208. paragrafusának (1) bekezdése alapján vezető állásúnak minősül, a munkaszerződés ezen rendelkezése és erre alapítottan a munkáltatói felmondás indokolásának mellőzésére vonatkozó kitétele jogszabályba ütköző, semmis (Mfv. I. 10. 559/2017. ). OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletesen kifejtjük, milyen szabályok mentén lehet megszüntetni a vezető állású munkavállalók munkaviszonyát! A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra. A folytatáshoz előfizetés szükséges. A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
2020 Május 20 Vezető állásúnak számít-e a munkavállaló, ha a felek a munkaszerződésben vezetőnek minősítik ugyan a dolgozót, de a Munka Törvénykönyvének rossz rendelkezésére utalnak? Vajon a felek akarata, vagy szerződéses nyilatkozata bír ilyenkor elsőbbséggel? Jelen cikkünkben a Kúria friss döntését elemezzük. 1. Tényállás Az ügyben a munkavállaló ("Felperes") 2015 óta minőségirányítási igazgatóként dolgozott a munkáltatónál ("Alperes"). Munkaszerződésének 2. 1. pontja a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény ("Mt. ") 208. § (1) bekezdésére utalással rögzítette, hogy vezető állású munkavállalónak minősül, "mint a munkáltató vezetőjének közvetlen irányítása alatt álló és részben, vagy egészben helyettesítésre jogosult munkavállaló". Az Alperes egy év után a Felperes munkakörét határozott időre minőségirányítási tanácsadóra változtatta és a munkaköri leírásban azt is meghatározta, hogy ebben a tanácsadói munkakörben a vezetői feladatok és felelősség nem terjedt ki rá. A Felperes a határozott idő lejárta ellenérre továbbra is minőségirányítási tanácsadóként dolgozott a munkaviszonya megszüntetéséig.
§ (2) bekezdés d) pont és 127-128. §]. 2. A munkaidőre vonatkozó szabályok A vezető állású munkavállaló munkarendje kötetlen [Mt. § (3) bekezdés], ebből fakadóan a munkaidőre vonatkozó szabályok nagy része, így a munkaidőre, munkaidő beosztására vonatkozó szabályok esetükben nem érvényesülnek [Mt. 96. § (3) bekezdés], ezen szabályok alkalmazását a munkaszerződésben nem szükséges kizárni. A vezető állású munkavállalók vonatkozásában is irányadók azonban az egyes munkavállalói csoportokra irányadó speciális szabályok, valamint a szabadságról, betegszabadságról szóló rendelkezések [Mt. § (3) bekezdés]. A várandós nők, kisgyermeket nevelő munkavállalók munkaidejére vonatkozó különös garanciális szabályok közül egyet emel ki a törvény, melytől a felek szerződésükben sem térhetnek el. Vezető állású munkavállalót várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig, illetve a gyermekét egyedül nevelő vezető állású munkavállalót gyermeke hároméves koráig semmiképp sem kötelezhet a munkáltató éjszakai munkára [Mt.
A kifejtendő feladatok során két rövid, problémamegoldó feladatot és két hosszú, elemző feladatot kell megoldania a vizsgázónak. Minden feladatnál valamilyen forrás alapján kell a feltett kérdést megválaszolni kb. 25-30 soros szerkesztett szövegben a feladatlap megadott helyére. Az emelt szintű szóbeli történelem érettségi központi tételsor alapján zajlik, témakörei gazdaság, gazdaságpolitika, népesség, egyén, közösség, társadalom, modern demokráciák működése, politikai intézmények, eszmék, ideológiák, nemzetközi konfliktusok és együttműködés. A sikeres vizsgázó képes különböző forrásokat értelmezni, elemezni és használni, a történelem mint tantárgy szaknyelvét alkalmazni, tájékozódni térben és időben (történelmi helyszíneket beazonosítani, földrajzi és történelmi tényezők egymásra hatását elemezni és értelmezni, konkrét történelmi eseményeket térben és időben elhelyezni, a különböző történelmi eseményeket alakító tényezőket feltárni és rendszerben értelmezni, történelmi eseményeket és jelenségeket problémaközpontúan bemutatni).
Az emelt szintű érettségi vizsga során az írásbeli II. részhez középiskolai történelem atlasz használandó, illetve az intézménynek biztosítania kell helyesírási szótárt. A szóbeli vizsgához az intézmény biztosít atlaszt. A részletes érettségi követelményeket (szóbeli, írásbeli) és a vizsga leírását innen letöltheted!
Tanáraink középiskolákban és egyetemeken tanítanak, gyakorló vizsgáztatók mind a két szinten, illetve különböző minisztériumok, nemzeti intézmények munkatársai. A folyamatosan bővülő, az egyes oktatók által kidolgozott feladatokra, illetve adatsorokra épülő egységes szemléltető oktatási segédanyag jelentős mértékben elősegíti, hogy a tárgyalt történelmi témakör által felvetett politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális kérdések komplex módon – az adott csoport felkészültségéhez, illetve az órán megfogalmazódó hallgatói kérdésfelvetésekhez is rugalmasan alkalmazkodva – jelenjenek meg a képzésben. Az órai forrás- és fogalomelemzések mellett a kurzusokon meghatározó jelentőségű elem a történelmi folyamatok térben és időben történő pontos elhelyezését célzó topográfiai ismeretek bővítése, illetve a statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból nyerhető összefüggések felismerését segítő készségek fejlesztése. A tanulók jelentős része, körülbelül 70 százaléka egyáltalán nem használ atlaszt a történelem tanulásakor – ez a probléma természetesen a nem megfelelő középiskolai oktatás eredménye – sem pedig a grafikonokat, ábrákat, szöveges forrásokat nem tudja lényegre törően használni és elemezni.