Az Assassin's Creed -széria legújabb része szó szerint új vizekre evezett: ezúttal vikingként kell érvényesülnünk a középkori Angliában. A Valhalla a jól bevált sémát követi, de az egyedi főhős és a sötétebb hangulat ad annyi újdonságot, hogy ezúttal is hetekre lekösse a játékosokat. A kilencedik században járunk, a mostani Anglia területén, a hajnali köd éppen oszladozik az apró falcsuka mellett húzódó folyó felett. A távolban megszólal egy kürt, és az ajtón kilépve egy csapat dühös vikinggel találod szembe magad, akik épp felgyújtják a házad, miközben néhány jól irányzott baltacsapással a másvilágra küldik a települést védeni próbáló katonákat. Szerencsére az Assassin's Creed- sorozat legújabb, Valhalla alcímű epizódjában mi a viking oldalon állunk. A játék a mai Norvégia területén kezdődik, azonban a játékmechanikai elemeket betanító részeket letudva a főhős Eivor fogadtott testvérével együtt úgy dönt, a Brit szigeteken keres új otthont a Holló klánnak. A karakterünknek ezúttal is mi választhatunk nemet, sőt harmadik opcióként rábízhatjuk a gépre, hogy a játék során váltogasson nő és férfi között, és idővel még az is kiderül, hogy ennek mi értelme.
A korábbi darabokat imádtuk, így már emiatt is borzasztóan nagyok voltak az elvárásaink a Valhallával kapcsolatban. Lássuk, hogy sikerült megugrani a rém magasra tett lécet. Az Assassin's Creed: Valhalla programot mi a legjobb új Xbox, a Series X segítségével próbáltuk ki, köszönhetően a Microsoft Magyarországnak. Az Assassin's Creed Valhalla világa Az első, 2007-ben megjelent Assassin's Creed óta minden rész valamilyen történelmi korszakban (Velencei Királyság, amerikai polgárháború, a kalózkodás aranykora a Karib-tengeren stb. ) játszódik, és a történetszál két nagy csoport az Assassinok (Merénylők) és a Templomosok rivalizálását dolgozza fel. A 2010-es évek közepére a rengeteg egymást követő és másoló epizód miatt a széria kifulladt. Ennek hatására néhány éve egy újratervezést hajtott végre a fejlesztőcég, az Ubisoft. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy alapjaiban változtatták meg a játékmenetet, és ennek köszönhetően született meg 2017-ben az Assassin's Creed: Origins, amely egyfajta újjászületésnek tekinthető.
A kreatív igazgató azt is megerősítette, hogy főhősünk bármilyen fegyverből használhat egyszerre kettőt, nemcsak baltából, de akár pajzsból is, ha ennek látjuk valamiféle előnyét. A sorozat védjegyének számító rejtett orgyilkos penge ezúttal is visszatér, csak éppen nem lesz annyira rejtett, Eivor ugyanis nem a karja alatt hordja, mint eddig, hanem felette, ahol tisztán látszik. Akkor Eivor egy orgyilkos, vagy hogyan illeszkedik az eddigi történetbe? Az Assassin's Creed-játékok rendelkeznek egyfajta meta-narratívával, ami valamennyire összeköti a különböző részeket, és ez az orgyilkosok és a templomosok között dúló, örökké tartó misztikus harc. Ennek egyre kevesebb a jelentősége, de azért a Valhalla is érinteni fogja ezt a témát: Eivor rendelkezik az orgyilkosok fentebb már említett ikonikus pengéjével, és a történet elején találkozik is orgyilkosokkal, azonban sokat nem tud meg róluk, és inkább a saját útját járja. Ezzel együtt az kiderült, hogy a céljai egybeesnek az orgyilkosokéval, ami minden bizonnyal azt jelenti, hogy a szászok közé már beépültek a templomosok, akiket nem baj, ha Eivor eltesz láb alól.
ISBN: 9786155609527 Kötés típusa: kemény papírkötés Terjedelem: 320 oldal Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 14. 50cm, Magasság: 20. 50cm Kategória: A magyar kiadás elé (Gellért Ádám) Bevezetés (Martin Broszat) I. Rudolf Höss Lelki életem. Fejlődésem, életem, tapasztalataim 1. Gyermekkor és ifjúság(19oc-1916) 2. Önkéntes a háborúban (1916-19 S) 3. Szabadcsapatok és politikai gyilkosság (1919-1923) 4. A brandenburgi fegyházban (1924-1928) s. Újra szabadlábon: az "artamanoktól" az SS-ig (1929-1934) 6. A dachaui koncentrációs tábor: blokk- parancsnok és Rapportführer (1934-1938) 7. Segédtiszt és a védőőrizetes tábor vezetője a sachsenhauseni koncentrációs táborban (1938-194o) 8. Parancsnok Auschwitzban (1940-1943) - 9. Hivatalfőnök a Koncentrációs Táborok Felügyelőségénél (1943. december-1945. május) to. Az összeomlás után (1945-1947) II. Feljegyzések I. »A zsidókérdés végső megoldása" az auschwitzi koncentrációs táborban 2. Heinrich Himmler, n 2. Heinrich Himmler, az ss birodalmi vezetője Rudolf Höss és a magyar holokauszt (Kádár Gábor — Vági Zoltán) Függelék Rövidítések jegyzéke Általános ss-rendfokozatok Jegyzetek - Irodalomjegyzék Névmutató
Már a feltevést is irreálisnak tartotta: nem érti, kérem, hogy nekünk, SS-embereknek, nem az volt a dolgunk, hogy ilyesmiről gondolkodjunk; eszünkbe se jutott soha. Emellett az, hogy mindenről a zsidók tehetnek, természetes dolognak számított. Mint régi, fanatikus nemzetiszocialista tényként fogadta el az antiszemitizmust. Olyan alapvető tételnek könyveltük el ezt, amiben kérdés nélkül hisz az ember; semmiféle kételyem nem volt ezzel kapcsolatban. Teljességgel meg voltam győződve arról, hogy a zsidók az ellenpólust képviselik a német néppel szemben, s előbb-utóbb bekövetkezik a végső leszámolás a nemzeti szocializmus és a világzsidóság között, még békeidőben is. E doktrínák alapján feltételeztem, hogy a többi nép előbb vagy utóbb ugyancsak meggyőződik a zsidó-veszélyről, s hozzánk hasonlóan állást foglal vele szemben. A Martin Broszat (1926-1989) német történész által közreadott és bevezető tanulmánnyal ellátott feljegyzéseket Kádár Gábor és Vági Zoltán történészeknek a Rudolf Höss és a magyar holokauszt kapcsolatát bemutató utószava zárja.
A Jaffa Kiadó gondozásában megjelent kötet szaklektora, Szécsényi András történész az MTI-nek elmondta: a feljegyzések elsősorban "pszichológiai okokból" fontosak, hiszen az elkövetői oldalról ez a leghitelesebb forrás, amely képes bemutatni, hogy miként gondolkozott, milyen mozgatórugói voltak egy olyan náci hivatalnoknak, SS-tisztnek, aki aktívan dolgozott a tömeggyilkosság végrehajtásáért. A kötet Vági Zoltán és Kádár Gábor történészek által jegyzett utószava szerint az auschwitzi komplexum parancsnokaként Rudolf Höss a magyar történelem legnagyobb tömeggyilkosa volt, 300-345 ezer magyar állampolgár elpusztítását irányította. Ennek ellenére önvallomása még sosem jelent meg magyarul, holott a német kiadás már 1958-ban napvilágot látott. A magyar az eredeti német kiadást követve csupán Rudolf Höss feljegyzéseinek történeti szempontból legfontosabb részeit adja közre. Azonban így is kiviláglik a szövegből, hogy a náci tiszt igyekezett mentegetni magát menthetetlen szerepe és felelőssége alól.