A "Pillangókisasszony" négy évvel később 200 méteres mellúszásban a német Ursula Happe mögött ezüstérmes lett Melbourne-ben (ekkor már csak a hagyományos tempózást engedték meg). A kiugró teljesítményekkel nem maradt adós, 1955-ben 400 méter vegyesen ő úszta az első világcsúcsot. 1956-ig tízszer volt a válogatott tagja, összesen 44 magyar bajnokságot nyert, ebből 32-t egyéni számokban. 36 országos, 12 Európa- és hat világrekordot állított fel, 1947 és 1951 között nyolcszor nyerte meg a főiskolai világbajnokságot. Pályafutását 1960-ban fejezte be, nem teljesen önszántából. A római olimpia előtt férjével, a vízilabdázó Gyarmati Dezsővel választás elé állították: csak egyikük mehet az ötkarikás játékokra, nehogy disszidáljanak (korábban, 1957-1958-ban egy évet az Egyesült Államokban töltöttek). Végül Székely Éva maradt itthon, aki gyógyszerészi, majd a Testnevelési Főiskolán edzői diplomát szerzett, 1969-től mesteredző lett. Miközben a MÁV Kórházban gyógyszerészként dolgozott, a BVSC, majd az FTC úszószakosztályának utánpótlásedzője lett, illetve 1969-től 1976-ig a Testnevelési Főiskola Kutató Intézetének munkatársa is volt.
Székely Éva a 90. születésnapja alkalmából készült interjúban arról beszélt, hogy "akkor felejtenek el valakit, ha nincs, aki emlékezzen rá". A legendás sportolónőt soha nem felejtjük, hiszen nevét viseli a Csillaghegyi Árpád Forrásfürdő uszodája, amely mostantól Csillaghegyi Árpád Forrásfürdő és Székely Éva Uszoda néven működik tovább. Reméljük, az új nemzedékek tagjait is a sport és az úszás szeretetére tanítja. Ki tudja, talán ismét innen indul el egy új tehetség a világhír felé. A Csillaghegyi Árpád Forrásfürdő uszodája mától Székely Éva nevét viseli Borosné Szűts Ildikó vezérigazgató Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes dr. Kiss László polgármester dr. Gyarmati Andrea ezüstérmes olimpikon és Európa-bajnok úszó, Székely Éva lánya Darnyi Tamás négyszeres olimpiai és világbajnok, nyolcszoros Európa-bajnok úszó, Óbuda díszpolgára és dr. Kiss László Béres András alpolgármester és Tordai Bence országgyűlési képviselő Burján Ferenc alpolgármester
Székely Éva többéves kényszerszünet után 1945-ben lett a válogatott tagja, és mestere irányításával egyre jobb eredményeket ért el. 1945-ben országos csúcsot úszott a 100 méteres mellúszásban, 1949-ben a 100 és 200 m pillangóban az úszásnem első magyar bajnoka lett. A monte-carlói Európa-bajnokságon 1947-ben ezüstérmes, a londoni olimpián 1948-ban pedig negyedik lett 200 méter mellen, a gyorsúszóváltó tagjaként az ötödik helyen végezett. A csúcsra 1952-ben, a helsinki ötkarikás játékokon ért fel: a finn fővárosban úgy nyert aranyérmet a 200 méteres mellúszásban, hogy a világon első nőként pillangózta végig a távot. (Az akkori szabályok megengedték, hogy melltempó helyett a jóval gyorsabb, de sokkal megterhelőbb pillangótempóval ússzák végig a számot; a pillangóúszás a következő olimpiától lett külön úszásnem). Székely Éva olimpiai rekorddal győzött, és csaknem három másodperccel előzte meg az ezüstérmes Novák Évát. Az 1952. évi nyári játékokon elindult a 400 méter gyorson is, s a hatodik helyen végzett.
A "Pillangókisasszony" négy esztendővel később 200 méteres mellúszásban a német Ursula Happe mögött ezüstérmes lett Melbourne-ben, ekkor már csak a hagyományos tempózást engedték meg. A kiugró teljesítményekkel nem maradt adós, 1955-ben 400 méter vegyesen ő úszta az első világcsúcsot. 1956-ig tízszer volt a válogatott tagja, összesen 44 magyar bajnokságot nyert, ebből 32-t egyéni számokban. Összesen 36 országos, 12 Európa- és hat világrekordot állított fel, 1947 és 1951 között nyolcszor nyerte meg a főiskolai világbajnokságot. Pályafutását 1960-ban fejezte be, nem teljesen önszántából. A római olimpia előtt férjével, a vízilabdázó Gyarmati Dezsővel választás elé állították: csak egyikük mehet az ötkarikás játékokra, nehogy disszidáljanak, korábban, 1957-1958-ban egy évet az Egyesült Államokban töltöttek. Végül Székely Éva maradt itthon, aki gyógyszerészi, majd a Testnevelési Főiskolán edzői diplomát szerzett, 1969-től mesteredző lett. Miközben a MÁV Kórházban gyógyszerészként dolgozott, a BVSC, majd az FTC úszószakosztályának utánpótlásedzője lett, illetve 1969-től 1976-ig a Testnevelési Főiskola Kutató Intézetének munkatársa is volt.
92 éves korában elhunyt Székely Éva olimpiai bajnok úszó, a Nemzet Sportolója. Székely Éva Születési idő, hely: 1927. április 4., Budapest Klubjai, versenyzőként: FTC (1938-1941), Újpesti TE (1945-1947), Neményi MADISZ (1947-1949), Bp. Lokomotiv (1949-1955), Bp.
A becenevét, a Pillangókisasszonyt is innen kapta. Akkor még a pillangó sem volt az olimpiai műsorban. 21 évesen már kijutott az 1948-as londoni olimpiára, akkor a holland van Vliet és az ausztrál Lyons különversenyébe nem volt esélye beleszólni, és Novák Éva mögött a negyedik helyen végzett 3:02, 5-es eredménnyel. A következő négy évben még elszántabban készült. 1950-ben elvették Magyarországtól az Európa-bajnoki rendezést – Bécs kapta meg a jogot –, az ugyanabban az időben rendezett hazai verseny eredményeivel négyszeres Eb-győztes lehetett volna. Eb-t így sohasem nyert, az olimpia viszont összejött neki. Az olimpián az előfutamban Novák Éva egy másodperccel volt jobb nála, de az elődöntőben 2:54, 0-val, olimpiai rekorddal az első helyen került a fináléba, akkor már Novák mögötte volt, a harmadik helyen pedig Killermann Klára került a legjobb nyolc közé. Székelynek arra is volt ideje és ereje, hogy megnyugtassa Killermannt. A Népszava így örökítette meg a versenyt: A jól sikerült rajt után a pillangózó Székely feje bukkan ki először a vízből.
A hídpályáról lefolyó csapadékvizet egy külön e célra készített tározóba vezetik, ahonnan tisztítás után kerül a Kőröshegyi-Séd patakba, majd onnan a Balatonba. A 2×2 sávos hídon 110 kilométer/órás sebességkorlátozás van érvényben, és nincsenek leállósávok sem. A híd tervezője a Hídépítő Zrt. (Wellner Péter), társtervező a Pont - Terv Zrt. Tájékoztatás a híd belső szerkezetének látogatásával kapcsolatban A Kőröshegyi völgyhídat a Magyar Közút Nonprofit Zrt. üzemelteti. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény személyi hatálya alapján a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. Ezen kötelezettségi kör kiterjed a munkaterületet látogatókra is, amely a munkáltató részéről nem áthárítható, a teljes felelősség a Magyar Közút Nonprofit Zrt. -t terheli. A létesítmény belső szerkezeti elemeinek kivitelezése nem a lakosságra vonatkozó szabványrendszerek figyelembe vételével került kialakításra, ezáltal a kollektív védelem kialakítottsága, a szabványrendszeri követelmények a lakosság, látogatók által a biztonságos bejárást nem teszi lehetővé.
Kiásnak egy betemetett viaduktot Salgótarjánban | Startlap Utazás 1321 Best Attractions in Hungary images | Magyarország, Kastélyok, Utazás Völgyhíd - Blikk Kőröshegyi völgyhíd háttérképek Völgyhíd - Kiránduló, túrázgató, geoládász Hungary / Somogy / Balatonfoldvar / World / Hungary / Somogy / Balatonfoldvar / Magyarország / híd Kategória hozzáadása A Kőröshegyi völgyhíd az M7-es autópálya viaduktja, Magyarország leghosszabb hídja. A Balaton déli partjával párhuzamosan fut, a Somogy megyei Zamárdi és Balatonszárszó között, Kőröshegy déli szomszédságában. 2007. augusztus 8-án adták át a forgalomnak. Hely (pl. cég, bolt, stb. ) hozzáadása ehhez az épülethez Wikipedia szócikk: röshegyi_völgyhíd Közeli városok: Koordináták: 46°49'3"N 17°54'7"E Add comment for this object Saját megjegyzésed: Kapcsolódó A Kőröshegyi völgyhíd szinte napra pontosan 3 év alatt épült fel, 2007. augusztus 8-án adták át ünnepélyesen a forgalomnak. A híd, mint "többnyílású, folytatólagos, felsőpályás, változó magasságú, támaszok felé parabolikusán kiékelt, egyszekrényes, kétcellás feszített vasbeton gerendahíd" épült meg.
A híd szerkezeti elemeinek vizsgálata, megtekintése csak az üzemeltetésben résztvevő kioktatott, szakképzett, tapasztalt munkavállalók számára – meghatározott technológiai utasítások betartásával – biztosít lehetőséget, egyéni védőeszközök és mentőeszközök rendelkezésre állása, használata mellett. Esetlegesen bekövetkező baleset, sérülés, tűz esetén a mentési lehetőségek korlátozottak, mint létszám, mint útvonal tekintetében. A fent leírtak alapján társaságunknak – üzemi területre, valamint munkavédelmi és tűzvédelmi okokra hivatkozva – nem áll módjában engedélyezni a híd belső szerkezetének látogatását.