A Durmitor Nemzeti Park Európa egyik legrégebbi esőerdejével és a Tara folyó 1300 méteres kanyonja ideális helyszínek egy kis adrenalin növelő kalandra. Montenegróba leggyorsabban a közvetlen podgoricai repülőjárattal lehet eljutni. 200 km)-Čačak-Ovčar Banja/Užice (ezeken a helyeken javaslunk tranzitszállást)-Podgorica-Cetinje-Budva kb. 750 km a határtól. 2. útvonal: SZERBIÁN ÉS A DURMITOR NEMZETI PARKON KERESZTÜL - elsősorban azoknak, akik 1-2 napot eltöltenének a Nemzeti Parkban Röszke-Újvidék-Beograd (autóút kb. Útvonal ajánlás - Montenegro Apartman. 200 km)-Čačak-Ovčar Banja/Užice-Nova Varoš-Prijepolje-Jabuka-PljevljaŽabljak (tranzitszállás)-Savnik-Niksic-Risan (tengerpart). kb. 3. útvonal: BOSZNIA HERCEGOVINÁN KERESZTÜL Mohács-Eszék-Dakovo-Doboj-Zenica-Sarajevo-Mostar (ezeken a helyeken javaslunk tranzitszállást)-Stolac-Trebinje-Herceg Novi, Kotori-öböl. 4. útvonal: HORVÁTORSZÁGON KERESZTÜL Horvátországon keresztül az autópályán, javasolt tranzitszállás Splitben vagy Sinjben, (Splittől 25 km. -re) vagy a PLITVICEI TAVAKNÁL kb.
Az M5-ösön irány dél felé, ahol Röszkénél léphetjük át a határt, majd egészen Belgrádig kényelmes, haladós autópálya-szakasz vár ránk. Az első 400 kilométert kevesebb mint négy óra alatt le lehet tudni, ezután viszont már sokkal lassabb a haladás. A szerb főváros után eleve többfelé is folytathatjuk utunkat, de mi Valjevo irányát választottuk, ahonnan aztán a kiváló minőségű és kanyargós 170-es úton ilyen és ehhez hasonló szép táj fogadott: A 170-es elvisz egészen a boszniai határig, ahol a Drina folyó választja el egymástól Szerbiát és Bosznia-Hercegovinát. Montenegró, Kotor, Kotori-öböl, Herceg Novi Útijegyzet. Bajina Basta közelében pedig ez magasodik ki a folyó közepén: Érdemes átkelni a határon és a helyi Visegrádon keresztül felfelé indulni a hegyekbe. Rengeteg kiváló minőségű rafting-szálláshely fogadja itt a megfáradt utazót, mi például öt főre 60 euróért találtunk apartmant egy éjszakára. A Montenegróba átvezető M18-as út sajnos elég rossz minőségű, de a határ után már kiváló úton haladhatunk tovább Niksic irányába. Az erről az útról nyíló látvány pedig magáért beszél: Autópályák nincsenek, de a főváros irányába egész lendületesen lehet haladni.
Az Adriai-tengerpartnak a Horvátország (Dubrovnik alatt) és Albánia közötti kb 200 km-es szakaszát mondhatja magáénak. Montenegro rohamosan fejlődik. A külföldi beruházásoknak köszönhetően gomba mód nőnek az új házak-apartmanok, bevásárló központok, yacht kikötők. Eljutni Montenegróba több útvonalon lehet: Szerbián, Bosznia Hercegovina és Horvátországon keresztül. Montenegro közbiztonsága: kimondottan jó. A montenegrói emberek barátságosak, segítőkészek. Általában beszélnek valamilyen világnyelvet. EGYÉNILEG MONTENEGROBA: Budapestől kb. 950 km, a magyar határtól Szerbia vagy Bosznia irányába kb. 750 km, Horvátországon keresztül kb. 850 km. Bármelyik útvonalat is választjuk, csak a határátkelőktől számítva 12-14 óra az út, ezért javasoljuk, hogy iktassanak be tranzitszállást. Ha Budapest-Röszke Beograd (eddig autópálya) útvonalat választják a Morača völgyén, ha a Boszniai útvonalat választják akkor a Neretva völgyén keresztül utaznak, mindkettő festői csodálatos táj, de az átlagsebesség 50 km/óra!
Repülő helyett ezúttal kocsival vettük célba Crna Gorát, a búvárkodásra hívó tenger, a hatalmas hegyek és kanyonok, a 100 forintos fagylaltgombóc és a kaotikus közlekedési morál országát. Már az odajutás is egy igazi kaland, és a többi még csak azután jön. Legutóbb tavaly ősszel jártunk Montenegróban, amikor mindössze három napot töltöttünk el a " Balkán Svájcában ", és ahová akkor repülővel jutottunk el. Rögtön akkor megfogadtuk, hogy ide vissza kell még térnünk autóval és hosszabb időre. Ezt idén július végén sikerült is összehoznunk, és ebben egy Magyarországon mostanában nagyon trendi 7 üléses családi autó volt a társunk. Egy új dízel Ford S-Max tíz napig két felnőtt, három gyermek és rengeteg csomag szállításáról gondoskodott. És persze azoknak az élményeknek a begyűjtéséről, amelyekért ezúttal kifejezetten érdemes bepillantani a galériába. © László Ferenc Az odajutás Ha a közvetlen (fapados) Budapest–Podgorica-repülőjárat helyett autóval vágunk neki az útnak, akkor egy 800-900 kilométeres, mintegy 12 órás utazás vár ránk.
Nagy felületek, csupa egyenes vonal, csupa felséges egyszerűség. A Rákóczi-út felől (a Luther-udvaron túl) érve a Népoperához, szemben találjuk a főkaput. Belépve, óriási széles előcsarnokba érünk, a hol a színház egész közönsége kényelmesen, a másutt életveszélyes tolongás nélkül, elfér. […] A nézőtér nem éppen magas: az oldalfalak két emeletén rövid páholysor ugrik ki, de a színpaddal szemben annál terjedelmesebb az emeletek széktömegeinek csarnoka. Budapest legnagyobb színháza bank. A Népopera Budapest legnagyobb színháza: 3200 az ülőhelye, kétszer annyi, mint (az eddig legnagyobb) Népszínházé. – A nézőtér a dísztelenségig egyszerű: fehérségét csak az ívalakú padmaly barnás színe váltja fel. " A nézőtér 1917 után (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) A hatalmas, 3200 nézőt leültetni képes színháznak jelentős feltételeket kellett teljesítenie, ugyanis a főváros csak így adta ingyen a telket. Egyrészt állandó magyar színtársulatot kellett szerződtetnie, az előadások nyelve csak magyar lehetett, és a külföldi darabok mellett nagyon sok magyar művet is műsorra kellett tűznie.
Madách Színház A 20. században több olyan színházi vállalkozás is létrejött Budapesten, amely Madách Imre nevét viselte. Napjaink Madách Színháza a második világháború után szerveződött újjá, és 1961-ben költözött mai helyére a VII. kerület, Erzsébet körút 29-33. szám alá. Budapest csak az ötödik legnépszerűbb hazai úti cél ezen a nyáron, még Eger is előzi | BudaPestkörnyéke.hu. 1989-ben Kerényi Imre igazgató-főrendező irányításával modern játékstílussal, és nagyszabású musicalek bemutatásával újult meg a Madách Színház, azóta ez a musical darabok fellegvára. A színház repertoárrendszerben működik. Egyszerre több nagy musicalt tart műsorán. Ezek a darabok éveken keresztül láthatók, és több százas sorozatot produkálnak. Olyan klasszikusokat lehetett már itt látni, mint a Rómeó és Júlia, a Macskák, a Nyomorultak, vagy Az ember tragédiája. Amennyiben szereted a musical műfaját, a fülbemászó ritmusokat, feltétlenül el kell jönnöd egy előadásra! Örkény István Színház Fiatal kora ellenére az Örkény István Színház a főváros markáns kulturális gócpontja lett: a 2004-ben a Madách Imre téren megnyílt repertoárszínház erkélyéről integető papírmasé-társulat kitermelte saját ismertetőjegyeit.
Az épületet csak a századforduló technikai színvonalán lehetett volna helyreállítani, hatalmas költséggel. A metró építése miatt pedig hat évig nem üzemelhetett volna. Régi Nemzeti Színház 1964-ben Fotó: Fortepan Az utolsó előadást 1964. június 28-án tartották. 1965. január 15-én kezdték el a színházépület bontását. 1965. április 23-án az utolsó robbantással a színház utolsó falszakasza is leomlott. Nemzeti Színház 1964 után A Nemzeti Színház kálváriája ezzel koránt sem ért véget. 1964-ben a teátrum társulata átköltözött a mai Thália Színház épületébe, a Nagymező utcába. Majd 1965-ben a Magyar Színház Hevesi Sándor téri épületébe, 2002-ig itt is maradt. Budapest legnagyobb színháza 4. A teátrum 2000. szeptember elsejéig, a Duna-parti építkezés megkezdéséig viselte a Nemzeti Színház nevet. Az új Nemzeti Színház, a Duna partján, 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit Madách Imre Az ember tragédiája című drámai előadásával.
(Az elektromos rendszerek, azaz az egyen- és a váltakozó áram közötti, nagy "áramháború" ekkor valójában még ki sem tört, hiszen a "háború" egyik főszereplője az egyenáram hívének, Edisonnak későbbi nagy ellenfele, a váltóáramú rendszereket támogató Nikola Tesla épp ekkortájt indult el Budapestről, hogy az USA-ban, pont Edisonnál helyezkedjen el. ) Nyitókép: A Nemzeti Színház épülete a Rákóczi úton (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet:)
Nem a trapéz alaprajzzal van tehát probléma, mert azzal pont tele van a város, és különösen a Parlament környéke. A baj az, hogy koncepció nincs mögötte. Ugyanakkor a Színház utca lezárásának a politizálással átszőtt abszurd nyomkeresését mi sem jelzi jobban, mint az a tény, hogy azt a téglalap alaprajz esetén is le kellett volna zárni, ergo ez sem indokol elizélt alaprajzot. Sőt mi több, az elizélt alaprajz mellett lehetett volna inkább nyitva tartani a két épület közötti részt. És azt legalább a fél ország védte volna. Ezt meg senki. Mindemellett jelezni szeretném, hogy a HFP torz s*gge még így is közel akkora lesz, mint a bal oldali épületé, a magassága pedig a kupolával együtt sacc/kb ugyanakkora. Budapest eltűnt épületeire ismerhetünk az Animatiqua legfrissebb filmjében. Ezért csalóka az összes korábbi kép a HFP-ről, azok ugyanis mindig a szintben JÓVAL magasabban, vagy szintben nagyon eltérő pontból készültek, szinte minden esetben szándékoltan úgy, hogy a három saroképület (VK+HFP+bérház) ugyanolyan magasnak tűnjön. Ebbe azonban a terepszint különbsége is bejátszott, de ez a Szent György tér irányából még durvábban rontja majd az arányokat, hiszen az továbbra is lejteni fog, azaz míg a Dísz tér irányából "kisebb, arányosabbnak" fogja magát mutatni az épület, addig az A épület irányából nagyobbnak és tolakodóbbnak (és randának is).
A stúdiószínház is majdnem készen van, ott hamarosan a fénytechnika kiépítése zajlik. A kamaraszínházban színpadépítési munka és burkolás folyik, amit a nézőtér berendezése, a világítás és a hangtechnika kivitelezése követ. Az előttünk álló hetekben, hónapokban a Csokonai Fórumban jellemzően burkolási munkák folynak majd. Budapest legnagyobb színháza hu. A polgármester szavai szerint e két – a Csokonai Színház épületét és a Csokonai Fórumot érintő – színházi fejlesztésnek a város életében rendkívül nagy jelentősége van. A Csokonai Fórum fejlesztése Debrecen határon átnyúló regionális szerepkörének nagyon fontos eleme. Papp László szerint hazánkban, de még – a fővárosokat leszámítva – talán a közép-kelet-európai régióban sincs még egy olyan város, ahol egyidejűleg két ilyen léptékű – Debrecen jövőképét, kulturális szerepkörét érdemben befolyásoló – kulturális fejlesztés zajlana.
Az alapítók eredeti elképzelése egy olcsó, a tömegek számára is megfizethető színház létrehozása volt, ahol operákat játszanak. Az ötlet nem volt új, hiszen évekkel korábban már próbálkoztak Budapesten egy népnek szánt operatársulattal, a "Vígoperával", de ez a terv gyorsan megbukott. Az elképzelést Márkus Dezső, az Operaház karnagya elevenítette fel, és a fővárostól ajándékba kapott telken Jakab Dezső, Komor Marcell és Márkus Géza tervei szerint alig kilenc hónap alatt meg is épült a Népopera. A vállalkozás részvénytársaságként működött, tehát sikeres, népszerű előadásokat kellett tartania. Az Erkel Színház eredeti homlokzata (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) A megnyitót 1911. december 7-én, csütörtök este tartották. Az új épületet így mutatta be a Vasárnapi Ujság 1911. december 17-i száma: "A Népopera homlokzata imponáló, tiszteletet parancsoló: egyiptomi hatású ó-görög építőművészet képe, oldalt is, csakhogy a czélszerűség-, illetőleg szükség parancsolta felső ablakok, meg közelről nézve a színes üvegek, elárulják, hogy az újkor alkotta a szokatlan nagy pogány templomot.