Nemere István író ugyan pécsi születésű, de gyermekkorát Tihanyban, majd iskolás éveit Veszprémben töltötte, így a Balaton-felvidék őshonos ismerője. Első, hatalmas sikert arató ifjúsági regénye, A Fantasztikus Nagynéni, pont 40 éve jelent meg. Ugyan a könyv története egy képzeletbeli balatoni településre érve játszódott, de kastélyból, kúriából pincéből, rejtélyből, titokból Balatonszepezden is akad annyi, hogy kiérlelődjön belőle 'A Fantasztikus Nagynéni – A Második Generáció'. Nemere István elmondta, különös élmény negyven évvel később visszatérni egykori kitalált hőseimhez és azok éppen olyan kitalált gyermekeihez. Ez az új történet, egy megváltozott világban, de talán éppen ezért, sokkal színesebben és izgalmasabban folytatódhat. Bízom benne, hogy a mostanra szülővé nőtt nemzedékkel együtt az ő gyerekeik is izgalmasnak fogják tartani a kalandokat és részeseivé is válnak. Saját gyerekkorom legkedvesebb és jól ismert helyszíne a Balaton, annak is az északi partja. Még ma is örömmel tölt el a sok emlék.
A film főszereplője a háború után kikerült Dél-Amerikába. Most hazajön, és találkozni szeretne régi szerelmével. Ugyanakkor elvállalja, hogy vigyáz rokonai gyermekeire, két égetően rossz fiúra, míg a szülők külföldön nyaralnak. Hogy ebből mi lesz? Aki megismerkedik a film elején a "fantasztikus nagynénivel", valamint Hubával és Csabával, már akkor sejteni fogja...
–) író, műfordító. Rendkívül termékeny író, 2012-ig közel 600 könyve jelent meg magyar nyelven, ez egyébként magyar rekord. Műveinek eladási példányszámai megközelítették a tizenegymilliót. Főleg sci-fi könyvei és a paranormális jelenségekkel foglalkozó művei tették ismertté, de több más műfajban is publikál. Számos nyelven adták ki műveit, köztük perzsa és eszperantó nyelven is. Az 1990-es években kétszer egymásután megválasztották a Nemzetközi PEN Club eszperantó csoportja elnökének, aminek alapján a Svéd Akadémiánál javaslatot tehet valakinek irodalmi Nobel-díjra való jelölésére. A Magyar Írószövetségbe viszont nem vették fel. Bevallása szerint tartózkodik az élvezeti szerektől (kávé, alkohol, dohányzás és egyéb drogok) és munkamániás. Megrögzött optimista és a politikát kerülő ember. akár 60% akár 50% 30% akár 60%
Kedvencelte 2 Várólistára tette 9 Kiemelt értékelések Amrita 2017. június 21., 22:20 Tulajdonképpen úgy egy hete láttam, csak azóta nem jártam erre. Jó színészek vannak benne, örültünk a Balatonnak is. Mókás lenne ma leforgatni egy hasonlót, mondjuk egy manapság hazalátogató egykori disszidenssel. Édua_Vörös 2020. január 15., 14:54 Nagyon aranyos film, Ruttkai Évának egyik utolsó szerepe. Amit nem értettem, hogy vajon miért vezetett cikkcakkban Máli az úton, s vajon miért nem mondta meg neki senki, hogy úgy nem jó? :D Hasonló filmek címkék alapján
Felhasználási feltételek Adatvédelem Akadálymentesítési nyilatkozat Domain név tulajdonosa: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Központi szám: +36 (1) 432-9000 Postai cím: 1441 Budapest, Pf. : 60. Cím: 1083 Budapest, Ludovika tér 2, Főszerkesztő: NKE Informatikai Szolgáltató Központ | NKE Kommunikáció
Kapcsolat 1083 Budapest, Ludovika tér 2. E-mail: Vásárlással és megrendeléssel kapcsolatos ügyek: vagy + 36 1 432 9000 / 20 444-es mellék Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek:
Kiadó: Ludovika Egyetemi Kiadó Kulturális és Kereskedelmi Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Kiadó székhelye: 1089 Budapest, Orczy út 1. Felelős kiadó: Koltányi Gergely A blogtér szerkesztősége: Főszerkesztők: Koltay András rektor Kis Norbert fejlesztési rektorhelyettes Smuk Péter dékán Szerkesztők: Pongrácz Alex, Szabó Máté Csaba, Tussay Ákos Postacím: 1083 Budapest, Ludovika tér 2. Száraz bőr kezelése házilag Első jogosítvány ingyenes 2019 Meggyes bögrés süti Angol bulldog kiskutya full
Domain név tulajdonosa: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Központi szám: +36 (1) 432-9000 Postai cím: 1441 Budapest, Pf. : 60. Cím: 1083 Budapest, Ludovika tér 2, Főszerkesztő: NKE Informatikai Szolgáltató Központ | NKE Kommunikáció
Kiadó: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiadó székhelye: 1083 Budapest, Ludovika tér 2. Felelős kiadó: Deli Gergely rektor Szerkesztőség: Magazin főszerkesztő: Kovács Ágnes Lilla Blogok: Sarnyai Tibor Újságírók: Békefi Miklós, Páhy Anna E-mail: Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállítások Elfogad
Kedves Látogatóink! Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a múzeum kiállítótereiben nem működik légkondicionálás! A kényelmetlenségért elnézésüket kérjük! Tisztelt Látogatóink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2022. június 20-tól megváltoznak a Magyar Természettudományi Múzeum jegyárai és a látogatói szokások megváltozására való tekintettel a nyitvatartás is! Hétfő: ZÁRVA Kedd: ZÁRVA Szerda: ZÁRVA Csütörtök: 10:00- 20:00 Péntek: 10:00- 20:00 Szombat: 10:00- 20:00 Vasárnap: 10:00- 20:00 Folytatjuk az MTM adománygyűjtését az ukrajnai válság menekültjeinek! Várjuk adományaitokat a múzeum nyitvatartási idejében (kedd kivételével 10-18 óráig) Budapesten, a Ludovika tér 2-6. szám alatti kiállítási épületben. Takarót, tisztálkodószereket és tartós élelmiszert gyűjtünk, amelyet eljuttatunk a rászorulókhoz. Köszönjük a felajánlásaitokat! Információ: Az információs pultnál nyitvatartási időben (naponta 10-től 18 óráig) személyesen vagy telefonon a (06-1) 210-10-85-ös telefonszámon. Kövessen bennünket a múzeum Facebook oldalán!
Az első őslénytani gyűjtemény Rainer József főherceg ajándéka volt, mely 1811-ben érkezett, és ez évben vásárolták meg özv. Jordán Annától az első állattani gyűjteményt is. 1818-ban József nádor megvásárolta Kitaibel Pál növénygyűjteményét, ezzel megvetette a botanikai osztály alapjait. A reformkor hazafias légkörében szépen gyarapodtak a gyűjtemények, adományozás és vásárlás útján egyaránt. A szabadságharc idejére az ásvány- és kőzetgyűjtemény 13 ezer darabot, az állattani anyag több mint 35 ezer példányt számlált. A szabadságharc bukása utáni időszak nem kedvezett a nemzeti gyűjtemények gyarapításának, nagyobb tételt csak a Királyi Magyar Természettudományi Társulat gyűjteményeinek átadása jelentett 1856-ban. Ekkor a teljes múzeumi anyag a Nemzeti Múzeum épületének tízegynéhány termét foglalta el, s az ekkori szokásnak megfelelően az elhelyezés egyben a bemutatást is szolgálta, s az anyag bárki számára megtekinthető volt. A Nemzeti Múzeumon belül 1870-ben elkülönült az állattári, az ásvány-őslénytári és a növénytári osztály.