A 75 jármű mellett megtalálhatók lesznek a kapcsolódó szolgáltatások, felszerelések és kiegészítők. Hétvégén a kiállításon zajlik a Járatlan Utakon Fesztivál 10. eseménye, ahol az érdeklődőket extrém és független utazók beszámolói várják. A Blogger Találkozó szintén a hétvégi napokon lesz, itt ismert hazai bloggerekkel találkozhatnak a látogatók, akik tapasztalataikat, tanácsaikat osztják meg a közönséggel. Szombaton pedig színpadra lép a Momentán Társulat, akik egy improvizációs előadásba vonják majd be a látogatókat. Természetesen a színpad ezen kívül programok végeláthatatlan sokaságát vonultatja fel, országok bemutatkozása mellett táncos és zenés produkciók várják a látogatókat. Az Utazás kiállítás 2020-ban két különböző izgalmas nyereményjátékkal várja a kilátogatókat, a díszvendégek nyereményjátékán például a Kanári-szigetekre és Egerbe nyerhetnek utazást a szerencsésebbek, a Pecsételj és Nyerj játékon pedig Egyiptomi utazás a fődíj. A kiállítás minden programja egyetlen belépővel látogatható, mely elérhető a weboldalon a folyamatosan frissülő programkínálattal együtt.
A szervezők szerint az Utazás 2020 rendezvényekre látogatók száma elérheti a 40 ezret. Az eseményt a Budapest Boat Show-val együtt rendezik meg. A kiállítással egy időben, de attól függetlenül rendezik meg az ország legnagyobb, extrém utazókat megszólító rendezvényét, a Járatlan Utakon Fesztivált, valamint a régió egyetlen Afrika tematikus fórumát, az Afrika Expót. Mindegyik rendezvény ugyanazzal a belépőjeggyel látogatható, a kiállításra a diákok pénteken ingyenesen léphetnek be.
Budapest a budapestiek otthona, és az ország fővárosa, meg kell találni az egyensúlyt a két minőség között - mondta. Az utazók tömegének megjelenése sok városban az ott élőknek elviselhetetlenné vált, ezt kezelni kell. A verseny élesedik a turizmus piacán, a versenyelőny a minőség lehet - tette hozzá. Hová utazz legközelebb? ITT megtudhatod! Minczér Gábor, Eger alpolgármestere elmondta: évről évre több turista látogat Egerbe, a vendégéjszakák száma tavaly megközelítette a 700 ezret. A város leglátogatottabb helyszíne a Dobó István Vármúzeum, ahol számos fejlesztés valósult meg - mondta. Massimo Rustico, Olaszország budapesti nagykövete köszönetet mondott, hogy az idei díszvendégnek az országot választották. Sajnálatosnak nevezte, hogy a napokban a koronavírus beárnyékolja a csodálatos olasz országképet. Az ország aktívan küzd a vírus terjedése ellen, eddig több mint 10 ezer mintát vettek - mondta, egyben reményét fejezte ki, hogy a nemzetközi együttműködés és a tudomány segít gyorsan leküzdeni a válságot.
A több mint 150 művet felvonultató kiállítás 8 kronologikus-tematikus szekcióban mutatja be Matisse munkásságát a korai alkotásoktól egészen az ötvenes években készített művekig. Henri Matisse: Algír nő, 1909 képforrás: Centre Pompidou A tárlat a festményekkel párhuzamosan bemutatja Matisse rendkívül gazdag szobrászati életművét is, valamint az egyedi, sokszorosított és alkalmazott grafikai munkáit. A gouache papírkivágásokkal megtervezett és saját kézírású szövegével együtt közreadott Jazz (1947) című művészkönyve rámutat az életmű mediális sokszínűségére. További információ: 8. TARSOLYLEMEZEK A honfoglaló elit kincsei 2022. október 30-ig, Magyar Nemzeti Múzeum képforrás: Magyar Nemzeti Múzeum A tarsolylemezek jellegzetes, 10. századi magyar rangjelző tárgyak, amelyek a korabeli magyar ötvösművészet kiemelkedő darabjai. Először lesz együtt megtekinthető az összes tarsolylemez, melyet eddig feltártak és restauráltak. További információ: 9. ELKÖTELEZETT TEKINTET – Nicolás Müller kiállítása 2022. szeptember 4-ig, Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ Az életének nagy részét Spanyolországban töltő Nicolás Muller, vagy ahogy Magyarországon a legtöbben ismerik, Müller Miklós a szociofotográfiai iskola egyik alaptagjaként egész életében elkötelezett volt a társadalmi kérdések iránt.
Az Idegtudományi Társaság (Society for Neuroscience - SfN) legrangosabb díját, a Ralph W. Gerard Díjat dr. Buzsáki Györgynek, a Pécsi Tudományegyetem díszdoktorának ítélték oda október 26-án Washingtonban. A Pécsett végzett agykutató az idegtudomány területén végzett kiemelkedő munkásságának elismeréseként a társaság alapítójának, Ralph W. Gerard-nak, a híres idegtudósnak emléket állító díjat az SfN Díjátadó Hetén veheti át. A modern idegtudomány számos elmélete fűződik dr. Buzsáki György nevéhez, aki a New York-i Egyetem idegtudományi professzora, és a világ leggyakrabban idézett idegtudósainak egy százalékába tartozik. Az ideghálózatok szerveződését és működését kutató tudós 1974-ben végzett a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. "Minden ideköt, mindent, amit tudok, itt szedtem össze. Fantasztikus időszak volt ez, dr. Grastyán Endre professzor vezetése alatt egy jó kis munkacsoport alakult ki" –mondta az UnivTV 2014-es interjújában. Buzsáki számos tudományos társaság és folyóirat tagja. Innovatív kutatásai révén számos komoly díjat nyert, többek között az agykutatók "Nobel-díját", az ún.
Buzsáki György agykutató. 1949-ben született Kaposváron, a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerezte diplomáját. 2011-ben Freund Tamással és Somogyi Péterrel közösen nyerte el az Agy-díjat, melynek pénzdíjából jelentős összeget ajánlott fel a Magyar Idegtudományi Társaság számára. Tudományos ismertségét jelzi, hogy munkássága a leginkább hivatkozott 1 százalékába tartozik a Thomson Reuters idézettségi adatbázisa alapján. A New York-i Orvosi Egyetem professzora.
"Körülbelül ott állunk, ahol a másik technikák 15-20 évvel ezelőtt álltak, de most már nagyon sokat tapasztaltunk belőle. A következő lépés, hogy, hogyan tudunk antennákból összerakni olyan szerkezetet, amelynek a segítségével irányítani tudjuk a sugarat" – mondta a kutató, aki legújabb eredményeit csak novemberben fogja tudományosan publikálni. Buzsáki György szerint a rádiófrekvenciás ingerlés előnye, szemben például a transzkraniális mágneses ingerléssel, amely csak 1-3 millimétert tud behatolni az agyba, hogy az be tud jutni egészen a hippokampuszig, lehetővé téve a hippokampusz működésének kívülről, mindenfajta sebészi beavatkozás nélküli befolyásolását. Az agykutató szerint a következő nagy lépés az lenne, ha a különböző sejtcsoportokat tudnának befolyásolni előre eltervezett módon. "Ez egy hosszú kutatási program, de ez az, ami miatt nem alszom éjszakánként" – jegyezte meg a tudós. Buzsáki György 2011-ben Freund Tamással és Somogyi Péterrel együtt nyerte el elsőként a szakma legnagyobb elismerését, az agykutatók Nobel-díjaként is emlegetett Agy-díjat a memóriafolyamatokban kulcsszerepet játszó agyi ideghálózatok feltárásáért.
"Körülbelül ott állunk, ahol a másik technikák 15-20 évvel ezelőtt álltak, de most már nagyon sokat tapasztaltunk belőle. A következő lépés, hogy, hogyan tudunk antennákból összerakni olyan szerkezetet, amelynek a segítségével irányítani tudjuk a sugarat" - mondta a kutató, aki legújabb eredményeit csak novemberben fogja tudományosan publikálni. Buzsáki György szerint a rádiófrekvenciás ingerlés előnye, szemben például a transzkraniális mágneses ingerléssel, amely csak 1-3 millimétert tud behatolni az agyba, hogy az be tud jutni egészen a hippokampuszig, lehetővé téve a hippokampusz működésének kívülről, mindenfajta sebészi beavatkozás nélküli befolyásolását. Az agykutató szerint a következő nagy lépés az lenne, ha a különböző sejtcsoportokat tudnának befolyásolni előre eltervezett módon. "Ez egy hosszú kutatási program, de ez az, ami miatt nem alszom éjszakánként" - jegyezte meg a tudós. Buzsáki György 2011-ben Freund Tamással és Somogyi Péterrel együtt nyerte el elsőként a szakma legnagyobb elismerését, az agykutatók Nobel-díjaként is emlegetett Agy-díjat a memóriafolyamatokban kulcsszerepet játszó agyi ideghálózatok feltárásáért.
Ugyancsak fantasztikus professzorok voltak oktatóim a POTE-n. Grastyán Endre mesterem a mai napig a szívemben él. Nélküle ki tudja, mi lett volna belőlem. Példaképül szolgáltak Romhányi György, Flerkó Béla, Tóth Gyula, Donhoffer Szilárd, Horváth László, Szirmai Imre, Czopf József és az Élettani Intézetben kedves kollegáim. Rövid életrajz Buzsáki György az ideghálózatok szerveződését és működését kutató idegtudós, aki a memória-konszolidáció kétlépcsős modellezéséről, az internálisan létrehozott, az észlelést, idegi szintaxist, agyi ritmusokat támogató sejtcsoportok felfedezéséről, valamint az idegtudományok területén végzett innovatív kutatásairól ismert. Buzsáki professzor Magyarországon született, Pécsen nevelkedett, orvosi diplomáját a Pécsi Orvostudományi Egyetemen 1974-ben, majd Ph. D. fokozatát 1984-ben idegtudományok területén a Magyar Tudományos Akadémián, Budapesten szerezte. A leggyakrabban idézett idegtudósok 1%-ba tartozik, az Amerikai Tudományos Akadémia, valamint az AAAS (American Association for the Advancement of Science), az Academiae Europaeae és a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
A patkány szeme a huszonegyedik napon nyílik ki, addig az anyukája teszi vissza a helyére a kölyök patkányt, ha elmászkál. Abban a pillanatban, amikor nyitott szemmel elindul az első felfedezőútra, a "térsejtek" aktivizálódnak. A környezet feltérképezése a feladatuk. Az idegrendszerben már előtte is léteznek ezek a sejtek és a kapcsolataik, csak még nem hozzárendelhetők a térhez. Azaz: nincs észlelés tevékenység nélkül. Ha nem mozgatom a szemem, egy percen belül eltűnik a világ körülöttem. A tapasztalat nem érzékelés csupán, hanem mozgás általi észlelés. Legalábbis mi ezt állítjuk kutatásaink alapján. – Ami alapvetően megváltoztatta a kutatási irányokat. – Ez az egyik legfontosabb hozzájárulásunk a kognitív idegtudományokhoz. A kutatók többsége passzívnak képzeli az idegrendszert, amely arra szolgál, hogy befogadja, szintetizálja a külvilág ingereit, s majd "valami" dönt az agyban, adott helyzetben hogyan mozduljunk, előre lépjünk-e vagy hátra. Mi megfordítottuk a dolgot: az agyműködés szemszögéből próbáljuk a világot megérteni.