Tillmann J. A. Az élet mûvészete - filozófián belül és kívül Az életmûvészet szó ma leginkább az életmûvészekre emlékezteti meghallóját. Pedig életmûvészeten eredetileg korántsem a strandfiúk életmódja vagy sikeresnek mondott hírességek életstratégiája értendõ. Ez a jelentésmódosulás a fogalmak fakulásának és ellenkezõre fordulásának korántsem egyedülálló esetét mutatja. Az életmûvészet az élet mûvészete: ars vitae, techné tou biou - az antik filozófia legfõbb iránya és alapfogalma. Egyszerre praktikus és teoretikus válasz a kérdésre: "Hogyan kell élni...? " (Márai). Az antik filozófia a korábbi a bölcsesség-irodalomból és a gyógyászat rokon területérõl merít. A körültekintõen kialakított életmód, az étrend ( dietétika) éppúgy részét képezi, mint a napi meditációs gyakorlat. Az orvoslás és az élet filozófiája között ekkor még nincsenek átjárhatatlan határok, miként azt a medicina korai klasszikusának, Hippokratésznek elsõ aforizmája is mutatja: "Rövid az élet, hosszú a mûvészet; gyorsan elillan az alkalmas pillanat; téveteg a tapasztalat; nehéz a döntés. "
Ha a Szókratész utáni filozófián végigtekintünk, részben igazat kell adnunk a fentebb említett tudósunknak, hiszen ezt a következetességet ott csak ritkán tudjuk felfedezni. Mintha a filozófia egyre kevésbé lenne életforma, egyre kevésbé követelne teljes személyiséget, amiért is a filozófus személyes élete nem marad más, mint színtelen kuriózum. "Változtasd meg életed" - mondja a költő. Ez a felszólítás a XIX. században még radikálisabb igénnyé válik, a költészet világát tekintve a pozitív irányt is megadja: az élet átpoétizálásának vágyát. Ez a gondolat a század számos gondolkodójánál immár valósággá válik, s így feltűnik annak lehetősége, hogy a filozófus mint személy életét is döntő mértékben átalakítsa. Kierkegaard, vagy ahogy már életében is nevezték, a "koppenhágai Szókratész", voltaképp egész életében nem tesz mást, csak amit antik előképe próbált a saját korában. Kierkegaard ugyanúgy éli filozófiáját, ahogy filozófiája is teljes mértékben áthatja életét, sőt tulajdonképpen nála is igaz, hogy vállalva a gondolat konzekvenciáját, "bele is hal" ebbe a filozófiába.
Vannak agnosztikus jellegű életfilozófiák is. Lásd még: Vallás. Filozófia. Önmegvalósítás. Mindannyiukban az a tény, hogy a gondolkodás kritikai gyakorlatából származnak, mivel igyekeznek megtalálni az emberi létezés legjobb módját. Az életfilozófia tehát nem csupán metafizikai kérdés, hanem olyan kódex, amely az emberi hozzáállást az önmegvalósítás, a béke és az igazságosság elérésére irányítja. Ahhoz, hogy életfilozófiáról beszélhessünk, reflektív tudatosságra van szükség az élet természetéről. Az életfilozófia a létre való reflektálás tudatos és megfontolt cselekményéből fakad. Vagyis a tudaton és az önismereten alapszik. Ennek az ellenkezője következésképpen az, ha automatában vagy automatikus állapotban élünk. Ma az életfilozófiák tematikus kiaknázásán alapuló önsegítő irodalom robbanásszerű. Ez valóságos kiadói fellendülést jelentett az elmúlt 30 évben.
Gallimard, koll. TEL, 1993. ^ Bevezetés a fiatal Heidegger 1909-1926, VRIN, coll. "Problémák és ellentmondások", 2011, 19. oldal ↑ Forrás: Dr. Lucas D. ^ Jean Greisch, Ontológia és időbeliség: Sein und Zeit integrált értelmezésének szisztematikus vázlata, PUF, 1994, 21. oldal ^ Jean-Claude Gens, L'Herméneutique diltheyenne des mondes de la vie, Revue Philosophie n 108., 2010. tél, 67. oldal. ↑ Jean-Claude Gens 68–69. Oldal. ↑ Jean-Claude Gens 69. oldal. ↑ Jean-Claude Gens 71. oldal. ^ Michel Henry, C'est moi la Vérité, Éditions du Seuil, 1996, p. 46-70. ^ Michel Henry, C'est moi la Vérité, Éditions du Seuil, 1996, 3. §, p. 46-70. ^ Michel Henry, A test filozófiája és fenomenológiája, PUF, 1965, p. 305. ^ Michel Henry, L'Essence de la manifestation, PUF, 1963 (7. §, 55. o. ). ^ Michel Henry, L'Essence de la manifestation, PUF, 1963 (52-77. §, 573-862. O. ). ↑ Michel Henry, megtestesülés, szerk. du Seuil, 2000, p. 129-130. ^ Michel Henry, La Barbarie, szerk. Grasset, 1987, p. 15. ↑ Michel Henry, Lásd a láthatatlant, szerk.
A legendás Szimpla Kert az egyik legrégebbi, legkomplexebb és leghíresebb romkocsma a városban. A Kazinczy utca 14. szám alatt található helynek a hét minden napjára van programajánlata: koncertek, bulik, bicikli bérlés, idősebbek klubja, kiállítások, háztáji piac és sok-sok kulturális esemény váltja egymást. A törzsközönség főleg külföldiekből áll, habár, a koncerteknek hála, magyar vendégekből sincs hiány. Budapest szimpla kert 3. Ráadásul vasárnaponként reggelizni, a hét összes napján pedig ebédmenüzni is lehet, csak olyan háziasan. Népszerű, otthonos hely, ahova egy külföldi ismerőssel és egy helybéli baráttal egyaránt érdemes betérni, akár csak egy Szimpla sörre vagy egy csocsó mérkőzésre (ha ez pénteket vagy szombatot érint, turista fölénnyel kell számolni). Érdekes belső megoldásokkal, kevert stílusokkal és a városi élet eklektikájával találjuk szemben itt magunkat, kihagyhatatlan élmény. Érdemes bekukkantani a szomszédos Szimpla Design Shopba is, ahol hasonló hangulatban; kellemes kuszaságban halmozódnak a modern, vintage és antik, hazai és külföldi márkák termékei, amik szuvenírként is remekül szuperálnak.
A Szimpla abból a célból üzemel, hogy kiderüljön, lehet-e piaci alapon rétegkultúrát finanszírozni, kilátástalannak tűnő építkezéseket túlélni, kiegyensúlyozottan működő konyhát vinni, színvonalas élő koncerteket, filmvetítéseket, színházakat rendezni, meg ilyesmik. A válasz egyelőre: IGEN A Szimpla története 2001 októberében kezdődött a Kertész utcai kis kávézóval, városszerte ismert pedig 2002 májusában lett az első Szimpla Kert megnyitásával. Mindkettő keresetlen stílusával, a rétegkultúrák iránti nyitottságával és azzal, hogy nem a közvélekedésben élő vendéglátós arcok, hanem bölcsészféle fiatalok nyitották, iskolát teremtett: "Budapest urbánus kultúrájában új fejezetet nyitott az első, Kazinczy utcai Szimpla Kert. Szimpla kert budapest. " (Magyar Narancs, 2007. 02. 08. ). Posztmodern művelődési otthon vagyunk évi majdnem egymillió látogatóval, 200 élő koncerttel, heti hét zenei programmal, lezárt utcás eseményekkel, filmfesztiválokkal, kiállításokkal, ifjúsági munkával és szolgáltatásokkal, színházzal, őstermelői piaccal, bringás cirkusszal, jótékonykodó profillal, tehetségsegítéssel, 1400 négyzetméteren.
A belépő 1000 Ft. A Rácskertben találjuk a város másik legnagyobb táncházbuliját, mégpedig péntekenként. Van hagyománya, hogy egyes táncházak egy meghatározott zenekar köré épülnek fel, és a belvárosi szórakozóhely erre jó példa: a péntek esték állandó főszereplője az Erdőfű zenei társulás, amely Magyarországon tevékenykedő táncházzenészek összefogásából jött létre. A Rácskert estjei ingyenesek. Budapesti táncházak, ahol biztos találsz bulit, ha néptáncolnál. Fotó: Eötvös 10 Péntek, kéthetente: Eötvös 10 6/7 Az Eötvös utcai kultúrházban kéthetente pénteken tartanak táncházakat, szeptember 27-én például moldvai tánctanítás lesz, amit éjjel fél 1-ig tartó táncház követ, a szünetekben pedig dalokat lehet tanulni. A jegyár 800 Ft, diákoknak, nyugdíjasoknak és terézvárosiaknak 500 Ft. Fotó: Hagyományok Háza A nemrég szépen felújított Budai Vigadóban működő Hagyományok Háza – ahogy a neve is mutatja – a magyar népi értékek első számú őrzője. Szombati táncházainak a leüvegezett Átrium ad otthont 19 óra és hajnal 2 között, és mivel nagy hangsúlyt fektetnek a tánctanításra, azok is jól érezhetik magukat, akiknek nem sok tapasztalata van a néptáncban.
Fotó: Mirk Nikoletta Aki életében nem néptáncolt, annak újdonság lehet a tény, hogy Budapesten ma is rengetegen járnak táncházakba, és szinte minden napra jut egy esemény, ahol összegyűlhetnek az amatőr és profi táncosok "csörögni". Lássuk, melyek azok a helyek, ahol megtalálhatjuk ezeket a közösségeket, és ahol a tánctanításnak hála akkor is jól érezzük magunkat, ha nincs előzetes tudásunk. A magyar táncházmozgalom a 70-es években indult Budapesten, teret engedve a kevésbé megkoreografált táncolásnak. Feltétele volt az élő zene, és hamar a városi fiatalok egyik szórakozási lehetősége lett – a rendszerváltás után pedig intézményesülni kezdett, és nemzetközi szinten is elterjedt, az UNESCO szellemi örökség listájára 2011-ben került fel. Fotó: Balkányi László - We Love Budapest Budapest legismertebb romkocsmájában hét elején van táncház, az bulit a koncertteremben kell keresnünk. Budapest szimpla kert 1. Minden héten hétfőn este 10-től hajnali 3-ig tart az ingyenes esemény. A Szimplában a közönség nagy részét külföldiek alkotják, akik természetesen laikusok a magyar néptáncot illetően, így itt is bátran bekapcsolódhatunk előzetes tapasztalat nélkül.
A másik - közönségünk összetételéből is adódóan - az ifjúsági tevékenységek. Több területen is elkötelezettek vagyunk a nem formális tanulási módszerek mellett, 2014 októbere óta pedig egyesületünk, az Élő Erzsébetvárosért Egyesület Erasmus + projektek koordináló szervezete. Legfőbb célunk ezzel, hogy fiataloknak lehetőséget adjunk az aktív társadalmi szerepvállalásra, önkéntes munkára alapuló projektekben való részvételére, ezzel társadalmilag hasznos tevékenységekbe való bevonódásra. Szimpla Kert. Európai önkénteseink munkája nyomán egyre több fiatal fedezi fel az önkénteskedésben rejlő tanulási, kapcsolatteremtési lehetőségeket és értékeket. 2016-ban hivatalosan is házon belülre lépett a Budapest Katalógus, amivel a kortárs szociográfiai kutatásokat és dokumentációt igyekszünk támogatni. Jelenleg is aktív civil törekvéseink és tevékenységeink: Emberbarát, sétáló Kazinczy utca Zebra a Kazinczy utca és a Szentkirályi utca között Kazinczy Élő Könyvtár (Erasmus +)