* Péreli Zsuzsa Kárpitművésznek * Zöldre ért tavaszi domborzaton, a szálak özönébe szőtt fák hegyeket kísérgetnek. Utak futnak bele a gyapjú puha horizontjába, keskeny-szürke medrük ködös messzeséggé olvad. Ott vagyok a képen fa lettem, lombom durva drapp-szövésű, s nagy-eresek a leveleim, mint az öröklétnek festett képeken, ahol soha nincsen lombhullatás. A lankák kékjét kiömlő tinta vér-eleven színével szőtték a képen sokáig vándorolnék vagy álldogálnék némán patinás színek fényei között. Tudnám én vagyok az egyik fa, és mellettem állnak sokan belecsomózva a tavaszi domborzat, gyökér-szálakkal átszőtt testébe a feltámadásig. Lövei Sándor költő 1975-ben született Püspökladányban. 199o-óta publikál. Versei a debreceni Hajdú-bihari Naplóban jelentek meg. Később hetilapokban és folyóiratokban is. Anita Virág Debrecen. 31 kötete jelent meg. Utolsó három kötete Péreli Zsuzsa Kossuth-díjas Kárpitművész alkotásairól szól. Új kötete "Az idő távolából" 2o2o. Lövei Sándor alkotásai a oldalán.
Mindenem az emésztő földbe vágyik, házam előtt sétáló fák temetkeznek egyszer, oda ahol gőzzé válnak a csontok, s szénné dermednek a hegyekre fölvágtató tölgyesek. Az én véremet is elpárolgó füstté égeti majd a föld magja. Ha erre jársz, köveket találsz, dudvásodó humuszba öltözött köveket, és folyók hátrahagyott kavicságyát. Emelj magad köré egy másik várost, a dühöngő viharokban is néma kövekből. Maltert is keverj a téglák közé, én már akkor ásott halom leszek, paréjt nevelő veteményes. Tegyél a mellkasomra tornyot, kormot inhaláló gyárakat, de ne feledd, múlik a te időd is, s minden ízed olvadó magma lesz egyszer, s arcod évelő napkorongját nem láthatod meg többé a vadvirágok földre terített kék egén. András Sándor (költő) - Wikiwand. Forró estén, parázsló kő vagyok, rétek vérétől izzó néma kő. Ajkad meztelen pipacs, szemed a közeli tó tükre, s látom benne a mennybolt fehér sirály-hímzéseit látom benne a sátorbontásra készülő erdőt, s a szeptember szétomló lombjaiban érzem nyárban maradt hajad eper illatát. Forró estén még nem tudom, hogy nemsokára hideg leszek és hallgatag, mint minden pisztráng-jeges patakba merülő néma kő, dobhártyámon elhalkuló fenék-áramlatok altatnak el s nem fog fölébreszteni soha többé forró estén ajkad meztelen pipacsa.
Őrizzük meg az emlékét hozzá illő diszkrécióval, és nagy-nagy szeretettel! Isti ápr 10: 08:22 Csendes, DE szép húsvéti készülődést kívánok kedves társak és kedves olvasóink! Isti Isti márc 08: 15:34 Fájdalommal telt szívvel olvasom soraidat! kedves nagyapó! Istenben reménykedve kívánok neked mielőbbi felépülést! Isti nagyapó márc 07: 22:44 Rég jártam itt, és máshol - igaz barátok között - is régen. Nagy utat jártam... Belgyógyászattó l - urológián át - onkológiáig. Nagy és nehéz út. :) Kulcsar Eva jan 04: 16:54 Szeretetben gazdag boldog új évet kívánok minden kedves Kerti Tagnak. Isti jan 01: 14:16 Köszönjük kedves Szabolcs! és viszont kívánjuk! Isti bigeszab jan 01: 09:29 BOLDOG ÚJÉVET, kedves kertlakók!! heart Isti dec 27: 10:53 Kedves János! Nagyon boldog névnapot kívánok a társaim nevében is! BodóKert: Tartalom / Tallózó / Újabb kötettel lepte meg olvasót Lövei Sándor költő. Oldal létrehozási idő: 0. 4779 másodperc, 0. 3160 lekérdezési idő. Adatbázis lekérdezés: 51. Memória használat: 949, 120b
Sohasem szerettél csak érzelem nélküli vágyaid trófája voltam. Ha öleltél szikrázott a vérem mert én szerettelek. Meggyújtottam neked mindig a gyertyát és te tudtad: hajnalig fogsz lángolni ha én is akarom. Sohasem szerettél csak a testünk találkozott, szavakban nem tudtuk önteni miért akarjuk egymást. Néha a zene nyelvén szóltál hozzám, s mielőtt nekiindultál beutazni testem égtájait, muzsikával díszítetted föl színtelen öleléseidet. Ilyenkor azt hittem, a szerelem fényei ragyognak a szemedben és sóhajaid a beteljesülés hangjai. De most már tudom: sohasem szerettél csak égni akartál s ha meggyújtottam neked a gyertyát, érezted: hajnalig fogsz lángolni mert én is akarom.
("A délután emlékei" című kötet margójára) - 2010 december 28 kedd szerző: bigeszab kategória: Tallózó Hozzászólás: 6 Megtekintés: 759 "Elfogadás és türelem. " Ez nem egy mindennapos kötet, a rangos költemények mellett próza és fényképek. Mindezek egy délután történései, elhangzó szavai köré épülnek. Mint egy kirakós játék – ha megtaláljuk az odaillő darabokat összeáll a kép. Múltunknak egy darabja a ma emberének szánva, az olvasóra bízva a kép megformálását, mert komolyan veszik az olvasót, mint a bevezetőben is írják. Ilyen mozaik darabokat nyújtok át én is a kötetről a holnap olvasóinak. Ahogy váltakoznak a versek a dokumentum értékű fényképfelvételekkel, és a prózai szövegek komolyságával, úgy ível fel bennem a kívánság, hogy megismerjem, megértsem, annak a néhány órának a tanulságát, amelyről szól ez a könyv. "Elfogadás és türelem. " – mondja kenderesen a szólásra bírt grófnő, Horthy István özvegye. "Egy szál égő gyertya hazavár" – mondja a költő, akit megszólítanak a megidézettek árnyai.
Nem arcokat festettél, nem a zavaros folyóként örvénylő napszámos szemeket akartad látni a vászon durva szövetén, te mindig a földet festetted, mint aki jól tudja itt minden tekintet a sziké, minden torony-magas homlok a föl-fölszakadó rögöké, minden kicserepesedő száj, a szomjas vidék apró kis félteke. s most már a te homlokod lett pusztai hazánk legmagasabb tornya, őseink szellemére vigyázó Kunhalom. ŐSZ VÉGÉN Hideggel ébreszt a harang reggelente, itt vagy velem, mégsem vagy sehol, utolsó fotódat a lelkem archiválta. Szűk télikabátodat hordom, s gallérja alatt az esőt, bőröm a nyirkos erdő kérges ruhája, s együtt hálok a nyers földdel ami betemette az arcod, hogy ne lásd többé tavasszal az ég eleven vizét, A föld alatt mindig ősz van, novemberi kátrányt véreznek a rögök a lábad alatt, és sáros a ruhád. Neked itt kéne lépdelned a rétek sörényén, ahol meghajolnak a fák ha érik az alma. De gödör lett a házad, nem lakik benne egyetlen muskátli sem, s nem jár át rajta kikeletkor csavargó huzatok dandárja.
Elérhetőségek Cím 9400 Sopron, Erzsébet-kert Értékelés írása Értékelés: Az Adatkezelési Tájékoztatóban foglaltakat elolvastam, megértettem és tudomásul vettem. Hozzájárulok személyes adataim az értékelés feltüntetésének céljából történő kezeléséhez. Adatkezelési Tájékoztató További programokat keresel? Böngéssz a további lehetőségek közül! Látnivalók Sopron Fürdők Programok Sopron
| Elkezdődött a soproni Erzsébet-kert rekonstrukciójának tervezése A soproni Erzsébet-kert az ország egyik legrégebbi közparkja, amelyet most Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázati források bevonásával újít fel. A kert hamarosan visszanyeri történelmi arculatát, és néhány korábban megsemmisült része, mint a zenepavilon és a szökőkút is újraéledhetnek. A soproni Erzsébet-kert az ország egyik legrégebbi közparkja, és egyben az első, amelyet egy város alapított. Az évenkénti folyamatos karbantartás ellenére az idős fák egy része betegségektől szenved, és egyre nagyobb összegeket kell arra fordítani, hogy azok a sétálókra veszélyt ne jelentsenek.
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata elhatározta, hogy pályázati forrás igénybevételével és önerő bevonásával az Erzsébet-kertet felújítja, és a történeti kutatásokra alapozva visszaadja annak XX. század eleji arculatát. Az Erzsébet-kert meséje - Sopron anno. A KEOP-7. 3. 1. 3/09-11-2011-0005 kódszámú, " A soproni Erzsébet-kert helyreállítási feladatai " elnevezésű pályázat 9.
Skip to content Kezdőlap Kapcsolat Küldj RSS-t! Mi ez? T