A hotel modern szobáinak mindegyikében zuhanyzó, WC, hajszárító, széf, telefon, műholdas TV, légkondícionáló (központilag szabályozott, szezonális), hűtőszekrény, tea/kávéfőző található, internet térítés ellenében. A KERTRE NÉZŐ SZOBÁHOZ bútorozott balkon vagy terasz tartozik. SUPERIOR SZOBA azonos felszereltségű, mint a kertre néző szoba, kilátással a lagúnára. Captains Inn ***, Egyiptom | Pyramid Travel | Akciós utazások 2022, tengerparti nyaralás repülővel, nyaralás busszal 2022, buszos utak 2022, Csoportos hajóutak 2022. A 2 hálószobával, valamint egy közös fürdőszobával kialakított CSALÁDI SZOBA azonos felszereltséggel rendelkezik, mint a kertre néző szobák. Tenisz, asztalitenisz, vízi csúszdák, billiárd, minigolf (17 óráig 1 óra ingyenes, ezt követően felár ellenében), esténként változatos show műsorok, valamint élőzene. Térítés ellenében: helyi szolgáltatók által biztosított vízi sportok (pl. kajak), búvárkodás, minigolf, pipás búvárkodás, testi-lelki kikapcsolódás a Red Sea Spa-ban. Játszótér, gyerek klub (4-12 éves gyermekek részére), gyerekmedence. A hotel all inclusive ellátást kínál, amely tartalmazza a svédasztalos reggelit, ebédet, és vacsorát, különféle snackeket, valamint a helyi alkoholos és alkoholmentes italok fogyasztását 10-24 óráig.
No, éppen jókor jött, mert akkor kergetett el egy szobalányt a gonosz királyné. Hát felfogadta mindjárt a királyné a rózsát nevető királykisasszonyt szobalánynak. Aztán telt-múlt az idő, s egyszer, mikor éppen bálra szépen fölkészítette a királynét, lejön a királyfi, s mi történik, mi nem, nem egyéb egy nagy semminél, a királyné megfordul, a nyakát megszúrja egy gombostű, s mérgében úgy pofon üti a szobalányt, hogy az szegény sírva fakadt. De, uramistenem, szeme-szája tátva maradt a királyfinak, mert könny helyett csupa drágagyöngy pergett a leány szeméből. Nagyot kiált a királyfi örömében: - Te leány, talán bizony te vagy a gyöngyöt síró s rózsát nevető királykisasszony?! A leány nem szólt semmit, csak elkezdett nevetni, s hát csak hullott a szájából fehér rózsa, piros rózsa, égővörös, egyik szebb a másiknál. A rózsát nevető királykisasszony jegyei. Akkor aztán lehúzta a cipellőjét, s elkezdett sétálni föl s alá a szobában, s perdült, karikázott lába nyomán a sok arany. Hiszen a királyfinak sem kellett egyéb. Kiseprűztette udvarából a boszorkányt s a leányát, aztán mindjárt papot hívatott, s megesküdött a rózsát nevető királykisasszonnyal.
Na hiszen, nem sír gyöngyöt ennek a királykisasszonynak a szeme, rózsát sem hullat a szája, de még aranyat sem a lába; nem nevet az senkire, nem is sír, s nem engedi, hogy a cipőt lehúzzák a lábáról. Mondja az asszony: – Jól van, jól, ne arról beszéljen kend, hanem arról, hogy minek hozta ide ezt a leányt! – Ó, feleség, hát megsajnáltam, megesett a szívem rajta. Vehir.hu - A Rózsátnevető királykisasszony. Nem hagyhattam az út szélin. – Isten neki – mondja az asszony –, hát maradjon itt, pedig mi is szegények vagyunk; nem tudom, miből tartsunk el egy vak leányt. – Te feleség – mondja a kertész –, én bemegyek a városba, van ott egy boszorkány, aki szemmel kereskedik, veszek egy pár szemet ennek a szegény leánynak. Bemegy a kertész a városba, visz a hátán egy nagy zsák főzeléket, s mondja a boszorkánynak, adjon azért két szemet. A boszorkány éppen egy nagy könyvből olvasott, fel sem nézett a kertészre, benyúlt az asztalfiába, s odadobott neki két szemet. Hazamegy a kertész, beteszi a leánynak a két szemet a helyire, de csudák csudája, egyszeriben a szoba sarkának fordult, ahol egy lyuk volt, s mind azt nézte.
Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egyszer egy király, s annak egy csuda¬szép leánya. Ha ez a királykisasszony nevetett, rózsák hulltak a szájából, s ha lehúzta a cipellőjét, s mezítláb ment az úton, minden lépésére egy csengő arany termett. Nem is volt olyan gazdag király az egész világon, mint ennek a királykisasszonynak az apja, s nem volt ebben az országban szegény ember, mert ha a királykisasszony szegényt látott, mindjárt le¬húz¬ta a cipellőjét, s csak úgy perdült lába nyomán az arany. A rózsát nevető királykisasszony. Nagy híre volt a királykisasszonynak kerek e világon, jöttek is mindenünnét királyfiak, hercegek, akik a kezéért esekedtek, hanem a királykisasszonynak sem ez nem tetszett, sem az nem tetszett, egynek sem adta a kezét. Még csak egy királyfi nem fordult meg az udvarán: a szomszéd ország királyának a fia, de ez nem tudott eljönni, mert amikor éppen indulóban volt, ellenség tört az országba, s csatába kellett, hogy menjen. Elment a királyfi a csatába, de a királyné s az udvarmesterné megegyezett, hogy amíg a királyfi odalesz a háborúban, megkéretik a királykisasszony kezét, s mire a királyfi visszatér, el is hozzák.
Akkor az udvarmesterné leánya beült a hintóba, sűrűn lefátyolozta az arcát, úgy érkeztek meg a királyfi városába. Ott feküdt a szegény királykisasszony az árokban, s sírdogált keservesen. Arra jönnek valami szekeres emberek, meghallják a sírást, kihúzzák az árokból a királykisasszonyt, hát amint egyet- kettőt lép, csak úgy hull az arany utána. Hej, megörültek az emberek! Egy megfogta s vezette, a többi pedig ment utána, s alig győzték felszedni a temérdek aranyat. Mesélj nekem! / A rózsát nevető királykisasszony (Benedek Elek). Így vezették a királykisasszonyt egész nap. Akkor aztán összeesett szegény, nem tudott továbbmenni, s a szekeres emberek otthagyták az út szélén. Ahogy elmentek a szekeres emberek, egy kertész jött arrafelé, az megsajnálta a szegény leányt, s fölvette a szekerére. Hazamegy a kertész, s mondja a feleségének: - No, feleség, én ugyan megjártam. Bementem a király városába, hadd lássam a királyfi lakodalmát, mert az volt a híre, hogy a gyöngyöt síró, rózsát nevető királykisasszonyt veszi feleségül. Azt is beszélték róla, hogy ha mezítláb jár, csak úgy hull az arany utána.
A népmesékre az is igaz, hogy nemcsak szórakoztatóak, de tanulságosak is, vagyis bizonyos magatartásformákat, megoldásokat kínál a különböző helyzetekre, problémákra, konfliktusokra – többek között ezért is volt fontos szerepük például a gyereknevelésben – tudtuk meg a Wikipédiáról. A népmesék fontos jellemzője az élőbeszéd, amely révén a mesélő és a hallgató is a történet részese lesznek. A mesemondó a hangjával, a hangsúlyozással, a mimikájával és a gesztusaival is hozzáadott az élményhez, s akár be is vonhatta a hallgatóságot a történet elmesélésébe, az ő játékukkal is közelibbé, kézzelfoghatóbbá, életszerűbbé téve a történetet. A népmesék eleinte szájról szájra terjedtek, majd elkezdték összegyűjteni azokat, ezzel is segítve, hogy fennmaradjanak az utókor számára – és hallgathassuk, illetve olvashassuk azokat a mai napig. Nagyban hozzájárultak a népmesekincsünk megőrzéséhez Kriza János, Jókai Mór, Arany László, Illyés Gyula és Benedek Elek gyűjteményei. Mikulás Ferenc stúdióvezető ötlete alapján pedig 1977-ben indult a méltán népszerű Magyar népmesék rajzfilmsorozat Jankovics Marcell szerkesztésében.
Bajkó Attila » Életrajz Művei Csikszeredában nevelkedtem édesapám fajállatok szelektálásaval foglalkozott, s ott két kis hegyi lovat nyargaltam szőrén. Minden kiscsikós szekerest(kocsist) leállítottam az úton, hogy megkérdezzem mennyi pénzt kell még gyűjtenem, hogy enyém lehessen a csikó. Bővebben
Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egyszer egy király s annak egy csudaszép leánya. Ha ez a királykisasszony nevetett, rózsák hulltak a szájából, s ha lehúzta a cipellőjét, s mezítláb ment az úton, minden lépésére egy csengő arany termett. Nem is volt olyan gazdag király az egész világon, mint ennek a királykisasszonynak az apja, s nem volt ebben az országban szegény ember, mert ha a királykisasszony szegényt látott, mindjárt lehúzta a cipellőjét, s csak úgy perdült lába nyomán az arany. Nagy híre volt a királykisasszonynak kerek e világon, jöttek is mindenünnét királyfiak, hercegek, akik a kezéért esekedtek, hanem a királykisasszonynak sem ez nem tetszett, sem az nem tetszett, egynek sem adta a kezét. Még csak egy királyfi nem fordult meg az udvarán: a szomszéd ország királyának a fia, de ez nem tudott eljönni, mert amikor éppen indulóban volt, ellenség tört az országba, s csatába kellett hogy menjen. Elment a királyfi a csatába, de a királyné s az udvarmesterné megegyezett, hogy amíg a királyfi odalesz a háborúban, megkéretik a királykisasszony kezét, s mire a királyfi visszatér, el is hozzák.