Használja a manager regisztrációt, ha szeretne válaszolni az értékelésekre, képeket feltölteni, adatokat módosítani! Szívesen értesítjük arról is, ha új vélemény érkezik. 7621 Pécs, Janus Pannonius utca 11. 06 72 310544 Kapcsolódó cikkek Legnépszerűbb cikkek Érdekes cikkeink Nyerj wellness hétvégét! Diamant Hotel A nyeremény értéke: 95. 000 Ft
1958. július 1-jén megkezdte működését a megyei múzeumok összességét tömörítő Baranya Megyei Regionális Múzeumi Szervezet, a vezetőség Baranya Megyei Tanács Múzeumi Igazgatósága néven. Az újonnan létrehozott szervezet tagjai a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM), a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum, a szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum, a Komlói Múzeum, majd az 1961-ben megnyílt Siklósi Múzeumi Kiállítás lettek. A megyei múzeumi szervezet igazgatójának Dombay Jánost nevezték ki. Kováts Valéria régész sírfeltárás közben (1960-as évek) A '60-as, '70-es évek extenzív fejlődési időszaka A gyűjtemények ismét a megfelelő mértékben gyarapodtak, emelkedett a hozzájuk kapcsolódó szakmai munka színvonala, arányaiban több kiállítás, valamint ezekhez kapcsolódó rendezvény (előadás, tárlatvezetés) valósult meg. Perlrott-Csaba Vilmos – Wikipédia. 1964-ben az akkori megyei múzeumigazgató, Papp László nyugdíjba vonult, helyére Dankó Imre etnográfust nevezték ki. Az addigi gyűjteményi, szakcsoporti rendszert a szakmai osztályok váltották fel.
Hatezer látogató a Múzeumok Éjszakáján Ismét csatlakozott a Janus Pannonius Múzeum a hagyományosan június 25-én megrendezett Múzeumok Éjszakája programsorozathoz. Több mint 50 program közül válogathattak az érdeklődők este 6 órától egészen az éjszakát záró, éjféli tűzugrásig. Janus Pannonius Múzeum – Wikipédia. Japán tárlat nyílik a Zsolnay Múzeumban Lüszterlepkék és mázmadarak címmel időszakos kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők a Zsolnay Múzeum japán gyűjteményéből, a Zsolnay-japonizmus témakörben június 23-tól. "Tudásunkkal kézen fogva" A Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) sokirányú felnőttképzési tevékenységébe felvette egy numizmatikai-éremgyűjtő szakköri kisfilm-sorozat elkészítését. A váci domonkos kripta kincsei A váci Tragor Ignác Múzeum időszaki kiállítása a 18. század barokk emberének életéről és haláláról kíván képet adni, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a halállal kapcsolatos képünket megváltoztassa. Képletek és kalandozások A pécsi Modern Magyar Képtár állandó kiállítása mellett látható Lantos Ferenc több mint 150 művet, az életmű széles spektrumát megjelenítő időszaki kiállítása.
Érvényes: 2022. 05. 01-től ___________________________ NAPIJEGY (72 ÓRÁN ÁT ÉRVÉNYES A JPM ÖSSZES KIÁLLÍTÁSÁBA) FELNŐTT: 6000 Ft KEDVEZMÉNYES: 3000 Ft KEDVEZMÉNYES ÉLETKOROK 6–26 ÉVES KORIG (érvényes diákigazolvánnyal) 62–70 ÉVES KORIG INGYENES: – 0–5 éves korig és 71 éves kortól, – köznevelésben dolgozó pedagógusoknak, szakképzésben dolgozó oktatóknak (érvényes igazolvánnyal), – az 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontja szerinti fogyatékos személy (érvényes igazolvánnyal +1 kísérő) számára – a miniszter által kiadott szakmai belépővel – a legalább 400 fős taglétszámmal rendelkező, országos hatáskörű közgyűjteményi szakmai szervezet tagjainak CSOPORTOK SZÁMÁRA KEDVEZMÉNY: 20 fő felett: 50 Ft/fő. Nyitóoldal | Janus Pannonius Múzeum. TÖRVÉNYBEN ELŐÍRT KEDVEZMÉNYEK: A törvényi szabályozás értelmében (132/2011. (VII. 18. ) 26 év alatti személyek és a 18 év alatti személyeket kísérő két közeli hozzátartozó számára INGYENESEN látogathatók a JPM alábbi állandó kiállításai: minden hónap ELSŐ vasárnapján: ZSOLNAY MÚZEUM (Pécs, Káptalan u.
Ország Lili Reneszánsz Kőtár Roma Holokauszt kiállítás Schaár Erzsébet Utca Szerecsen Patika Kiállítás Szökrönyök Néprajzi Múzeum Zebrák Victor Vasarely 19. századi polgári szoba Várostörténeti Múzeum Kacsás kút Zsolnay Múzeum RÓLUNK A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg. KAPCSOLAT MNM OMMIK 1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16. LÉPJ KAPCSOLATBA VELÜNK!
Csak a falon végig-' szaladó plakátok, képek árulkodnak. — 200 éve itt lakunk. — Honnan tudta, hogy ez érdekel? — kérdezem. Aki Deim Pálhoz ellátogat, első kérdése mindig Szentendrére vonatkozik. Tudják: szívügye a város. — 200 éve itt lakunk, az ükapám is szentendrei volt. Szívügyem? Már bele is fásultam: hiába akarom — nem lehet megőrizni Szentendrét Szentendrének. — Hogy érti ezt? — Nem lehet kivédeni a betont, az aszfaltot, a gyufaházakat és a csiricsáré neonfényeket. — A hangulat? — A szűk utcák nyugalma, a macskakövek, a kovácsoltvas cégérek, a műemlékházak meghittsége, a vén fák hűvössége... Ha ezt megbontják, felborul az egyensúly — ami pedig megmarad, hamisnak tűnik. — Belefáradt Szentendrébe? Legyint. A sarokban kereszteket látok, szomorú arcú, keresztre feszített Krisztusokat. A falon egy hangosan ketyegő antik órát. — Azt mondják, Vasarely stílusa hatott önre... — Nem azt, hogy őt utánzóm? Az érzéseim után megyek. Vasarely művészete egészen más, mint az én munkám, az ő világában nincsenek szimbólumok — csak geometria Az irányzatok nem érdekelnek: nem hittem soha ezekben.
A hagyomány és modernség korszerű ötvözésének szándéka nemcsak művészetét határozta meg, hanem a Szentendréért tett erőfeszítéseit is. "Számunkra azt is jelenti ez a téravatás – írta Deim Réka –, hogy a közösség azonosul az általa képviselt értékrenddel, amelynek alappillére a város emlékezetének őrzése és az épített környezet alázatos és tudatos alakítása annak érdekében, hogy az itt élők hozzá hasonló szeretettel tudjanak Szentendrére tekinteni még generációkon át. " Dr. Török Katalin helytörténész, művészeti író beszédében hangsúlyozta, hogy Deim Pál, a több évtizedes városvédő tevékenysége sokkal több, mint egy kézlegyintéssel elintézhető lokálpatrióta buzgólkodás. Írt, vitatkozott, érvelt városi tisztségviselőkkel, hivatalnokokkal, építészekkel, műemlékesekkel. Halála évében, 2016-ban jelent meg Wehner Tibor szerkesztésében "A nagy művészet csendben növekszik" című, írásait egybegyűjtő kötet. Több évtized összerendezett írásai meggyőző erővel mutatják fel szerzőjük széles látókörű, felelősségteljes és önként vállalt városvédő tevékenységét.
Ugyanakkor az aczéli kultúrpolitika képlékenységét mutatja, hogy esetenként bemutatkozhattak csoportos kiállításokon (Stúdió '66, Fiatal Képzőművészek Stúdiója, 1966; Deim Pál, Kósza-Sipos László és Nádler István kiállítása, Szentendrei Művelődési Ház, 1966). Egyéni kiállításaira a rendszerváltást megelőzően a Ferenczy Múzeumban (1969), a Műcsarnokban (1974), a Magyar Nemzeti Galéria Műhely Galériájában (Az én holográfom, 1979), az Újpest Galériában (1986), valamint az akkoriban aktív vidéki képzőművészeti központokban (Debrecen, Dunaújváros, Győr, Pécs, Székesfehérvár, Veszprém) került sor. A hetvenes évek közepétől műgyűjtők is keresték munkáit, elsősorban Kolozsváry Ernő, Pogány Zsolt, Vasilescu János és Vass László. A rendszerváltás után az Ernst Múzeum és a MűvészetMalom több életműkiállítást rendezett műveiből (1992, 2006, illetve 2002, 2012). A Magyar Képzőművészeti Egyetem címzetes egyetemi tanárává választotta 1990-ben, valamint a legmagasabb állami kitüntetésekben részesült: 1993-ban Kossuth-díjjal, 2014-ben a Nemzet Művésze elismeréssel (2014) tüntették ki.
2022. július 5., 09:04 Fülöp Zsolt polgármester, helyi képviselők, művészek és a neves képzőművész családjának jelenlétében 2022. július 2-án avatták fel Szentendre legújabb közterét, melynek névadója Deim Pál, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas festőművész és szobrász. A művész fia, Deim Tamás és unokája Deim Réka foglalta össze a család gondolatait, amit Tamás tolmácsolt a szombati ünnepségen: közösen jegyzet beszédükben kiemelték, hogy a családjuk 1804 óta él Szentendrén, és tagjai midig aktívan részt vettek a város közéletében. A felmenők között találunk városi képviselőt, tanfelügyelőt, gazdasági bizottsági elnököt és egyházközösségi elnököt is. A szentendrei nyolc vízimalom egyikét is a család üzemeltette a Bükkös-patak partján. Deim Pál részt vett a MűvészetMalom, a Grafikai Műhely és az Artéria Galéria megalapításában, és olyan kevésbé ismert feladatokon is dolgozott, mint a belváros házainak színtervezése. Évtizedeken át aktívan részt vett a Városvédő Egylet és a Műemlékvédelmi Bizottság munkájában, és támogatta a fiatalabb művészgenerációt.
1963-1968 a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának tagja volt. A főiskola szocialista realizmus esztétikai elveit megkérdőjelezve néhány diáktársával együtt önképző tevékenységet folytattak Molnár Sándor műtermében, majd lakásán. A csoporthoz, amelyre ma Zuglói kör (1958-1968) néven hivatkozik a művészettörténet, többek között Bak Imre, Deim Pál, Molnár Sándor és Nádler István tartozott. A kísérletező fiatal művészek tevékenységének jelentősége egyrészt abban állt, hogy felvették a kapcsolatot az elhallgatott absztrakt művészet hazai képviselőivel, az Európai Iskola művészeivel: Kassák Lajossal, Korniss Dezsővel és Gyarmathy Tihamérral. Másrészt, a főiskolai oktatásból hiányzó nemzetközi avantgárd művészet, a francia lírai absztrakció, az Art Informel megismerését elősegítő anyagokat gyűjtöttek, fordítottak le, beszéltek meg és terjesztettek. Tevékenységüket nem nézte jó szemmel a korabeli kultúrpolitika, és kiállításaikat bezáratta a főiskola vezetősége vagy a Képző- és Iparművészeti Lektorátus, illetve előfordult, hogy koncepciózusan kizsűrizték műveiket (Stúdió '67, Fiatal Képzőművészek Stúdiója, 1967).
A Dombvidék en jól nyomon követhető, ahogy az alkotó a konkrét látványtól eljut a tiszta, autonóm formákig. A Téregyensúly a bioromantikus szemléletű, az 1940-es évek végén készült alkotásokkal rokon, bár azoknál elvontabb. A kompozíció kisebb-nagyobb egymást metsző, egymást fedő, egymásba épülő sejtmagokra emlékeztető színes körökből és gyűrűkből épül fel. A Műterem kései munka az 1980-as évekből, amelyet a négyzetháló és a rajta-alatta elhelyezkedő négyszöges színfoltok tesznek dinamikussá. Fehér László: Aluljáró (1975). Olaj, farost Ez a munka Fehér pályájának kezdetén készült, amikor az alkotó fotónaturalista, monokróm képekkel jelentkezett. Fehér lefényképezte a kisföldalatti Vörösmarty utcai feljáratát, a metróból kiszálló, lépcsőn felfelé araszoló, görnyedt hátú, megfáradt utasokat, majd a fotót összegyűrte, és az így keletkező törésvonalak beépítve alkotta meg a festményt, ami a Magyar Nemzeti Galériában található, nagyobb méretű, Aluljáró I című festmény előképe. A szociografikus előadásmód, a sivár nagyvárosi élet hétköznapi jeleneteinek megragadása abban az időszakban erőteljes provokációnak minősült, nem beszélve a hiperrealista stílusról.
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. Bezárás