Értékelés: 94 szavazatból Igaz történet egy kelet-német osztályról, amely kiállt a magyar forradalmárok mellett. 1956 októberében pár érettségi előtt álló tinédzser Nyugat-Berlinbe látogat, ahol független tudósításokkal találkoznak a budapesti eseményekről. Rádöbbennek arra, hogy az otthon hallott propagandával szemben nem ellenforradalmi zavargások zajlanak Budapesten, és hazatérve illegális rádióadásokból igyekeznek tájékozódni a magyar eseményekről. Amikor az éterben bemondják a téves hírt, hogy Puskás áldozatul esett a szovjet intervenciónak, az egész osztály úgy dönt, hogy az egyik órán egy perc néma csönddel adóznak a magyar mártíroknak. A néma forradalom online. Az eset felháborodást kelt az iskola vezetésében, a botrány egyre magasabbra jut, hamarosan maga az oktatási miniszter utazik a helyszínre, hogy a fiatal "ellenforradalmárok" körmére nézzen. A Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon bemutatott A néma forradalom lebilincselő mozi, amely egészen új szemszögből mutatja be az 1956-os magyarországi forradalom hatásait – és egy kicsit mindazt, amit akkor a keleti blokk átélt.
20191022_01 Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére Das schweigende Klassenzimmer német dráma | 111 perc | 2018 Igaz történet egy kelet-német osztályról, amely kiállt a magyar forradalmárok mellett. 1956 októberében pár érettségi előtt álló tinédzser Nyugat-Berlinbe látogat, ahol független tudósításokkal találkoznak a budapesti eseményekről. Rádöbbennek arra, hogy az otthon hallott propagandával szemben nem ellenforradalmi zavargások zajlanak Budapesten, és hazatérve illegális rádióadásokból igyekeznek tájékozódni a magyar eseményekről. A néma forradalom – A Vértes Agoraja. Amikor az éterben bemondják a téves hírt, hogy Puskás áldozatul esett a szovjet intervenciónak, az egész osztály úgy dönt, hogy az egyik órán egy perc néma csönddel adóznak a magyar mártíroknak. Az eset felháborodást kelt az iskola vezetésében, a botrány egyre magasabbra jut, hamarosan maga az oktatási miniszter utazik a helyszínre, hogy a fiatal "ellenforradalmárok" körmére nézzen. A Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon bemutatott A néma forradalom lebilincselő mozi, amely egészen új szemszögből mutatja be az 1956-os magyarországi forradalom hatásait – és egy kicsit mindazt, amit akkor a keleti blokk átélt.
Jelenetek a filmből Lars Kraume filmje fiatalokról mesél, és nem titkolt szándéka, hogy elsősorban a hőseivel egyidős közönséget szólítsa meg. A néma forradalom – Budapesti Távmozi. Nemcsak annak érdekében teszi ezt, hogy megmutasson nekik egy korábban szinte ismeretlen történelmi epizódot, hanem a könnyebb azonosulás érdekében alkotását a mai korra reflektáló áthallásokkal is tarkítja: az osztály tagjai rendre élesen ellentmondó hírekkel szembesülnek a forradalomról (az egyik oldalon Puskás halálát híresztelik, a másik szerint életben van, az egyik közvetítés szabadságharcosoknak tartja, a másik fasisztának bélyegzi a mártírokat), melyek igencsak elbizonytalanítják őket azok hitelességét illetően. Mindez ma, az internet világában, amikor több kimutatás szerint a tizenévesek a legnagyobb hírfogyasztók, különösképp időszerű. Kraume ugyanakkor nemcsak aktualizál, hanem voltaképpen tanít is, mindezt bosszantó manírok és hatásvadász elemek minimális alkalmazásával. Világosan bemutatja, mit tesz egy diktatórikus rendszer olyan állampolgárokkal, akik szabadon mernek gondolkodni és cselekedni.
Garstka könyvében a saját történetét írta meg, és a forgatókönyvírásban is részt vett: a filmről azt mondta, jól adja vissza a történteket, majd nem sokkal a film tavaszi, németországi bemutatója után, 79 éves korában meghalt. A néma forradalom - Székely Hírmondó. A film kedvéért Kraume megváltoztatta a helyszínt, ugyanis Garstka a Storkow nevű kisvárosban nőtt fel, azonban a város mára annyira megváltozott, hogy nehezen lehetne eladni hatvan évvel ezelőtti helyszínként, ezért a lengyel határ közelében levő Eisenhüttenstadtra esett a választás, amelyben egyrészt megmaradtak a korabeli épületek, másrészt az ötvenes években Stalinstadtnak hívták, és ezért szimbolikus jelentősége is volt a kommunizmus szempontjából. Ezt ugyan a film nem magyarázza el különösebben, de ebből a Krauméval készült interjúból kiderül, a városnak ez a kivételezett helyzete is indokolja többek között, hogy miért veszi ennyire komolyan az NDK pártvezetése néhány gimnazista politizálását. A két főszereplő, a pártkáder apukával rendelkező Kurt és egy vasmunkás fia, Theo a Nyugat-Berlinben hallott hírekkel megfertőzik osztálytársaikat, akik ennek hatására együtt meghallgatják az amerikai rádió híreit a magyar forradalomról.
A srácok (és a halványabb kontúrral ábrázolt néhány lány) nem afféle felkent eszmei szabadságharcosok, hanem olykor kapkodó, vagdalkozó gimnazisták. Gyerekfelnőttek. Akiknek – és ez a másik nagyszerű vonala a filmnek – szüleikkel kell az élesebb konfliktusokat bevállalniuk. Ez már a múlttal való szembenézés tisztasága Az apák közt akad a történet jelen idejében komoly pozícióban levő vonalas pártkáder, és akad egykori népfelkelő, aki saját bukásukból levonta a következtetést: meg kell alkudni. Félelemből és féltésből. De az új generáció nem fogadja el a megalkuvást, mint lehetőséget. Az erkölcsi döntés pedig személyes fájdalmat okoz, máshogy nem megúszható. És végül, amiben a legjobb – mert ábrázolásában nemcsak tiszta és intelligens, de zsigerileg hatni képes, gyomorba vágó – a film: a rendszer, a diktatúra működésének a bemutatása. A néma forradalom teljes film. A rendszeré, amely a "diákcsníy" és az "ártalmatlan lázongás" kitételt nem ismeri, csak egyet ismer: az eltaposás jogát. Aki azt hitte, egy tanárbosszantó, egymás előtt büszkén vállalható gesztus a falak között marad, nagyobbat nem tévedhet.
A méhek az illetéktelen betolakodók tetemét is propolisszal mumifikálják, ennek a furcsa szokásnak valószínűleg a méhgyanta kiváló antibakteriális hatása a magyarázata. A tetem így nem bomlik el, és a méheket nem fenyegeti a rossz szag és a káros baktériumok megjelenése. A tudósok azt is felfedezték, hogy a méhek a méhkas bejáratát is propolisszal vonják be, így fertőtlenítik a lábukat, mielőtt a "tiszta szobába" lépnének. Hogyan készül a propolisz? Az összegyűjtött gyantát a méhek először az emésztőfolyadékkal összekeverik, és így lesz belőle propolisz. Propolisz - Immunerősítés és fertőtlenítés egy üvegbe zárva | DYDEX. Ez a folyadék olyan enzimeket tartalmaz, amelyek képesek a növényi gyantából kioldani a gyógyhatású anyagokat. A propolisz legaktívabb hatóanyagai a fiavonok és flavonoidok, szerves savak és illóolajok. A virágok pollenje, amelyből egy-egy méhraj évente kb. 50 kg-ot gyűjt, kb. 5%-át adja a hatóanyag-tartalomnak. Maguk a pollenek a természet legtisztább gyógyszerei, számos jótékony hatást fejtenek ki az emberi szervezetre. A propoliszban több mint 130 hatóanyag van, aminek nagy részét még nem sikerült azonosítani.
Kánikula a változókorban – hőhullám reggel, délben este A változókor idején megannyi kellemetlen tünet teheti kényelmetlenné a mindennapokat, az egyik és talán legzavaróbb mindezek közül a hirtelen fellépő hőhullám. Ha ezek a hőhullámok éppen a legnagyobb kánikulában érik utol az embert, bizony a klimax-szal járó tünetek még súlyosbodhatnak is. Íme néhány szuper tipp, amivel Te is könnyedén átvészelheted a kánikulát.
A propolisz színe, illata a gyűjtött anyag függvényében változó. A Kárpát-medencében a jó minőségű propolisz színe általában barnás. Flavonoid gazdagság Az egyik legfontosabb tudnivaló: az összetétele és ennek jótékony hatása az emberi szervezet egészségére. Tudnunk kell, hogy a propoliszban több hasznos anyagcsoport található: flavan (acacetin, krizin, apigenin), flavanol (galangin, izalpinin, kaempferol), flavanon (pinocembrin, pinostrobin, pinobaksin), kalkon, aromás savak, alkoholok, ketonok, szénhidrátok, gyanták és balzsamok, illóolajok, vitaminok ( A, C, E, PP és a B komplex vitamin összetevői), nyomelemek (nátrium, kálium, magnézium, kalcium, alumínium, cink, vas, króm, mangán, réz, stb. ), aminosavak, csersav, virágpor stb. Az ősi gyógyító A történelmi kutatások igazolják, hogy már az egyiptomiak is használták a propoliszt az orvoslásban és a balzsamozás során is. A Bibliában és a Koránban is említést tesznek róla. Tudjuk, hogy a rómaiak és a görögök is használták. Arisztotelész, aki 6 fejeztet írt a méhekről és ezek termékeiről, ajánlja a propoliszt a fertőzött sebek kezelésére is.