. március 27. Igaz tanúvallomás. Kommentár János evangéliumához. (Thoma Anita) Mit mond a jó pásztor? - Jn 10, 11-18 (Zsolt 23) - 2022 március 20. (Thoma László) Vakból látó - Jn 8, 12; 9, 1-13. 39-41 (Ézs 9, 1-6) - 2022. március 13. (Győri Krisztina) Kövek helyett - Jn 8, 1-11 (Dán 5, 1-30) - 2022. március 6. (Thoma László) A hit próbájában - Jn 6 (2Móz 12, 1-14) - 2022. február 27. (Thoma Anita) Új rend - Jn 5, 1-15 (Jer 17, 19-27) - 2022. február 20.
(Thoma Anita) Öröm vasárnapja - Gal 5, 16-26 (Zsolt 1) - 2021. december 12. (Thoma László) Hívás a kereszthez - Gal 5, 7-15 (Mt 22, 34-40) - 2021. december 5. (Krisztován Márton) Valódi szabadítás - Gal 5, 1-6 (Ézs 9, 1-6) - 2021. november 28. (Thoma László) Isten ígéreteinek életet munkáló perspektívájában - Gal 4, 21-31 (Jel 21, 1-5) - 2021. november 21. (Győriné Vincze Krisztina) Emlékszel még...? - Gal 4, 8-20 (Zsolt 103) - 2021. november 14. János evangéliuma. Írásmagyarázat. (Thoma László) Nagykorúság - Gal 4, 1-7 (Zsolt 16) - 2021. november 7. (Thoma László) Ami változik, és ami nem - Gal 3, 15-29 (5Móz 5, 1-21) - 2021. október 31. (Krisztován Márton) Örökös vagy! - Gal 3, 6-14 (1Móz 12, 1-9) - 2021. október 24. este (Thoma László) Semmi nem választhat el az Ő szeretetétől - Róm 8, 37-39 (Róm 8, 31-39) - 2021. délelőtt (Kali Barna) Az Úr a te gyógyítód! - Gal 3, 1-5 (1Móz 1, 27-28 1Móz 2, 15-3, 13) - 2021. október 17. (Thománé Szikora Anita) Krisztus él bennem - Gal 2, 11-21 (Zsolt 63) - 2021. október 10. (Thoma László) SOROZATHOZ NEM TARTOZÓ IGEHIRDETÉSEK SOROZATHOZ NEM TARTOZÓ IGEHIRDETÉSEK 2.
02 Textus: 96. Zsoltár
Kedves hívek! Júniusban, Jézus Szíve hónapjában a következő kérdést tehetjük fel: Ki Isten? Milyen az Isten? Milyen a belső világa? Szereti-e az embereket? Minden ember felé fordul-e? Ezek nagy kérdések és nekünk katolikusoknak szerencsénk van, hogy ismerhetjük a válaszokat. A szentírás, különösen a négy evangélium tájékoztatást ad. Ezenkívül egy katolikus ájtatosság is Jézus Szent Szívéhez. Prédikációk jános evangéliuma film. Igen, mondhatjuk, Istennek egy szíve van, méghozzá emberi szíve. Nem lett talán ember? Nem láthattuk? Nem a földön járt köztünk? Ő, az örök, végtelen, a föld és egek mindenható teremtője? Hallatlan! Saját szájából hallhatjuk szavait: " Aki engem lát, az az Atyát is látja! " Különösen János evangéliuma és levelei nyilatkoztatják ki nekünk Isten belsőjét, a megváltó szerető szívét. János apostol volt az, aki az utolsó vacsorakor Jézus szívén nyugodott, így Jézus szívének a megfelelő hírnöke. Az Úr sok beszédét lejegyezte evangéliumában, így tájékoztatott minket Jézus szent szívéről. Jézus szíve tisztelete csak a középkorban jelent meg kimondottan azzal a címmel, hogy "Jézus Szíve" A középkor utáni időkben Isten kiválasztott egyes szenteket akik Jézus Szívéről beszéltek mint például Alacoquei Szent Margit Máriát, Kaníziusz Szent Pétert és sokan másokat.
A "szellemi evangélium"-ként is ismert jánosi írat egyrészt visszautal Jézus földre jövetele előtti (preegzisztens) létére, másrészt előre is mutat mennybemenetele utáni (postegzisztens) szolgálatára is. A nagy jézusi beszédekből vett textusok alapos magyarázata is mélyíti, valamint bővíti a hitigazságokkal kapcsolatos ismeretet. János evangéliuma – Második kötet Méret A/5 Terjedelem: 408 oldal Kötés: papír Eredeti ár: 2. Könyv: Gondolatok János evangéliumához (Varsányi József). 950 Ft János evangéliumának 10-től 15. fejezetének textusairól tartalmaz 46 igehirdetést János evangéliuma – Harmadik kötet Méret: A/5 Terjedelem: 422 oldal Kötés: papír Eredeti ár: 2. 950 Ft János evangéliumának 16-tól 21. fejezetének textusairól tartalmaz 48 igehirdetést Az apostolok cselekedetei – Első kötet Méret: A/5 Terjedelem: 525 oldal Kötés: papír Eredeti ár: 2. 950 Ft A kötet az ApCsel első tíz fejezetéből vett textusok alapján tartalmaz több mint ötven igehirdetést. Különféle megvilágításba helyezi a pünkösdi történetet, illetve az első gyülekezetek megalakulásának és dinamikus fejlődésének körülményeit, és kihívásait.
VIII. A törvény csak szigorúan és nyilvánvalóan szükséges büntetési tételeket állapít meg, s büntetéssel sújtani senkit másként nem lehet, mint a bűncselekmény elkövetése előtt meghozott és kihirdetett, valamint szabályszerűen alkalmazott törvény értelmében. IX. Mindaddig, amíg bűnössé nem nyilvánítják, minden ember ártatlannak vélelmezendő. Ha tehát letartóztatása mégis elkerülhetetlenné válik, a törvénynek szigorúan meg kell torolnia minden olyan keményebb rendszabályt, amelyet a szökés megakadályozásának szükségessége nem indokol. X. Senkit meggyőződése, vallási s egyéb nézetei miatt háborgatni nem szabad, feltéve, hogy e meggyőződés s e nézetek megnyilvánulása a törvényes rendet nem sérti. Emberi és polgári jogok nyilatkozata tétel. XI. A gondolatok és vélemények szabad közlése az embernek egyik legértékesebb joga; ennélfogva minden polgár szabadon szólhat, írhat s nyomtathat ki bármit, felelősséggel tartozván viszont e szabadsággal való visszaélésért a törvény által meghatározott esetekben. XII. Az ember és a polgár jogainak biztosítása karhatalom fenntartását teszi szükségessé; e karhatalomnak tehát az összesség hasznára kell szolgálnia, nem pedig azoknak külön céljaira, akiknek személyére e karhatalom rábízatik.
V. A törvénynek csak a társadalomra nézve ártalmas cselekedetek megtiltására van joga. Amit a törvény nem tilt, azt senki nem akadályozhatja meg, s amit a törvény el nem rendel, arra senkit kényszeríteni nem lehet. VI. A törvény a közakarat kifejezése; alkotásában minden polgárnak joga van személyesen vagy képviselői révén közreműködnie. A törvény egyformán törvény mindenki számára, akár védelmez, akár büntet; s mivelhogy a törvény előtt minden polgár egyenlő, tehát minden polgár egyformán alkalmazható minden közhivatalra, állásra és méltóságra, erényeik és képességeik különbözőségén kívül egyéb különbséget nem ismerve. Emberi és polgári jogok nyilatkozata esszé. VII. Vád alá helyezni, letartóztatni s fogva tartani bárkit is csak a törvény által meghatározott esetekben s a törvény által előírt formák között lehet. Mindenki büntetendő, aki önkényes rendelkezéseket szorgalmaz, kiad, végrehajt vagy végrehajtat; viszont minden polgárnak, akit a törvény értelmében megidéznek vagy őrizetbe vesznek, haladéktalanul engedelmeskednie kell – s ha ellenállást tanúsít, bűnösnek vallja magát vele.
(Mika Sándor fordítása) Forrás: Megosztás:
Megosztás: (Déclaration des droits de l'homme et du citoyen) Kiadta a francia Nemzetgyűlés 1789. augusztus 26-án. A francia nép Nemzetgyűlésben összeült képviselői… a Legfelsőbb Lény jelenlétében és oltalma alatt ezennel elismeri és kinyilatkoztatja az ember és a polgár alább következő jogait. I. Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak. II. Emberi és polgári jogok nyilatkozata fogalma. Minden politikai társulás célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. E jogok: a szabadság, a tulajdon, a biztonság s az elnyomással szemben való ellenállás. III. Minden szuverenitás elve természeténél fogva a nemzetben lakozik; sem testület, sem egyén nem gyakorolhat hatalmat, ha (az) nem határozottan tőle ered. IV. A szabadság annyit jelent, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt. Az egyes ember természetes jogainak gyakorlása tehát más korlátokba nem ütközhetik, mint azokba, amelyek a társadalom többi tagjai számára ugyane jogok élvezetét biztosítják; s e korlátokat a törvény határozhatja meg.
Külön foglalkozik a személyiségi joggal, a személyi szabadsággal. Erről a VII, IX, XI cikkely tanúskodik. Rousseau tanai is fellelhetőek a Nyilatkozatban. Kimondja, hogy minden ember szabadnak és egyenlőnek született.