Szerző: WEBBeteg - Dr. Vincze Dóra, kardiológus A magas vérnyomás és a perifériás érbetegség is az úgynevezett atherosclerosis talaján alakul ki. Az összes magas vérnyomásos beteg közt az érbetegség 2-5 százalékban jelen van. Az ismert perifériás érbetegségben szenvedő betegek 35-55 százalékának van hipertóniája. A perifériás érbetegség jól jelzi az esetleges koszorúér-betegséget, agyi ér betegség és a vese artéria betegség meglétét. Megléte a kardiovaszkuláris megbetegedés kockázatát megháromszorozza. Nagy valószínűséggel alakul ki náluk szívinfarktus és stroke is. Mit nevezünk perifériás érbetegségnek? Perifériás érbetegségnek nevezzük azt, amikor az alsó végtagok vérellátása nem megfelelő és emiatt abban fájdalom, görcs jelentkezik. A beteg nem képes hosszabb távolságot fájdalom nélkül megtenni. Hogyan diagnosztizálható a perifériás érbetegség?. A betegség súlyosságát azzal a megtett távolsággal ( claudicatiós távolság) jellemezzük, amely távnál a fájdalom megjelenik. Ezenkívül a betegséget a boka/kar indexszel jellemezzük. A boka/kar index nem más, mint a felső és az alsó végtag vérnyomásának hányadosa.
Basedow-Graves kór: a fokozott pajzsmirigy-hormontermelés okozója! Fizikai aktivitás A fizikai aktivitás az egyik leghatékonyabb kezelési mód a PAD-ban. Erre javaslatot tehet az orvos ún. kardiológiai rehabilitáció keretében, vagy fordulhatunk mozgásteraputához, gyógytornászhoz is irányításért. A felügyelt mozgásprogram többnyire egy fokozatosan felépített rendszer, amelyben a gyaloglás, a szobakerékpározás és a lábizom-gyakorlatok is szerepelnek – elsősorban a tünetként jelentkező "intermittáló sántítás" kezeléseképpen. Perifériás Érbetegség | Házipatika. Ha nincs lehetőség szakértő irányításra, a sétát mindenképpen bele kell építeni a mindennapokba, egyre gyorsabban, hosszabb távokon – szükség szerint megállással, tempóváltással. Étrend Mivel sok PAD-betegnek magas a koleszterinszintje, elsősorban ezt kell rendezni, a telített és transzzsírsavak bevitelének csökkentésével. Ezért érdemes kerülni az olyan ételeket, mint a zsíros húsok, húsrészek, a zsíros szalámik, szalonnák és kolbászfélék, a sajtok, a tejszín, a vaj és azzal készült kekszek, leveles tészták.
Szerző: WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus Hogyha lábai fájnak, zsibbadnak, járáskor meg kell állnia, mert begörcsöl a vádlija, vagy a perifériás artériás betegség egyéb tüneteit észleli, akkor ne legyintsen, és ne írja ezeket a természetes öregedés számlájára! A korai diagnózis és kezelés ugyanis hozzájárul a szívbetegség és a stroke kialakulásának megelőzéséhez is. A perifériás artériás betegség (PAD) egy gyakran előforduló érbetegség, amelyben a beszűkült artériák csökkentik a végtagok - általában az alsóvégtagok - vérellátását. A betegség kialakulásakor a vérellátás általában nem elegendő a szövetek szükségleteinek kielégítésére, és ez okozza a tüneteket. Milyen tünetek hívhatják fel a figyelmet a betegségre? Leggyakrabban gyaloglás közben jelenik meg a lábfájdalom, kialakul a claudicatio intermittensnek nevezett állapot (időszakos sántítás). Perifériás érbetegség tünetei nőknél. Ami azonban a betegség által okozott közvetlenül érzékelhető tüneteknél nagyobb veszélyt jelent, az az, hogy nagy valószínűséggel a PAD csak az egyik megjelenési formája a szervezet összes erét érintő általános érelmeszesedésnek, amely később csökkentheti a szív és az agy vérellátását is.
Mi az angiopátia diabetica? A diabéteszes érbetegség (angiopathia diabetica), a cukorbetegség késői szövődményeinek túlnyomó többségét felöleli, és számos, a diabéteszre jellemző tulajdonsága van. Ezek a szövődmények függnek a beteg korától, a diabétesz típusától, a beteg nemétől, etnikai hovatartozásától és az ezek által meghatározott genetikai adottságoktól. Azonban legfőképpen attól függnek, hogy a diabétesz mióta áll fenn és hogy a cukorbeteg anyagcsere-eltérései az idők folyamán milyen mértékűek voltak. Mint minden érbetegségre, jellemző, hogy számtalan formában fordul elő. Miután az europid népességben a már tárgyalt érelmeszesedésre alapuló érbetegség(ek) a kor előrehaladtával egyre gyakoribbak, amennyiben ehhez diabétesz társul, igen változatos formájú és eredetű kórformákkal találkozunk. Perifériás érbetegség megelőzése és kezelése. Milyen vizsgálómódszerekkel állapítható meg az érbetegség? A diagnózis nagymértékben azonos a perifériás erek vizsgálatával, úgymint tapintás, ultrahang-vizsgálat, képalkotó vizsgálatok (CT, MRI stb.
Ha a munkaviszony eredetileg nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa. Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény 1. § e) pontjában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas, a munkavállaló esetleges testi vagy egészségügyi fogyatkozása a biztonságos munkavégzést és a munkavállaló testi épségét nem veszélyezteti. Alkalmi munkavállalónak a munkavégzés befejezésekor csak adóigazolást kell kiadni – fotó: MTI/Komka Péter Milyen pótlékok illetik meg az egyszerűsített foglalkoztatottakat?
Ha nyáron, időszakos jelleggel szeretnénk munkát végezni, azonban nem vagyunk valamilyen szövetkezet tagjai, az egyszerűsített foglalkoztatás számos előnyt nyújt a számunkra, ugyanis sokkal gyorsabban és kevesebb adminisztrációs teher mellett tudunk munkát vállalni, illetve a munkáltató alacsonyabb közteherfizetési kötelezettségének köszönhetően magasabb bérre is számíthatunk. A kedvező szabályok azonban együtt járnak azzal, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásnak csak bizonyos korlátok között lehet helye. Egyszerűsített foglalkoztatás keretében mezőgazdasági, illetve turisztikai idénymunka, emellett alkalmi munka teljesíthető. Az idénymunka olyan munka, amely a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik [az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo. tv. ) 2. § 7. pont]. További feltétel, hogy az idénymunka mezőgazdasági, vagy turisztikai legyen. Ide tartozik a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, a mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása, illetve a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve mindkét esetben, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot (Efo.
Cikkünkben a minimálbér alatti foglalkoztatás öt olyan esetét mutatjuk be, melyeknél törvényesen a minimálbér alatt történhet az alapbér megállapítása, vagy a havi munkabér kifizetése. A félreértések elkerülése végett hangsúlyozni szeretnénk, hogy ezen foglalkoztatási konstrukciók kapcsán is a jogszabályoknak megfelelően kell az alapbért meghatározni, ugyanakkor munkajogi szempontból rendhagyó jellegük miatt a munkabér összege minimálbér alatti. #1 Egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállaló munkabére Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 4. § (1a) bekezdése kimondja, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár. Mindez azt jelenti, hogy az idei évben 564, - Ft helyett 480, - Ft, középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén 656, - Ft helyett 571, - Ft óradíj jár alapbérként minimálisan.
Az egyszerűsített foglalkoztatottnak jár 15%-os éjszakai pótlék (22 - 06) óra közötti munkaidőre, HA a munkavégzés ideje 22 - 06 óra között meghaladja az 1 órát. Az egyszerűsített foglalkoztatottnak, a napi 8 óra feletti munkaidőre, az alapbéren felül 50% "túlóra pótlékot" is kell fizetni. (Kivéve több napos bejelentés, egyenlőtlen beosztás pl: egybefüggő 2 nap bejelentés 1. nap 12 óra, 2. nap 4 óra munka, átlagosan maximum 8 óra) Boltokban, közértekben, stb..., ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység vagy munkakör, 50%-os vasárnapi pótlékot kell fizetni. Ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység vagy a munkakör, a túlórára 50% "túlóra pótlékot" + 50%-os vasárnapi pótlékot is kell fizetni. Ha pl. : étteremben fizetett ünnepen dolgozik egyszerűsített foglalkoztatott, akkor a fizetett ünnepi órákra 100% pótlék is jár. Eltérés az Mt. szabályaitól Egyszerűsített foglalkoztatás esetén az Mt. előírásai közül többek között nem kell alkalmazni: A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére a megkötött munkaszerződésben nem lehet hátrányos jogkövetkezményeket kikötni.
Van öt olyan eset, amikor törvényesen a minimálbér alatt történhet az alapbér megállapítása, vagy a havi munkabér kifizetése. Ezen foglalkoztatási konstrukciók kapcsán is a jogszabályoknak megfelelően kell meghatározni az alapbért, ugyanakkor munkajogi szempontból rendhagyó jellegük miatt a munkabér összege minimálbér alatti - írja hírlevelében a BDO Magyarország. Egyszerűsített foglalkoztatás Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 4. § (1a) bekezdése kimondja, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként−a meghatározott feltételeknek megfelelően legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, garantált bérminimum esetén 87 százaléka jár. Mindez azt jelenti, hogy az idei évben 564 forint helyett 480 forint, középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén 656 forint helyett 571 forint óradíj jár alapbérként minimálisan - írja hírlevelében a BDO Magyarország.
A rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlék ez esetben 50% [Mt. 143. § (2) bekezdés a) pont]. Alkalmi munka esetén, ha a munkavállaló öt egymás követő naptári napig dolgozik, akkor általános teljes napi munkaidő esetén a számára beosztható munkaidő mértéke 40 óra. Ha a munkavállaló ennél többet dolgozik és a ténylegesen teljesített munkaidő ezt a mértéket túllépi, az már rendkívüli munkaidőnek minősül [Mt. 107. § (1) bekezdés a) pont] és a munkavállaló az ezért járó bérpótlékra lesz jogosult. Éjszakai és műszakpótlék: Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozókat is megilleti az éjszakai pótlék és a műszakpótlék egyaránt. Az éjszakai pótlék az éjszakai munkáért, vagyis a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzésért jár, ha ennek tartama az egy órát meghaladja. Az éjszakai pótlék mértéke 15% [Mt. 89. § és 142. §]. A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár [Mt.
Készenléti jellegű munkakör A munkatörvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt. ) 91. §-a alapján készenléti jellegű a munkakör, ha a munkavállaló a feladatainak jellege miatt −hosszabb időszak alapulvételével − a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy a munkavégzés −különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel − a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. Forrás: Végel Dániel Az Mt. 92. § (2) bekezdése alapján a teljes napi munkaidő −a felek megállapodása alapján − legfeljebb napi tizenkét órára emelhető (hosszabb teljes napi munkaidő), ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 390/2012. (XII. 20. ) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése kimondja, hogy a rendeletben meghatározott órabértételt, ha a teljes munkaidőnapi 8 óránál hosszabb [a munkatörvénykönyvéről szóló 2012. törvény (a továbbiakban: Mt. )