Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről. "Boszorkányok márpedig nincsenek" – idézik gyakran az 1102 és 1116 között uralkodott Könyves Kálmán híres mondását, amely a közhiedelem szerint az Árpád-házi király bölcs, (a korszakhoz képest) felvilágosult világképéről, a babonákkal való leszámolás szándékáról tanúskodik. Az egyetlen probléma, hogy ilyen mondat sosem hangzott el az uralkodó szájából, aki nagyon is hitt a boszorkányok létezésében. Könyves Kálmán – aki a későbbi krónikákban olvasható jellemzés szerint súlyos testi hibákkal küzdött, ellenben korának egyik legműveltebb uralkodója volt – 1110 tájékán keletkezett törvénykönyvének 57. számú cikkelyében olvasható az alábbi mondat: "De strygis vero quae non sunt, nulla amplius quastio fiat". Ezt számos történész és író úgy értelmezte, mint "Boszorkányokkal szemben, akik nincsenek, semmiféle kereset ne legyen", vagyis a bölcs király betiltotta a boszorkánypereket, ugyanis nem hitt a boszorkányok létezésében.
Szvjatopluktól is segítséget kért ahhoz, hogy letaszítsa bátyját a trónról. Könyves Kálmán igyekezett megbékélni öccsével, de kudarcot vallott Forrás: Wikipedia A nagyobb befolyás érdekében még a kijevi fejedelem lányának a kezét is megkérte; végül ebből a frigyből született 1108 körül Béla herceg. A harc azonban néha nyíltan, máskor titokban, de tovább folytatódott. Ezt elégelte meg az uralkodó, akinek közben szintén fia született 1101 körül, a későbbi II. István. Úgy döntött, drasztikus eszközökkel egyszer és mindenkorra véget vet öccse lázadásainak. A hétéves Bélát és az apját is megvakították Álmos herceg több meggondolatlan lépést tett abból a célból, hogy megszerezze a trónt. Családja egész életében rettegett, hogy ezért egyszer komolyan meg kell bűnhődniük. Nem is kerülhették el a sorsukat: Kálmán 1115-ben elfogatta testvérét és fiát, majd a király parancsára Álmos herceget több emberével és az ekkor legfeljebb hétéves Béla herceggel együtt megvakították. Álmos herceg és Béla megvakíttatása a Képes Krónikában Forrás: Wikimedia Commons A vakká tett hercegi család hosszú éveken át a világtól elzártan, a dömösi kolostorban élt.
Neki köszönhetően erősödött meg a horvát bán és az erdélyi vajda tisztsége, és mindig igyekezett a pozíciókra képességek alapján kinevezni embereket. Két törvénykönyvet is kiadott, amelyek elődjéhez, Lászlóhoz képest enyhébb büntetéseket tartalmaztak. A korhoz képest rendkívül felvilágosult uralkodó volt, híres mondása, miszerint "boszorkányok pedig nincsenek" azóta is szállóige hazánkban. Ezzel a túlvilági csodatevőkre utalt, akiket a babonás középkorban rendre máglyán égettek el. A mágia esetében is hasonlóan gondolkodott, amellyel tulajdonképpen megelőzte a korát. Könyves Kálmán 1116. február 3-án hunyt el Székesfehérváron. Két évtizedes uralkodása alatt elévülhetetlen érdemeket szerzett a keresztény állam megszilárdításában, miközben a korhoz képest modernnek számított. Érdemei miatt mind a mai napig hatalmas tisztelet övezi, még ha árnyalja is a képet testvérével való szüntelen viszálykodása és különösen annak kegyetlen lezárása. Forrás: Rubicon Kép: Álmos herceg és fia, Béla megvakítása (Képes krónika)
Nem véletlen, hogy a középkori királyságban már azzal több évszázados feltűnést lehetett kelteni, hogy valaki ismerte a betűvetést – az írásbeliség gyakorlatilag az udvar környéki hivatalos krónikásokra és néhány püspök közvetlen környezetére korlátozódott. Így aztán nagyon kevés forrás maradt fent a 900 évvel ezelőtti trónviszályról, ami pedig van, azt érdemes nagy óvatossággal kezelni. De előbb arról, hogy hogy fér össze a legendás műveltség, a boszorkányosság és a satnyaság. Kálmán közismerten azért értett a betű tudományához, mert testi gyengesége miatt eredetileg egyházi pályára szánták: lett is belőle Váradi püspök, mielőtt pályát váltva korona került a fejére. Azzal, hogy tudott olvasni, akaratlanul is valamiféle korát megelőző csodalényként könyvelte el a magyar emlékezet, és erre jól ráerősített a híres félreértés a boszorkányokkal kapcsolatban. Ha valaki csak egy valamit hallott harangozni Kálmánról, az az szokott lenni, hogy "a boszorkányokról pedig, mivelhogy nincsenek, semmi emlékezet ne legyen".
3. tétel Nagy földrajzi felfedezések okai, következményei -nagy földrajzi felfedezések a ázad végéig tartanak -átmenet a feudalizmusból az újkorba -megjelennek a kapitalista mozgalmak Az új világ, az új kontinensek felfedezése: Ø Amerika, Afrika, később Ausztrália · Levantei kereskedelem – török elfoglalta, ez megnehezítette a karavánok mozgását (vám) új tengeri útvonalak keresése (Kína, India felé) arany – fizetőeszköz § több 100 év után Európában aranyéhség § kimerültek a bányák (Magyaro. és Cseho. Nagy földrajzi felfedezések tête sur tf1. ) új típus: háromárbocos hajó – alkalmas az óceáni hajózásra (Karavella) csillagászati ismeretek, navigációs újítások § iránytű, tájoló § Copernicus-féle földgömb, Napközpontú világkép § térképek megjelenése – arányosak, vetületek alapján kicsinyítés portugáloknál első tengerészeti iskolák Ø spanyolok és portugálok először keletre indulnak – Jó Reménység foka Ø Diaz – Afrikát körbehajózza 1487. Ø Vasco de Gama – Indiába ér Afrikát megkerülve 1489. (régi atlasz 39. o) Ø Kolombusz Kristóf Ny felé indul Indiába akart elérni – 1474.
Kereskedelmi támaszpontokat létesítettek India partjain. A fűszereket nagyon olcsón vették a bennszülöttektől, később elrabolták ezeket. Egyes szigeteken a lakosságot is kiirtották, vagy rabszolgákká tették őket. Az Újvilág felfedezése a spanyol hajókon induló Kolumbusz Kristóf nevéhez fűződik. 1492-ben elérte a Bahama-szigeteket. A nagy földrajzi felfedezések fő irányai és eredményei – Érettségi 2022. További útjai során felfedezte Kubát és Hispaniolát, majd Közép-Amerika partvidékeit. Azt hitte Indiába érkezett. Honfitársa, Amerigo Vespucci ismerte fel, hogy új földrészt fedeztek fel. A Föld megkerülése Magellán nevéhez fűződik, megölik a bennszülöttek, de egyik hajója visszatért. Amerika felfedezésével kibontakozott a gyarmatosítás. Hatalmas mennyiségű nemesfémek, ültetvények kialakítására alkalmas földek. Ez az európaiak számára megszerezhetőek voltak, mert az új világban technikailag, társadalmilag fejletlenebbek voltak. Az amerikai kontinenst indiánok népesítették be, különböző szintű kultúrákkal: Yukatán-félsziget (Közép-Amerika)- maják (piramisok, fejlett matematika és csillagászat) Közép-Amerika- aztékok földművelés (bab, kukorica, kakaó, gyapot, dohány).
Már csak tengrészeti vihették haza – egyetlen megmaradt hajóval – a nagy hírt: a Föld valóban gömbölyű. A felfedezések után kialakult a négy kontinensre kiterjedő világkereskedelem. A kereskedelmi úthálózat lassan átrendeződött. Az Atlanti- és Indiai-óceán útvonalain és az északi tengereken már jóval nagyobb árutömeg hajózott, s ez a kereskedelem gazdaságilag is lényegesen fontosabbá vált. A gazdasági kapcsolatokat Európa uralta, az élén Spanyolországgal és Portugáliával. Európa a behozatal révén nemesfém-bőséget élvezett. Ennek az lett a következménye, hogy visszaesett az arany és az ezüst, valamint a nemesfémből vert pénzek értéke. Az árukért így több pénzt kellett kifizetni. Az árak ekkor bekövetkező gyors emelkedését a kutatók árforradalomnak is nevezik. A 16. Nagy földrajzi felfedezések tétek. században robbanásszerűen megnövekedett Európa népessége, s vele együtt az élelmiszerhiány. A nyugat peremvidékeinek kedvezett a világgazdasági helyzet. Az itteni országok nagy része, beleértve Magyarországot is, hagyományosan élő állattal, borral, gabonával kereskedett a külpiacon.