Hivatalosan is beköszöntött a nyár! Hoztunk is 6 szuper könyvújdonságot, amikkel hamar telik majd a pihenésre szánt idő! 1. Almásy Katalin: Kati-Patika Melyik évszakban érdemes méregteleníteni? Mit igyunk, ha fáj a fejünk, ha magas a vérnyomásunk, vagy ha épp fáradtak vagyunk? Mi használ a szúnyogok és mi a nap ellen? Mire jók a tibeti teák? Igaz, hogy a hagymából szinte bármi elkészíthető? Mit nevezünk Nero nektárjának? Igaz, hogy a böjt nemcsak lelki, hanem testi megtisztulást is jelent? Hogyan szüntethetjük meg a tavaszi fáradtságot? Hogyan kell gyógybort készíteni? Könyv bestsellerek 2012 relatif. Miért kell az arcunkon görgetni a forró tojást? Mi mindenre jó a gyömbér, az alma és a körömvirágkrém? Ha bezárt a gyógyszertár, kérj segítséget a természettől! Megnyílt a Kati Patika! Almásy Katalin természetgyógyász arra vállalkozott, hogy összegyűjtse: az egyes betegségekre mi a természetes gyógymód. Hasznos tanácsokkal lát el, hiszen sok kellemetlen tünet akár gyógyszerek nélkül is megszüntethető. Legyen tavasz, nyár, ősz vagy tél, a természet patikája mindig nyitva áll!
Megjelenésekor olyan mély hatást gyakorolt a feketék megítélésére, hogy felerősítette az amerikai polgárháború kirobbanásához vezető szembenállást. A regény főhőse a nemes szívű, vallásos lelkű, öreg néger, Tamás bátya. A regény kiváló példát mutat, hogy mindig van mit tanulnunk, hiszen a mai napig megkülönböztetjük az embereket és nem gondolunk bele abba, hogy ami számunkra sértő, az más számára is az. Könyv bestsellerek 2010 relatif. A könyv remek edukációs példákat mutat be, amelyből egy életre bevéshetjük, hogy mindannyian egyformák vagyunk. Az utóbbi években a regényhez számos negatív asszociációk kapcsolódtak, amelyek elhomályosították igazi értékét. Úgy gondoljuk, mindenkinek megéri az életben egyszer elolvasni ezt a művet. Amiért érdemes olvasni Az általunk bemutatott regények tökéletesen tükrözik azt, hogy olvasás közben mennyire szerteágazó és érdekes témákban tudnak tájékozódni az emberek. Új, színesebbnél színesebb világot tárnak elénk a könyvek, amelyeket nem érdemes kihagyni. A legjobb regények frissülő listája elérhető a BOOK24 oldalán, ahol időről időre fantasztikus művek között válogathatnak felhasználóink.
Az objektív szempontokat testesítik meg az eladási számok, így a kiadók, áruházak az értékesített mennyiség alapján is állíthatnak össze listákat. Ezek leginkább az olvasók körében népszerű legjobb regényeket tartalmazzák, példaként kiemelve a BOOK24 Könyv Sikerlistát. A sikerlistán olvasóink széles kínálatban válogathatnak több műfaj között, így megtalálhatják a saját ízlésüknek, életkoruknak megfelelő regényeket. A TOP 50-es lista időszakonként változik, azonban a kínálat függvényében mindig elérhető egy előrendelhető és egy akciós lista, amelyek az újdonságokat vagy a kedvezményes köteteket tartalmazzák. A legjobb regények listája Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd Kurt Vonnegut amerikai regényíró és esszéista a kevésbé termékeny írók közé tartozik tizennégy regényével, pár elbeszélésével és kisebb műveivel. Legjobb regények. Köteteinek száma korántsem tükrözi népszerűségének mértékét, hiszen műveinek irodalmi értéke kiemelkedő, Vonnegut a 20. századi amerikai irodalom kiemelkedő alakja. Az ötös számú vágóhíd című szépirodalmi regénye helyet kapott a legjobb regények között.
Ennek mibenlétét nem kutatta Petőfi; megelégedett azzal, hogy a korábbi küzdelmek és a végső összecsapás között annyi a különbség: az utóbbi intenzívebb és az eredmény megfordul. Bár naplójában, hírlapi cikkeiben előfordul olyan megfogalmazás, amely a hegeli nyelvet idézi, e döntő vonatkozásban eltér a felfogásuk. Petőfi túlságosan is türelmetlen ahhoz, hogy holmi folyamatszerűséggel bíbelődjék: költészete – szinte kivétel nélkül – csupán két világállapotot ismer: a démonikusat és az édenit. Petőfi forradalmi költészete zanza. A kettő mindenben ellentéte egymásnak, nincs közöttük tényleges átmenet. A hegeli történetbölcselet nem emeli ki a történelem célját a folyamatból, figyelme nem a jövőre irányul, hanem a történelem egészére. Petőfinél éppen ellenkezőleg, az eszményi állapot a jövőbe helyeződik, s ezért kizárólag mint hiány (mint a démonikus jelen és múlt megfordítása, ellentéte) jelenik meg. A forradalmi látomásköltészet Petőfi művészi világképének jelentős átalakulását mutatja: az emberi lét statikus felfogásától annak dinamikus értelmezéséhez, a múltra figyelő elégiától a jövőre hivatkozó apokaliptikus látomáshoz.
A hazafias szólamokon és a vándorélet csavargásainak "szabadságán" mindenekelőtt pesti baráti környezete és olvasmányélményei segítették túl, különösen az utóbbiaknak volt kiemelkedő szerepük szellemi fejlődésében, szemléletének radikalizálódásában. Nagy érdeklődéssel olvasta a francia történeti irodalmat és kivált a francia forradalmak történetét (ismerte Mignet, Cabet, Lamartine és feltehetően Louis Blanc műveit). Képzeletét erősen foglalkoztatták a korai (utópikus) szocialista-kommunista nézetek és mozgalmak (Cabet és Louis Blanc műveiben olvashatott róluk; esetleg másoktól is – hogy pontosan kiktől, arról mai napig megoszlik a szakirodalom véleménye). Ezek hatására a szabadság-fogalom jelentése megváltozik, világméretűvé tágul. A nemzeti és az egyetemes szabadság ügye 1846-tól kezdve mindvégig szorosan egybe kapcsolódik Petőfi gondolkodásában. Világképének kialakításában a meghatározó élményt személyes sorsának alakulása, hányattatásai és tapasztalatai adták. Rendkívül érzékeny volt mindenféle társadalmi egyenlőtlenség iránt, s a pályáján elért sikerei csak növelték elszántságát a zsarnokság és – a vele méltán egylényegűnek tekintett – szolgaság elleni küzdelemben.
Vagy: "Egy vérözön kell! …" A "vérözön" után azonban eljön a kánaán egy boldog kor, mely, mint a mennyország olyan lesz: "És lakni fognak emberek fölötte, / Hasonlítók az isten képéhez. " Az Egy gondolat bánt engemet című költeményben a költő magát is megjeleníti. A cím az első sor a költőt leginkább foglalkoztató gondolatra irányítja a figyelmet, a halál gondolatára, arra, hogy hogyan szeretne meghalni. Az első szerkezeti egységben a halál több módja villan fel. Például a gyertya égésével szemlélteti az észrevétlen lassú halált, a villám sújtotta fa az erős hirtelen pusztulást szimbolizálja. A lassú halált egyértelműen elutasítja, a hirtelen halál elutasítását pedig csak sejteti a három ponttal. Ettől kezdve a politikai szenvedélyek magasfeszültségében él. A valós életben is az emberek nem figyelnek ezekre a dolgokra, manipulálhatóak és hiszékenyek, mert buták. A szőlőszem hasonlat: a világot egy szőlőszemhez hasonlítja, ahogy a szőlőszemnek, a földnek is időre van szüksége, hogy beérjen, de míg a szőlőt a Nap sugarai érlelik a Földet az emberi nagy lelkek, cselekvések.
Nem biztos abban, hogy megéri ezt a jobb kort. A XIX. század költő című versben is megjelennek bibliai motívumok, mint például Mózes és népének vándorlása, a próféták valamint Kánaán. Mindez emelkedett, ünnepélyes hangot teremt. Az ítélet című költemény első szerkezeti egységében megjelenik a jellemző motívum a vérözön, s mint egy allegória végig jelen van az első gondolati egységben. A második egységben megjelenik az új költő ideál, a költő próféta. A költő kimondja: "Rettenetes napokat látok közeledni…". A jelenlegi béke leírására Petőfi érzékletes természeti képet használ: "Ez csak ama sírcsend, amely villámnak utána / A földrendítő mennydörgést szokta előzni. " A második szerkezeti egységben bontakozik ki a látomás. A rabszolgák csapnak össze a zsarnoksággal. Tehát a jók és a gonoszak küzdelme bontakozik itt is ki. A harc célja a világszabadság. Petőfi az ott szó ismétlésével nyomatékosítja, hogy ő is a csatában szeretne elesni. Hősi halott lenni. A harmadik szerkezeti egységben egy temetés látomása bontakozik ki.