színes magyar animációs film, 1980, rendező: Rófusz Ferenc 3 perc, felújítás: 4K restaurált A film adatlapja a Filmkeresőn A teljes film elérhető itt (a Videotóriumon csak oktatási intézmények számára): Miről szól? A film egy házba berepülő, csapdahelyzetbe került légy utolsó perceit dokumentálja. Miért különleges? A szubjektív kamera miatt a néző kénytelen a vesztébe rohanó légy szemszögével azonosulni, tragikus sorsát magára vállalni. A film elején reménysugárként bevillanó ablaküveg egy csillogóbb élet délibábjaként vonzza magához az állatot, ám a házban az addig szabad rovar egy pillanat alatt kiszolgáltatottá válik. A főszereplő eleve esélytelen küzdelmének legfőbb tragikuma nem is a biztos halál, hanem az, hogy az őt üldöző illető végig személytelen és ismeretlen marad. Hogyan készült? A légy közel négyezer darab, zsírkrétával készült rajzból áll össze, amelyek egy halszem optikával rögzített fotósorozaton alapulnak. A film különlegessége, hogy karakterek nélküli háttérrajzokat látunk mozgásban, amelyben minden képelem egyazon rajzolt rétegre került.
Több mint száz tévé- és mozifilmben tűnt fel. 1974 óta tanít, 1994 és 2001 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora volt. Sokoldalú színészi pályafutása mellett színházi rendezőként és íróként is elismertségnek örvend. A légy Rófusz Ferenc, Kossuth-díjas animációs rendező, a Nemzet Művésze 1981-ben A légy című rövidfilmért megkapta az Oscar-díjat. 1988-ban kivándorolt Kanadába, ahol saját stúdiót alapított. 2001 óta ismét Budapesten él, az animációs projektek mellett tanítással is foglalkozik. 2019-ben – a megálmodása után 40 évvel – sikerült bemutatnia Az utolsó vacsorát. Június 10-én 11 órakor a Latinovits-Bujtor Játékszínben a közönség válogatást láthat alkotásaiból. A martfűi rém Szakács Györgyi a magyar jelmeztervezés egyik megújítója, több mint 800 színdarab munkálataiban vett részt, a nyolcvanas évek óta pedig több mint 30 mozifilmben viselték az ő ruháit: Ralph Fiennes A napfény ízében, a Napszállta titokzatos kalapos lányát alakító Jakab Juli, vagy éppen A martfűi rém szereplői.
Ötven év alatt rengeteg film készült ott, sokféle ember összejött, deklasszáltak, a szakma iránt megszállottak is. Nagyon sokat tanultam a nagyoktól, és nem csak a rajzolást illetően. Nekem nem a teológia volt az alma materem, hiszen ide később kerültem, hanem a filmstúdió, amelynek 18 évesen léptem be a kapuján először, miután elvégeztem a Kisképzőt, ahol Jankovics Marcell osztályába jártam" – idézte fel Békési Sándor. Első találkozása Rófusz Ferenccel szintén a Pannóniához köthető. János vitéz és a tenisz "Érettségi másnapján mentem a stúdióba, mert akkor csinálta Jankovics Marcell a János vitéz t, és meghívott engem is a munkára. A stábok a kert végében álló faházban voltak, az egyikbe én is be voltam osztva, ott kellett jelentkeznem. Előre kigondoltam, mit fogok csinálni, de nem a terveim szerint történtek a dolgok. Ahogy beléptem a folyosóra, egy huszonhat éves fiatalember kiugrott az ajtón, széttárta a karját, és így szólt: Uram, jöjjön. Ez volt Rófusz Ferenc, akire attól fogva fogadott bátyámként tekintettem.
Jakus Ágnes Képek: Füle Tamás Kapcsolódó cikkünk: A hős útja Mézga család, Doktor Bubó, János vitéz – ki ne emlékezne a magyar animációsfilm-gyártás kultikus darabjaira? És ki gondolná, hogy mindehhez köze van egy református lelkésznek, a budapesti teológia professzorának? Márpedig Békési Sándor a közkedvelt sorozatok és az első egész estés rajzfilm megalkotásában is részt vett, ma viszont dogmatikát és esztétikát oktat leendő lelkészeknek. Hogy milyen út vezetett idáig, arról rajzai mellett mesélt portálunknak – és egyre most is szakított időt.
A szakzsargonban "aranyórának" hívják az első órát, amit szülés után rögtön a baba és a mama, illetve az új család együtt tölthet. Sokat hallunk mostanában ennek az első órának a fontosságától, de van, aki szerint szimpla divathóbortról van csak szó. Mégis, mi az igazság? A szülés nemcsak testi, hanem komplex lelki folyamat is. A baba világrajötte után azonnal olyan hormonális változások indulnak el az anyában, amik lehetővé teszik a regenerálódását és azt, hogy táplálni tudja a csecsemőt. Nem vitakérdés ma már -hiszen a szoptatási tanácsadók rengetegszer elmondták már-, hogy a baba számára az azonnali mellretétel mennyire fontos. Ez az első óra a baba számára is nagyon fontos. Nemrég még az anyméhben védett helyen, védett körülmények között volt. A megérkezési "sokkot" az anya testmelegében, közelségében töltött első óra nagyban tudja enyhíteni. Szülés után az első óra | Kismamablog. Az anya számára ez az első óra azért fontos, mert kézbe veheti azt, amiért annyi szenvedett, küzdött, akit 9 hónapig annyira várt. Vizsgálatok bebizonyították, hogy azok a babák, akik az aranyórát anyukájukkal töltötték később nyugodtabb, kevésbé sírós babák lettek.
Ideális esetben ez idő alatt a kórházi dolgozók a háttérben maradnak, nem zavarják a családot, hiszen a kisbabának a biztonságot ilyenkor már az édesanya és édesapa közelsége adja. Érthető tehát, hogy a kisbaba számára a legnagyobb stresszt az okozza, ha édesanyja elérhetetlen, és nem elégíti ki az ő szükségleteit. Az együtt töltött zavartalan órákat semmi nem pótolhatja, de nem kell elkeseredni. Azoknak a szülőknek sem lesz rosszabb a kapcsolata gyermekükkel, akiknek mindez nem adatott meg. A "szerelem", a kötődés rengeteg módon kialakítható, erősíthető (szeretgetés, ringatás, szoptatás, hordozás …). Aranyóra szülés utah beach. S ha szeretettel fordulunk gyermekünk szükségletei iránt, akkor minden nehézséget meg lehet oldani. Hölgy társaim! Tudakozódjatok a kórházi protokollról, írjatok szülési tervet, adjatok hangot kívánságaitoknak, harcoljatok a jogaitokért és éljétek át ezt a csodálatos eseményt! Következő cikkünkben arról beszélek, hogy milyen hátrányai lehetnek (természetesen ez nem törvényszerű), ha az első pár órát nem tudjuk valamilyen oknál fogva együtt tölteni a babával.
Vetkőztessük le a kisbabát, és tegyük az anya csupasz mellkasára. Ez a történtek feldolgozásában nagyon sokat tud segíteni - fejtette ki Farkas Babett.