Pénteken délelőtt, néhány perccel ezelőtt az alábbi közleményt adta ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtóosztálya: "Tájékoztatjuk a közvéleményt, hogy meghoztuk közös életünk legnehezebb döntését, a jövőben külön utakon folytatjuk. A mai napon hivatalosan is benyújtottuk válási szándékunkat. A közösen eltöltött tizennégy évünket egymás iránti tisztelettel zárjuk le. Most az elsődleges feladatunk az, hogy a számunkra két legfontosabb személyt, közös gyermekeinket a körülményekhez képest megóvjuk. Ezért arra kérjük a sajtó képviselőit, hogy döntésünket tartsák tiszteletben és legyenek tekintettel kiskamasz fiainkra. Továbbá tisztelettel kérjük a média munkatársait, hogy gyermekeink képmását ne hozzák nyilvánosságra, és tartózkodjanak találgatások, valótlan állítások közlésétől. Válik a Rogán-házaspár | 24.hu. Válásunkkal kapcsolatban egyebet nem kívánunk megosztani a nyilvánossággal. Megértésüket köszönjük. Rogán Cecília, Rogán Antal"
Félreértés ne essék: nekünk nem hiányzik Rogán Antal közéleti szerepvállalása. Főként nem az a funkció, amit betöltött, és amelyről épp az imént írtam, hogy nem is tudjuk pontosan, mi az. Csak az érzéseinket fogalmazhattuk meg vele kapcsolatban: olyan pénzügyek intézése tartozhatott hozzá, amelyek nem a korrupció megszüntetésére irányultak. De abban biztosak lehetünk, hogy a rendszer – Rogán esetleges kiválásával – nem szűnt meg. A NER Rogán válása alatt is zavartalanul működik. Hogy vele, vagy nélküle – nos, ez az, amit nem tudunk...
Szerinte feleségéből azonnal kirobbant a feszültség, ez pedig belőle is kirobbantotta. Nem csak ebben hatott Rogán-Gaál a férjre. Hozzá kötik sokan, hogy lekerült a miniszterről a szemüveg, a ruhatárában pedig megjelentek a divatosabb darabok. Politikusok között az is visszatérő vélemény, hogy a magát parasztgyereknek tartó Rogán a felesége hatására vállalt olyan luxuskiadásokat, amelyekből később politikai ügy is lett. Annyi biztos, hogy a TV2 műsorában elismerték, kettőjük közül Rogán-Gaál jobban szeret költeni. Mi lesz az állami támogatásokkal? Az elmúlt években Rogán-Gaál önálló üzleti entitássá nőtte ki magát, médiás vállalkozása mellett sportrendezvények szervezésével kezdett foglalkozni. Ténykedését látványos felemelkedés követte, volt olyan év, amikor a Sarka Katával közös vállalkozásuk megtízszerezte az árbevételét, a nyereségüket pedig az előző évi harmincszorosára növelték. Rogán-Gaál gazdasági társaságainak felfutásában az állami vállalatok is segítettek; az MVM 230 millió forint, a Szerencsejáték Service Zrt.
ad c) A köztisztviselőkről szóló jogszabályban (a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben, röviden a köztisztviselői törvényben) meghatározott szabályok a köztisztviselőkre vonatkoznak, míg a magánszférában dolgozókról a köztisztviselői törvény nem beszél. Azaz a köztisztviselői törvény személyi hatálya alá a köztisztviselők tartoznak, a magánalkalmazottakra a köztisztviselői törvény személyi hatálya nem terjed ki. ad d) Egy jogszabályt meghatározott időponttól kezdve (pl. 2007. október 1-jétől) és meghatározott időpontig (pl. 2009. Itthon: Egy sor adat nyilvánosságra hozható a köztisztviselőkről | hvg.hu. január 15-ig) kell alkalmazni. Ez a két időpont egyrészt a jogszabály hatályba lépésének időpontja, másrészt a jogszabály hatályvesztésének, vagy hatályon kívül helyezésének időpontja. Minthogy az időbeli hatály a hatályosság leggyakrabban felmerülő aspektusa, ha egy jogszabályról általánosságban azt mondják, hogy "hatályban van", "hatályos", akkor általában az időbeli hatályára gondolnak, és azt értik ez alatt a kifejezés alatt, hogy a jogszabály hatályba lépésének időpontja már elmúlt, de hatályvesztésének időpontja még nem következett be.
13. § Az Áttv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(2) A kiemelt ügyintézői osztályba sorolásról a munkáltatói jogkör gyakorlója a kinevezéskor, a vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe történő helyezéskor, illetve minden év január 31. napjáig dönthet. A kiemelt ügyintézői osztályba sorolt állami tisztviselő a tárgyévben egy alkalommal a kiemelt ügyintézői osztályba sorolástól számított hat hónapot követően - teljesítményértékelés alapján - általános ügyintézői osztályba visszasorolható. Kiemelt ügyintézői osztályba az érettségi végzettségű és a felsőfokú végzettséggel rendelkező állami tisztviselő is besorolható. " 14. § Az Áttv. a) 2. § (2) bekezdésében a "Magyar Kormánytisztviselői Kar" szövegrész helyébe a "Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar" szöveg, b) 3. § (6) bekezdésében a "185-188. §-át, VII-VII/A. Fejezetét" szövegrész helyébe a "185-188. §-át, 211. Jogszabály - Napi pályázatok - Pályázatfigyelés. Fejezetét" szöveg, c) 34. §-ában a "Magyar Kormánytisztviselői Karral" szövegrész helyébe a "Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Karral" szöveg 5.
törvény 340. § 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 13. alcím tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 14. alcím tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 15. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a 15. alcím tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 14. pontjában és 17. pont a) és b) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a 16. alcím tekintetében a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 44. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 17. § 8. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 18. § 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 19. § 13. 157/2015. (VI. 25.) Korm. rendelet - Nemzeti Jogszabálytár. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 20. § 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 21. § (1) bekezdés 33. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 22.
§ (1)-(3) bekezdését;" szövegrész. 3. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása 11. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. törvény a) 292. § (3) bekezdésében a "Magyar Kormánytisztviselői Karral" szövegrész helyébe a "Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Karral" szöveg, b) 308. § (3) bekezdésében a "Magyar Kormánytisztviselői Kar" szövegrész helyébe a "Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar" szöveg 4. Az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény módosítása 12. § Az állami tisztviselőkről szóló 2016. törvény (a továbbiakban: Áttv. ) 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(2) Vezetői kinevezést csak felsőfokú iskolai végzettségű állami tisztviselő kaphat. A vezetői munkakörbe kinevezett állami tisztviselőnek a vezetői munkakörbe történő kinevezésétől számított öt éven belül kormányzati tanulmányok szakirányú továbbképzés során kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséget kell szereznie. "
29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(1) A Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar (a továbbiakban: MKK) a kormánytisztviselők és az állami tisztviselők önkormányzattal rendelkező, közigazgatási szakmai köztestülete. " (2) A Kttv. § (6) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az MKK) " r) tagot delegál a Közigazgatási Továbbképzési Kollégiumba és az Állami Tisztviselői Továbbképzési Kollégiumba;" 4. § A Kttv. 33. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: "(2a) Az MKK-tagság alapjául szolgáló jogviszony fennállásáról - a tag kérésére - a munkáltató igazolást állít ki, amely igazolás az MKK által a tagjai számára nyújtható kedvezményes szolgáltatások igénybevételére szolgál. " 5. 58. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: "(7) A kormánytisztviselő (6) bekezdés szerinti felmentése esetén a kinevezés-módosítást megelőzően betöltött korábbi munkakörében megállapított illetményét kell alapul venni a felmentési időre járó illetmény, a végkielégítés, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározásakor. "