a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosításáról 1 2017. 08. 2016. évi CLXXXI. törvény - Nemzeti Jogszabálytár. 02. 1–2. § 2 3–9. § 3 "(1) A kihelyezett a tartós külszolgálatának időtartama alatt havonta devizailletményre és átalány-költségtérítésre (a továbbiakban: díjazás) jogosult. A díjazás euróban kerül megállapításra, majd átváltással száz forintra kerekítve számfejtésre, ezt követően euróban kerül folyósításra a kihelyezett részére. A kerekítés nem minősül munkáltatói intézkedésen alapuló, az általánostól eltérő devizailletmény-megállapításnak. A kihelyezett részére a tartós külszolgálata idejére a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti besorolása alapján megállapított belföldi illetménye nem jár, azonban tartós külszolgálatának időtartama alatti, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti besorolási fokozatban bekövetkezett változásokról folyamatosan értesítésre kerül. " "(9) A kihelyező szerv – a kihelyezett kérelmére – a külpolitikáért felelős miniszter által megállapított rendelet szerinti mértékben és feltételekkel, kamatmentes illetmény- és költségtérítés-előleget nyújt. "
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény előkészítésében közreműködő jogászokkal együttműködve – figyelemmel a hatályba lépés óta eltelt gyakorlati kérdésekre – elkészítette a törvény magyarázatát. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. törvény (Kit. ) koncepciója azzal a szándékkal fogalmazódott meg, hogy a fővárosi és megyei kormányhivataloktól a minisztériumokig valamennyi kormányzati igazgatási szervre és azok foglalkoztatottjaira vonatkozó szabályozást egy egységes kódexbe foglalja. Ennek eredményeképpen a 2018. 2017. évi CXXIII. törvény - Nemzeti Jogszabálytár. december 12-én elfogadott törvény részben vagy egészben felváltotta a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényt (Kttv. ), az állami tisztviselőkről szóló törvényt (Áttv. ), a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényt (Ksztv. ), továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló törvényt (Khtv. ). Mindezek az újítások olyan szemléletváltást eredményeztek a kormánytisztviselők foglalkoztatásában, ami nélkülözhetetlenné tette a több mint háromszáz szakaszból álló törvény részletes magyarázatát a jogalkalmazók számára.
Amennyiben a kormánytisztviselő közigazgatási jogkörben harmadik személynek okoz kárt, a károsulttal szemben a munkáltató lesz felelős, és teljes kártérítésre köteles. Ha például a kormánytisztviselő az építési törvény téves alkalmazása folytán elrendeli egy építmény lebontását, és a jogorvoslati eljárásokat követően bebizonyosodik a hatóság tévedése, az építmény tulajdonosa pert indíthat a közigazgatási szerv ellen. Ilyenkor az ügyféllel szemben a szervnek kell helytállnia, nem pedig a kormánytisztviselőnek. Ugyanakkor a közigazgatási szerv később – az 1. pontban említett szabályok alapján – helytállásra kötelezi a vétkes kormánytisztviselőt. Források [ szerkesztés] 2011. törvény a közszolgálati tisztviselőkről Közigazgatási alapvizsga (tankönyv), Nemzeti Közigazgatási Intézet, Budapest, 2012. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint a kapcsolódó jogszabályok tematikusan szerkesztett gyűjteménye. Jegyzetek [ szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Közszolgálati Döntőbizottság A köztisztviselők és kormánytisztviselők napja
Az Áttv. 11. § (2) bekezdésének technikai jellegű pontosítása egyértelművé teszi a vezetői kinevezéshez szükséges képzettségi feltételt, miszerint: "Vezetői kinevezést csak felsőfokú iskolai végzettségű állami tisztviselői kaphat. A vezetői munkakörbe kinevezett állami tisztviselőknek a vezetői munkakörbe történő kinevezésétől számított öt éven belül kormányzati tanulmányok szakirányú továbbképzés során kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséget kell szereznie. " A rendelkezések 2017. október 20-án lépnek hatályba!
ha létszámcsökkentés miatt megszűnik a munkakör) vagy kötelező jelleggel (pl. a kormánytisztviselő hivatalára méltatlanná válik, munkavégzése nem megfelelő, vagy vezetőjének bizalmát elveszti). A felmentést a munkáltató úgy köteles megindokolni, hogy abból a felmentés oka világosan kitűnjön. Vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű. A felmentési idő két hónap. Felelősség a közszolgálatban [ szerkesztés] A kormánytisztviselőkre – és az összes közszolgálati alkalmazottra – szigorúbb felelősségi szabályok vonatkoznak, mint munkavállalókra. Ez főként abban nyilvánul meg, hogy esetükben az egyes törvények nemcsak a kártérítési felelősséget, hanem a fegyelmi felelősséget is szabályozzák. A Kttv. szerint akkor követ el fegyelmi vétséget a kormánytisztviselő, ha kormányzati szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen (azaz szándékosan vagy gondatlanul) megszegi. Ha a vétkes kötelezettségszegés megállapítást nyer, a következő fegyelmi büntetések szabhatók ki: megrovás, az előmeneteli rendszerben a várakozási idő meghosszabbítása (legfeljebb két évvel), az előmeneteli rendszerben visszavetés egy fizetési vagy besorolási fokozattal, címtől való megfosztás, vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe helyezés, hivatalvesztés.
A középhőmérséklet télen 7 C°, nyáron 23 C°. A hegyvonulatok megakadályozzák a mediterrán éghajlati hatást az anatóliai területeken, így itt kontinentális éghajlat uralkodik.
törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. törvény állapította meg. Ezek a rendelkezések hozták létre a Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsát. Tagjai [ szerkesztés] A Tanács legfeljebb 12 tagú - iparjogvédelmi és szerzői jogi szakértelemmel rendelkező személyekből álló - testület. A tagok kinevezésére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke tesz javaslatot. A javaslat összeállításához véleményt kér a szellemi tulajdont érintő feladat- és hatáskörrel rendelkező központi államigazgatási szervek vezetőitől, valamint a szellemi tulajdon területén működő szakmai és érdek-képviseleti szervezetektől. A tagokat a miniszter nevezi ki 5 évre. (A kinevezés további 5 - 5 évre meghosszabbítható. )
17:20 Vállalkozás Vita után már ketten gyártják a legendás magyar sört Összeveszett a Keserű Méz nevű magyar sörmárka két megálmodója, emiatt most ugyanilyen néven két ital van forgalomban. 2018. május. 03. 07:23 Direkt hagyták elszállni Rogánék találmányának védettségét Nem érkeztek be határidőre a szükséges dokumentumok a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (SZTNH), ezért Rogán Antal és társai találmánya – amiért a miniszter 25 milliót már zsákolt – elszállt a semmibe. Kiderült: szándékosan. 2017. augusztus. 15. 09:31 Kult Kirúgott korábbi munkatárs döntheti be a roma tehetségeket képző Snétberger-központot Kirúgták az operatív igazgatót, mire saját szellemi termékeként levédette a volt munkahelyén alkalmazott módszert, és jöttek a végrehajtók. Volt munkahelye, a Snétberger-központ missziója egyébként a tehetséges fiatalok kiemelése hátrányos helyzetükből. 2015. november. 27. 17:23 Rogán minisztériuma kitúrja a szabadalmi hivatalt Elköltöztetik a szabadalmi hivatalt a Garibaldi utcából, mivel az ő székházukat szemelte ki magának a Rogán Antal vezette új minisztérium, a Miniszterelnöki Kabinetiroda - írja az 2014. március.
Hozzáférhetővé váltak többek között a hivatal korábbi megjelenésű és az iparjogvédelmi ismereteket megalapozó Iparjogvédelmi kézikönyv ei, a gazdag technikatörténeti forrásként használható Műszaki nagyjaink című könyvsorozat kötetei, de más érdekességek is. Így például a hazai fényképezés történetét feldolgozó Magyar fotográfia története – a fémképtől a színes fényképig című kötet Szilágyi Gábor tollából vagy Borsy Károly műve A pécsi nyomdászat kezdetei címmel. A hivatal Hungaricanán elérhető dokumentumgyűjteménye ezen a weboldalon található. Kapcsolódó cikkek A legédesebb szabadalmak a múltból, avagy mi mindenre jó a méz? kultpol november 20. A legendával ellentétben a macis méz nem magyar találmány, de ettől eltekintve számos mézes innováció kötődik a magyarokhoz, melyek közül többet is a magyar méhészet úttörőjének, Boczonádi Szabó Imrének köszönhetünk – Izraelben pedig már mesterséges intelligencia által vezérelt kaptárakat is használnak. Bejegyzés navigáció