A tanulmányt közlő lap szerkesztőségi cikke szerint "új korszak kezdődött a vakbélgyulladás gyógyításában". A vakbél-eltávolító műtét a leggyakoribb sürgősségi operáció világszerte, az Egyesült Államokban évente nagyjából 300 ezer esetben végzik el. Tanulmányunk azt mutatja, a műtétek jó része elkerülhető lehet - mondta Salminen. A tanulmányban mintegy 500 felnőtt finn beteget vizsgáltak meg. CT-felvételek segítségével megállapították, hogy nem fenyegeti őket a féregnyúlvány kilyukadása. A csoport felét antibiotikummal kezelték, a többieket műtéttel. Kezelje a vakbélgyulladást műtét nélkül. A gyógyszerrel kezelt csoport tagjai közül százon kellett öt éven belül vakbélműtétet végrehajtani - többnyire az antibiotikumkúrától számított első évben - a vakbélgyulladás visszatérésének gyanúja miatt. Az eredmények alapján az antibiotikumos kezelés sikerének aránya majdnem 64 százalék volt. A műtétes betegek közül minden negyediknél léptek fel szövődmények, többek közt fertőzés a vágás környékén, hasi fájdalom és sérv, szemben a gyógyszerrel kezelt páciensekkel, akiknek csak hét százaléka tapasztalt komplikációkat.
A lábadozás Az esetleges szövődmények, fertőzések megelőzése érdekében a vakbélműtéten átesett páciensek csak akkor kapnak antibiotikumos kezelést, ha szövődményes esetről van szó például tályog. Még úgy is, hogy a féregnyúlvány megmaradása magában hordozza egy későbbi újbóli gyulladás veszélyét is. A már idézett Drake megfogalmazásában "a lényeg, hogy mindkét kezelés hatásos, de azt még nem sikerült megállapítanunk, hogy melyik az optimális". A finn kutatók mindenesetre már intenzíven dolgoznak ennek feltárásán is, két kapcsolódó kutatást is végeznek párhuzamosan az optimális kezelés megtalálására. (Via Popsci) "A tudás, hogy ez sikeres módszer, az elmúlt 15-20 évben újra előkerült, így kutatások kezdődtek arról, hogy az antibiotikumkúra valóban életképes kezelés, vagy csak késlelteti az elkerülhetetlen műtéti beavatkozást" - mondta. Vakbélgyulladás műtét nélkül 1. A finn kutatók tanulmányukban öt év megfigyeléseit összegezték, melyben 530, 18-60 év közötti páciensnél vizsgálták, hogy a milyen hatása volt a műtéti beavatkozásnak vagy az antibiotukumkúrának.
A legtöbb vakbélgyulladás meggyógyul antibiotikumtól, műtét nélkül egy új finn tanulmány szerint. Évtizedeken át tekintették a vakbélgyulladást - pontosabban a féregnyúlvány gyulladását, az appendicitiszt - vészhelyzetnek, amikor műtettel sürgősen el kell távolítani a beteg vakbelét, mivel félő, hogy a gyulladt nyúlvány kilyukad, ami életveszélyes lehet. A képalkotó eljárások, mindenekelőtt a CT-felvételek segítségével ma könnyebb eldönteni, hogy a vakbél esetleg kilyukadhat-e vagy a beteget antibiotikummal, műtét nélkül biztonsággal lehet-e kezelni. A vakbélgyulladásos páciensek majdnem kétharmadánál nem kell a kilyukadás veszélyével számolni, náluk elég lehet az antibiotikumkúra a műtét helyett - írták a Turkui Egyetemi Klinika kutatói a Journal of the American Medical Association című szaklap aktuális számában megjelent tanulmányukban. Paulina Salminen és kutatócsoportja követte eddig a leghosszabb ideig a műtét nélkül, antibiotikummal kezelt felnőtt betegeket. Elkerülhető a vakbélgyulladás műtét antibiotikummal? - Napidoktor. Tanulmányuk alátámasztja három évvel korábbi munkájuk eredményeit, amelyeket egyéves követési idő után kaptak.
Valójában egy közelmúltbeli felmérés, melyet az Észak-Dakotai Egészségügyi Iskola végzett, rámutatott, hogy míg a vakbélgyulladást tényleg gyakran megoldja az antibiotikum, az amerikaiak nagyobb része inkább a műtétet választaná. Csak 10 felnőttből 1 mondta azt, hogy az antibiotikumra voksolna. Forrás:
Véleménye szerint a betegeknek meg kell érteniük, hogy míg az antibiotikum hatékonyan kezeli akut appendicitis-t az esetek 60-70 százalékában, a terápia meg is hiúsulhat és operációra lehet szükség. S noha a csupán antibiotikumos kezelés egyre inkább felkelti a figyelmet és egyre népszerűbb, a magasabb kockázatú betegek specifikus alcsoportjaiban későbbi tanulmányt igényel, hogy mi is történt, beleértve az appendicolithiás betegeket is, ahol a vakbelet elmeszesedett lerakódások dugítják el. Az ilyenek például nem voltak bevonva a tanulmányba. Vakbélgyulladás műtét nélkül trailer. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a tanulmány csak a nyílt vakbélműtétet (appendectomia) vette górcső alá, a kevésbé invazív laparoszkópiás beavatkozást nem. Utóbbit rövidebb kórházi tartózkodás és a komplikációk kisebb esélye jellemzi. Dr. Glatter kiemelte, szerinte annak eldöntésében, hogy egy beteget csak antibiotikummal kezelnek vagy egyéb módon is, több orvos közös elhatározása kell hogy legyen – sőt a páciens és a családja is kifejtheti a véleményét.
Majd ez után tizenöt napon belül tájékoztatnia kell a bejelentésről - a telek fekvése szerinti területi szakmai kamarát, - a telek fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, - a telek tulajdonosát, amennyiben nem az építtető a tulajdonosa vagy az építtetőn kívül más személy is tulajdonjoggal rendelkezik. A jelenlegi előírásokhoz képest fontos változásokat láthatunk az új kormányrendeletben. Először is az építésügyi hatóság a bejelentés hiányairól nem küld tájékoztatást a továbbiakban a bejelentőnek, vagyis nem vizsgálja a bejelentés adattartalmát sem. Értesítési kötelezettsége továbbra is van, de ez már tizenöt napon belül történő értesítés, és nem az építésfelügyeleti hatóság felé teszi meg, mivel a felügyeleti hatóság az építésügyi naplóba történő bejelentésről szintén értesül. Ennek megfelelően az építésügyi hatóság újdonságként még a területi szakmai kamarán kívül az önkormányzat jegyzőjét kell, hogy értesítse az egyszerű bejelentésről. Előbbit azért kell értesíteni, mivel a bejelentéshez feltöltött kivitelezési dokumentáció elkészítésénél a Magyar Építész Kamara, valamint a Magyar Mérnök Kamara szakmai követelményeket tartalmazó együttes szabályzatát kötelező figyelembe venni, így az ellenőrzés e tekintetben is biztosítható.
33/A. § (2) bek. ]. Ha nem természetes személy (pl. cég, önkormányzat) az építtető, vagy az új lakóépületben több lakás került kialakításra, akkor élt a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű mérethatár, és ezen felül továbbra is építési engedéllyel lehetett a beruházást megkezdeni. A meglévő lakóépületek 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési tevékenység egyszerű bejelentés alapján csak akkor történhetett, ha annak tárgya saját lakhatás biztosítására szolgáló lakóépület. A bővítés re a törvényi szabályozás nem írta elő, hogy az épület csak egy lakást tartalmazhat, amivel a jogalkotó - a törvényjavaslat indokolása szerint is - a többlakásos társasházakban történő bővítéseket kívánta elsősorban megkönnyíteni [ 1997. § (3) bek. ]. 2020. december 30-a és 2022. június 30-a között a 300 helyett 1000 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépületet lehet építeni egyszerű bejelentéssel. Eltörölték az alapterületi korlátot (ami nem is volt) A 687/2020.
Ha ebből az előírásból kivesszük az alapterületi minimumot, akkor azt érjük el, hogy a legminimálisabb bővítés is egyszerű bejelentéssel végezhető, ami már korábban is így volt [ 1997. Sőt, a bővítésnél még kavarodást is eredményezhet, hogy ennél a pontnál az egyszerű bejelentés csak feltételek mellett vehető igénybe, míg az Étv. másik, cégekre is vonatkozó előírásánál ilyen feltétel nincs. Ha az volt a cél, hogy a cégeknek is lehetővé tegyék mérethatár nélkül a bővítést, akkor viszont a rendeletben az Étv. § (3) bekezdése helyett a 33/A. § (1) bekezdés b) pontjára kellett volna hivatkozni. A szabálytalan építési tevékenységek módosított felsorolása nem pontos Az Étv. 48. § (2) bekezdés szerint jogszerűtlen az építési tevékenység, ha - természetes személy esetében 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladóan nem saját lakhatás biztosítása érdekében, illetve a megépült lakóépületben nem csak egy lakást kialakítva végzik (Étv. § (2) bekezdés bb) alpont), - természetes személy esetében a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítését nem saját lakhatás biztosítása céljából, nem saját lakhatásra szolgáló lakóépület tekintetében végzik (Étv.
Mindezek fényében javasolt munkajogásszal egyeztetniük a munkáltatóknak, ha ilyen lépést terveznek, mert számos buktatója lehet egy elhamarkodott döntésnek. Ha pedig a tervezett szankciós lehetőségekkel is élni kell, akkor nem árt tisztában lenni a fizetés nélküli szabadság esetén irányadó munkajogi és járulékfizetési szabályokkal sem. A munkáltatók kezelhetik a dolgozók Covid oltáshoz kapcsolódó adatait Rendkívüli körültekintésre vall a jogalkotó részéről, hogy gondoskodott az adatvédelmi felhatalmazásról is, a védőoltás felvételre vonatkozó munkajogi rendelkezések mellett. A rendelet értelmében a munkáltató kezelheti a védőoltás felvételére, valamint a mentességekre vonatkozó adatokat is. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy ezzel nem fog automatikusan módosulni a munkáltató által használt adatkezelési tájékoztató, tehát az adatkezelés kapcsán a munkavállalókat külön is tájékoztatni szükséges. kérje jogászunk segítségét!