A plébánia elérhetősége: 2626 Nagymaros, Szent Imre tér 2. Telefon: 27/354-221 e-mail: nabelpisoramygan null @ainabelp Számlaszámunk: RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNIA, 11742094-20157874 (OTP Bank) A Karitász csoport bankszámlaszáma: Római Katolikus Plébánia, 66000114-13403276 (Takarékbank) Adószámunk: 19829087-1-13 Küldjön üzenetet: [contact-form-7 id="1025″ title="kapcsolat"]
A négy lelkipásztor huszonnyolcezer embert szolgál: a Nagytemplomhoz, a Vártemplomhoz, a Szentlélek-templomhoz tartozókat, a Széchenyi lakótelepen és a Szandaszőlősön élőket. A katolikus óvoda és az iskola preevangelizációs lehetőséget jelent, és persze nagy kihívást is. A gyerekek mellett a szülőket is szeretnénk megszólítani, ezért Alpha-kurzust szervezünk. És sok az egyéb teendő is. Ez itt az Alföld, kapával vágunk neki a föld megművelésének – vázolja a helyzetüket. "Bizakodó vagyok. Az ökumenikus lelkészkör szépen működik, havi rendszerességgel találkozunk. Jó kapcsolatot igyekszünk kialakítani a városvezetéssel, és Szolnokon sok a civil szervezet. Lassan megismerem a környezetemet. Kapcsolat | Nagymarosi Plébánia. Jó volt a fogadtatásunk, úgy érzem, a gondviselés hozott ide. Már tervezzük a nyári táborokat, alig várom, hogy vízre tegyem a kajakom. Az építkezés még eltart egy darabig: a rendházban a vendégszobák felújításával zarándokszállást, a várplébánián a tetőtérben diákszállást szeretnénk kialakítani. " A beszélgetés után felkerekedünk, hogy megnézzük a két felújított templomot.
A templom Homályossy Ferenc építész tervei alapján 1822–1824-ben épült. Külső megjelenésében korának klasszicista stílusjegyeit viseli. A belső térben a főoltár, a szószék, a padok és az áldoztató rács empire stílusú. Fordulatos történetre tekint vissza az épület. A török kiűzésekor, 1685-ben a felmentő seregekkel együtt érkezett a településre Leiterer Bernardin ferences tábori lelkész, aki egy ideig a városban maradt. A mecsetté alakított Vártemplomban ideiglenes oltárt állított fel, hogy a hálaadó istentiszteletet be tudja mutatni. A következő évben egy ferences konvent jött létre a mecset melletti épületben. A Thököly-féle felkelés, majd a Rákóczi-szabadságharc viharos éveiben szinte lehetetlenné vált az egyházi élet. Gáspár István Plébános – Eger Szent István. Négy évre teljesen kiürült a város, majd amikor 1710-ben a néppel együtt a ferencesek is visszatértek, az akkori várkapitány valami oknál fogva nem engedte be őket a várba. Ezért a város szélén telepedtek le, ahol vesszőfonadékból, sárból, nádból templomocskát, deszkákból cellákat építettek.
Mester István Életrajzi adatok Születési név Mester István Született 1815. július 30. Gyöngyös Nemzetiség magyar Elhunyt 1862. június 2. Szirák Munkássága Vallás római katolikus Tisztség plébános Mester István ( Gyöngyös, 1815. – Szirák, 1862. ) római katolikus plébános. Életútja [ szerkesztés] Mester József és Párvy Erzsébet polgári szülők fia. A gimnázium I-VI. osztályát szülővárosában 1826-tól 1832-ig járta; ekkor az egri papnevelőbe lépett és a négy évi teológiát elvégezvén, 1838. április 20-án Rozsnyón misés pappá szenteltetett fel. Segédlelkész volt Patán két hónapig, december 12-től Szihalmon, ahol egyszersmind községi tanító is volt. 1840. februárjában Egyekre rendeltetett, ahol a német és francia nyelvben is kiművelte magát. 1841. november 13-án tanulmányi felügyelőnek nevezte ki püspöke. 1843. július 25-én az újjászervezett megye tőtanítóképzőnél másodtanárnak, december 25-én egyszersmind a Foglár-intézet aligazgatójának neveztetett ki; 1845. február 22-én a miskolci tanítóképzőnek lett rendes tanára.
Nem jók a kilátások? A Magyar Bankszövetség elnöke, Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója. Fotó: Bánkuti András A bankszektor többrétű, szoros kapcsolatban áll a gazdasági szereplőkkel, és eredményessége meghatározza a nemzetgazdaság fejlődését is. A globalizálódó és digitalizálódó pénzügyi tevékenység állandó fejlesztést, jelentős tőkeigényt továbbá a nemzetközi versenyképesség megőrzését kívánja meg. A bankszektorba vetett bizalom fenntartása minden gazdasági szereplő és döntéshozó közös érdeke. Fontos változás az ATM-eknél: ne lepődj meg, erről mindenképp tudnod kell. A jelenlegi környezeti feltételek mellett 2022. első negyedévében a hazai bankszektor jövedelemtermelése megszűnt. Az újabb extra adóterhek kivetését a magyar bankszektor ellenzi. A magyar bankszektor előtt most kettős feladat áll: a vírusjárvány után, a szomszédos háború árnyékában a magyar gazdaság lendületének megtartása a cél, emellett a versenyképesség visszanyerésével támogatni kellene a magyar vállalatok régiós aktivitását is. Ezen feladatokat a bankszektor akkor tudja ellátni, ha extra adóterhek nélkül mihamarabb megtörténik a hitelmoratórium teljes kivezetése, valamint a kamatstoppal érintett hitelek kamatszintjének a piaci szinthez történő felzárkóztatása.
A szektor működését veszélyeztetheti az új teher, a magyar bankok versenytársai juthatnak így előnyhöz. A Magyar Bankszövetség lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint a 2008-as világgazdasági válság óta a bankszektor folyamatosan szembesül új feladatokkal és adóterhekkel. 2021-ben a kereskedelmi bankok 520 milliárd forinttal járultak hozzá Magyarország költségvetéséhez. A 2010-ben ideiglenesen bevezetett bankadó, a speciális banki működési díjak (OBA, BEVA, szanálási alap, felügyeleti, stb. ), a kétszeri ingyenes készpénzfelvétel biztosításának költsége a tranzakciós illeték teherrel, az általános társasági adónemek mellett most egy jelentős összegű, új költségvetési befizetés is megjelenik. Így a terhek összesített hatása már a magyar bankszektor gazdaságfejlesztő, tőkeközvetítő képességét veszélyezteti. Az elmúlt tíz év alatt, az EU-s szabályozások és a helyi adóterhek hatására a közép-európai fókuszú bankszektor értéke már amúgy is megfeleződött a globális, amerikai versenytársakhoz viszonyítva.
A magyarországi bankszektor nyereségességét csak hosszabb távon lehet megítélni. Az elmúlt 12 évben, osztalékok nélkül, 1 százalékos tőkearányos nyereséget ért el a bankszektor. A bankszektor a legkedvezőbb üzleti környezetben is 1 számjegyű nyereséget ért el, amit jellemzően az üzleti aktivitás fokozására és fejlesztésre fordított, azaz a versengő, sokszereplős bankszektorban extra profit nem keletkezhet. Inflációs környezetben a növekvő bevételeket növekvő kiadások kísérik, a pénzügyi piacokon a szolgáltatások árát a piac határozza meg. A pénzügyi szolgáltatókra kivetett extra adók tovább csökkentik a bankszektor hatékonyságát, hitelezési képességét és növelik céltartalék képzési feladatát. Az extra terhek a hazai bankok számára már árazási versenyhátrányt jelentenek a nyitott, uniós pénzpiacon, emiatt a magyar bankrendszer üzleti eredményessége csökken, így a szektor kisebb mértékben tud hozzájárulni a nemzetgazdasági teljesítményhez. A hazánkban működő bankokra kivetett terhek egyenlőtlen előnyhöz juttatják a határon átnyúló szolgáltatásokat kínáló külföldi cégeket, amelyek külön terhek nélkül, kevésbé szabályozottan és kevésbé biztonságosan működhetnek.