Mivel a felnőttképzési törvény (FKTV) új előírásai súlyos adatvédelmi és személyiségi jogi aggályokat vetnek fel, a Nyelvtudásért Egyesület közérdekű bejelentést tesz az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához, továbbá kezdeményezi a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál a törvény adatvédelmi felülvizsgálatát. "Egészséges igazolás" - tényleg szükség van rá? Nyelvoktatás egyéni vállalkozóként – diploma – Jogi Fórum. Az iskolakezdés környékén, járványhelyzet idején ez nagyon is aktuális kérdés. Bejárta az internetet egy háziorvos levele, amit az intézményvezetőknek írt. Úgy gondolja, hogy sok esetben kérnek felesleges papírokat. Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
Ha magánszemélytől származik a bevétele, akkor saját maga után kell befizetnie a 22% szochót? Vagy a 14% ehot? Vagy esetleg más mértékű közterhet? " SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: Személyi jövedelemadó Amennyiben magánszemélytől származik a bevétel, akkor a negyedévet követő hó 12-éig adóelőleget kell fizetnie a nyelvtanárnak. Az egyes negyedévekre vonatkozó jövedelemszámításkor a bevételeket és a költségeket az adóév elejétől göngyölítve kell megállapítani. A jövedelem után az szja-előleg 15 százalék. A jövedelmet az adóévet követően kell az szja-bevallásban szerepeltetni, évközben nincs bevallásadási kötelezettsége a magánszemélynek. Abban az esetben, ha kifizetőtől származik a jövedelem, akkor az adóelőleg levonására a kifizető a kötelezett, és ezt a 08-as bevallásban szerepeltetnie is kell. Ügyelni kell arra, hogy a jövedelemszámítás azonos lehet, vagyis vagy a bevétel 90 százalékát tekinti jövedelemének a nyelvtanár, vagy a tételes költségelszámolást alkalmazza. Járulék Az adószámos magánszemély nem önálló biztosítási kategória, tehát az érintett saját magát biztosítottként bejelenteni nem tudja, ilyen címen járulékfizetési kötelezettség nem terheli.
"A szülő engem vesz majd elő, ha baj történik, ha kikerülnek a gyereke adatai, hiszen nekem adta meg" – érvel. Beszéltünk olyan édesanyával, aki azt mondta, biztosan nem adja ki a gyereke adatait, "akkor majd korrepetáljuk mi". Ha egy szülő nem adja meg gyereke adatait, a magántanár nem foglalkozhat vele, ellenkező esetben megbüntetik. A nyelvtanárok szerint sokan közülük kényszerhelyzetbe kerülnek, diák és munka nélkül maradnak, mert nem tudják teljesíteni a jogszabályban előírt kötelezettségüket. Az a magántanár, aki nem jelenti a képzést, és nem is regisztrál az adatszolgáltatási rendszerbe, pénzbüntetésre számíthat, a jelenlegi minimálbér többszörösét kell megfizetnie. De már a regisztráció is pénzbe kerül: eddig 3 ezer forintot kellett érte fizetni, augusztus végétől viszont az ötszörösét, 15 ezret. © Dudás Szabolcs Sokan inkább nem tanítanak Ma Magyarországon nagyjából 10 ezer magántanár dolgozik vállalkozóként, jelentős részük nyelvoktatással foglalkozik. Nagyjából 1000 körüli a száma azoknak, akik valamilyen hobbitevékenységet tanítanak ugyan, de az új felnőttképzési törvény szerint amit csinálnak, oktatásnak, képzésnek minősül.
Nyugdíj és egészségbiztosítási járulék Megszűnik a nyugdíj-, és egészségbiztosítási járulék [htmlbox Tb_Kommentár] A nyugdíjszámítás menete 1. Nettósítás Az előzőek szerint összegyűjtött, nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmek ún. nettósítást követően kerülnek figyelembe vételre. A nettósítás jelenleg két lépcsőben történik. Először a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekkel történik a csökkentés. Figyelembe veendő járulékok a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjpénztári tagdíj, a munkavállalói járulék, és a vállalkozói járulék, 2010. január 1-től az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék – azaz teljeskörűen az egyéni járulékok. A járulékokkal történő csökkentést követően az így fennmaradó összeget csökkenteni kell a személyi jövedelemadó adott időszakra vonatkozó szabályai szerint képzett összegével. 2. Valorizálás A nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek több mint három évtizedben kerültek megszerzésre, amikor igen nagy változáson mentek keresztül a munkabért meghatározó tényezők.
Az egyben befolyó tételt pedig a tényleges kiadási igények szerint lehet majd elosztani a két nagy rendszer között (nyugdíjbiztosítási alap és egészségbiztosítási alap), bár lehet, hogy továbbra is az eddigi arányok szerint osztják el a teljes beérkező összeget. A lényeg, hogy a munkaadóknak ezzel a továbbiakban nem kell foglalkozniuk. Hirdetés [ A cikk a hirdetés után folytatódik! ] Lehet még egyszerűsíteni? Ezek után felmerül a kérdés, hogy lehet-e tovább egyszerűsíteni a rendszert, csökkenhet-e a 4 tétel tovább is? A legegyszerűbb lehetőség adottnak tűnik: a munkaadói járulékoldalon a szociális adó és a szakképzési hozzájárulás összevonható lenne, ugyanúgy, ahogy a mostani tételek, így máris csak három tétel maradna. A személyi jövedelemadót nem célszerű bármi egyébbel összevonni, így ezt követően a további egyszerűsítésre már csak egy lehetőség lenne, igaz, az egy elég komoly változtatás. Okafogyott megkülönböztetés Jelenleg két összeg van, ami a munkaadó tényleges fizetnivalóját, illetve a munkavállaló tényleges elkölthető jövedelmét jelenti: a munkaadó teljes költsége, ami július 1-jétől a bruttó bér 119 százaléka, illetve a nettó bér, ami annak 66, 5 százaléka.
Korhatár előtti ellátás A korhatár előtti ellátásra még szigorúbb szabályok vonatkoznak. Amennyiben korkedvezményes nyugdíjba vonulunk, úgy az adott tárgyév első napján érvényes legalacsonyabb munkabér havi összegének 18-szorosát nem meghaladó összeget kaphatjuk meg. Abban az esetben, ha mégis meghaladjuk, úgy a nyugdíjellátás szüneteltetésre kerül. Akkor, ha a munkavégzés bejelentés nélkül, tehát feketén történik, szigorú büntetést kaphatunk: nem egyszerűen szüneteltetésre, hanem megszüntetésre kerül a nyugdíjfolyósítás, ráadásul még egyszer már nem jár a korhatár előtti ellátás sem. Nyugdíj melletti munka adózása Nyugdíj melletti munka esetében a munkavállalónak és a munkáltatónak is ugyanúgy meg kell fizetnie minden adót, mint bárki másnak. Ezek a következők: Munkáltató részéről: 1, 5%-os szakképzési hozzájárulás 19, 5%-os szociális hozzájárulási adó. Munkavállaló részéről (munkáltató levonja): 15%-os személyi jövedelemadó 4%-os természetbeni egészségbiztosítási járulék 10%-os nyugdíjjárulék Hogyan találjon könnyen és egyszerűen állást?
Az adócsökkentési program végén Kétségkívül a jelenlegi 6 éves adócsökkentési program úgy szól, hogy a szociális hozzájárulási adó csökken évente 2 százalékponttal, ha megfelelő mértékben nő a reálbér (ez történik most július 1-jén is). Ezt nem feltétlenül érdemes megváltoztatni, így viszont logikusan adódna, hogy ezt az egyszerűsítést (nevezhetjük teljes bruttósításnak is) akkor lenne érdemes meglépni, amikor a program befejeződik, előreláthatóan 3 év múlva. Akkor már csak 13 százalék lesz a teljes munkaadói fizetnivaló, ennek a bruttó bérbe építése már nem jelentene nagy eltérést. ()