Ketten Párizs ellen - előzetes - YouTube
tévéfilm;Vaszary Gábor;Papp Gábor Zsigmond;Ketten Párizs ellen; 2015-09-02 07:45:00 Vaszary Gábor Ketten Párizs ellen című népszerű, szórakoztató regényéből háromrészes tévéfilm készült, amelynek első epizódja ma mutatkozik be a Duna TV-ben. A kitűnő dokumentumfilmest, Papp Gábor Zsigmond rendező–forgatókönyvírót a témaválasztásról, a műfajváltásról és a képi humorról kérdeztük. - Miért esett Vaszarynak erre a regényére a választása? - Ez a könyv a háború után 44 évig nem jelent meg. Könyv: Ketten Párizs ellen (Vaszary Gábor). Vaszary Gábor, aki a maga korában épp olyan népszerű lektűr író volt, mint Rejtő Jenő, tiltólistára került, mert 1948-ban a családjával együtt Svájcba emigrált. 1989-ben jelenhetett meg újra a Ketten Párizs ellen, és rögtön a családunk kedvence lett. Miután két évig nem kaptam támogatást dokumentumfilmre, 2012-ben egy MTVA-pályázat hatására elővettem régi kedvencemet, és felcsaptam tévéfilm-írónak. A pályázatom sikerrel járt, így valósult meg a háromrészes tévéfilm. - A regény eredetileg 1938-ban jelent meg, az utolsó békeévben.
gyártók Papp Gábor Zsigmond - producer Angelusz Iván - társproducer Szohár Ferenc - gyártásvezető gyártás tervezett ideje 2014. 03. 26-2015. 05. 25 forgatás tervezett befejezése 2014. 08. 31 forgatási helyszínek Budapest technikai adatok masteranyag RED játékidő 3 x 50 perc forgalmazási adatok, díjak
A hamarosan megépülő SPIRou infravörös spektropolariméter számítógépes tervrajza (forrás:) Az SPIRou jelentősége abban rejlik, hogy az eddigieknél kisebb tömegű exobolygókat is ki lehet majd mutatni vele. Az elsődleges cél közeli vörös törpecsillagok lakhatósági zónájában keringő, Föld típusú bolygók felfedezése. Ezek légkörében vízgőzt és más, életre utaló gázok nyomait fogják keresni a kutatók, akárcsak a 2018-ra tervezett James Webb-űrteleszkóppal. Jóval több Föld-típusú bolygó lehet a világűrben, mint azt eddig hitték a kutatók - Terasz | Femina. Mindemellett olyan kérdések megválaszolását remélik a kutatók az SPIRou eredményeire alapozva, mint például a Nap típusú csillagok és bolygóik kialakulása, illetve a mágneses tér hatása ezen folyamatokra. A Napnál jóval alacsonyabb fotoszférikus hőmérsékletű vörös törpék megfigyeléséhez az infravörös tartományban érdemes méréseket végezni. A termikus zaj lecsökkentése érdekében a spektrográfot extrém alacsony hőmérsékletre (-200 °C) kell lehűteni, folyékony nitrogén alkalmazásával. Az SPIRou esetében további technikai kihívást jelent, hogy ezt az alacsony hőmérsékletet ezred fokos pontossággal kell állandó szinten tartani, ugyanis csak így biztosítható a színképvonalak eltolódásának kellő pontosságú mérése.
Parker szerint ezek a csoportok pár tucatnyi csillagból állnak, de korábban nehéz volt meghatározni, hogy a csoportok minden egyes csillagát sikerült-e megtalálni, mivel azok beleolvadnak a Tejútrendszerbe. A Gaia űrtávcső segítségével azonban még több csillagot sikerült azonosítani ezekben a csoportokban, ami lehetővé tette a tanulmány elkészítését. Föld típusú bolygók by Tokár Dóra. A cikk az ajánló után folytatódik A kutatás hozzájárulhat annak megértéséhez, hogy a csillagképződés univerzális-e, és fontos forrásként szolgálhat annak megvizsgálásához, hogy hogyan alakulhatnak ki a Földhöz hasonló sziklás, életképes bolygók. A kutatócsoport azt tervezi, hogy számítógépes szimulációk segítségével keres magyarázatot a fiatal, mozgó csillagcsoportok eredetére. Fotók: Getty Images A 8 legjobb fotó a Földről a NASA szerint A NASA Earth Observatory idén is kiválasztotta a legjobbakat azon felvételek közül, amelyek az űrkutatások során készültek. A fotók mind olyan jelenségeket mutatnak be, ami igazán a világűrből nyújt elképesztő látványt.
A bolygó tömegét és szerkezetét még nem sikerült megállapítani, de a feltételezések sziklás lehet, és az is elképzelhető, hogy tömör jég, esetleg óceán borítja. A korábban felfedezett, elvileg lakható bolygók vagy homályos vörös törpék körül keringtek, vagy a lakható övezet szélén voltak, ahol szélsőséges hőmérséklet uralkodik. Ez a bolygó tehát mindenképp különleges, hiszen egy Nap körül kering és középértékeket mutat a hőmérséklete. Mit találtak a továbbiakban? A Kepler-űrtávcső legújabb eredményeiről 2012 októberében számoltak be. Ekkor mondták el, hogy több exobolygót is találtak, amelyek közül kettő a Kepler 62 nevű rendszerben kering, egy, a Napnál kisebb és hűvösebb csillag körül, a Földtől 1200 fényévnyi távolságban. Ezek közül a Kepler 62f jelű bolygó az, amelynek mérete a leginkább hasonlít a mi Földünkéhez. Föld típusú bolygók a világűrben - Babilon Kiadó. A nevében látható "f" arra utal, hogy ez az ötödik bolygó, a saját napjától számítva (az "a" betűt mindig az adott nap kapja). A Kepler-62f átmérője 40 százalékkal nagyobb a Földénél, ami azt jelenti, hogy jelenleg ez a legkisebb olyan, ismert exobolygó, amely egy csillag lakható zónájában kering.
A statisztikai vizsgálat alapján tehát minden ötödik, vagy még több, a Napunkhoz hasonló fiatal csillag körül van poranyag abban a térségben, ahol a Földhöz hasonló égitestek születnek. Ennek megfelelően elterjedtek lehetnek az ilyen planéták galaxisunkban. Az elméleti modellek arra is utalnak, hogy a sűrűbb anyagkorongokban sokkal gyorsabb a bolygókeletkezés, így ott még rövidebb lehet az a periódus, amíg a fiatal anyagkorongnak a csillaghoz közeli, forró része megfigyelhető. Field tipusu bolygok . A távoli földekre vadászó teleszkópok új generációja Az eddig talált, tömegükben a Földet leginkább megközelítő bolygók is jóval nehezebbek a mi planétánknál, de jól mutatják, hogy a technológia fejlődése révén már csak rövid idő kérdése, és azonosítani tudjuk az első Föld-típusú égitesteket. A Földhöz legközelebbi tömegű, normál csillag (nem neutroncsillag) körül keringő exobolygók: Gliese 581 b - 17 földtömeg Gliese 581 c - 5 földtömeg Gliese 581 d - 7, 7 földtömeg OGLE-2005-BLG-169L b - 13 földtömeg OGLE-2005-BLG-390L b - 5, 5 földtömeg A szakemberek a következő években felbocsátandó nagy űrteleszkópoktól várnak áttörést, amelyek eddigi társaiknál nagyságrendekkel lesznek érzékenyebbek.
Az SPIRou jövőbeni teleszkópja, a CFHT földrajzi helyzetének és viszonylag nagy tükörátmérőnek köszönhetően már ma is a világ távcsöveinek élvonalába tartozik. Ezt a pozíciót pedig meg is kívánja tartani az obszervatórium a fejlesztési versenyben. A SPIRou olyan kulcsműszer lesz, amely évtizedekre biztosíthatja a CFHT jövőbeli versenyképességét. Forrás: CFHT News, 2013. 11. 04. Hozzászólás
A napelemtáblák folyamatos megvilágításának érdekében a távcső minden negyedévben 90 fokos fordulatot hajt végre a tengelye körül. Mindezek révén a műszer nagy biztonsággal képes észlelni, ha egy Föld méretű bolygó áthalad egy Nap típusú csillag előtt. Ahhoz, hogy minél több ilyen bolygót észlelhessen a távcső, egy olyan területet kellett kiválasztani, amely néhány fokra esik a galaktikus fősíktól. Ez a csillagmező a Hattyú és a Lant csillagképek határán helyezkedik el, és érinti a Sárkány csillagképet is. A területen már a Kepler indítása előtt is ismertek három exobolygót és még további égitesteket. A 105 négyzetfokos terület elég nagy ahhoz, hogy sok, Nap típusú csillagot tartalmazzon, és ahhoz is, hogy a csillagok "összelógása" ne okozzon kezelhetetlen problémákat a fény észlelésében. A műszer nagyon alapos és kidolgozott beállításainak köszönhetően a program évről évre egyre sikeresebbé vált. A távcsövön minden egyes millimétert gondosan meg kellett tervezni ahhoz, hogy akár hat évig is működni tudjon.
Egy új modell alapján olyan csillagok körül is lehetnek Föld-típusú bolygók, ahol korábban ezt nem feltételezték. Az elmúlt években a Naprendszeren kívül felfedezett exobolygók közel 40%-a az ún. forró Jupiterek közé tartozik. Ezek a Jupiterhez hasonlóan nagy tömegű planéták, amelyek (a mi Jupiterünkkel ellentétben) csillagukhoz rendkívül közel keringenek. A modellek alapján eredetileg sokkal távolabb születtek, majd különböző gravitációs zavarok, főleg a szomszédaikkal kapcsolatban létrejött pályaháborgások miatt jutottak a csillagukhoz ennyire közel. Ezeket az exobolygókat könnyű felismerni a mai kutatómódszerekkel. Egészen mostanáig azt gondolták, hogy ezekben a rendszerekben nincsenek a Földhöz hasonló helyzetű planéták, mivel az óriásbolygók befelé vándorolva erősen megzavarták és talán kiszórták az ott lévő égitesteket. Sean Raymond (California University, Boulder) és kollégái pontosabban is utána akartak járni a kérdésnek, ezért számítógépes szimulációkat futtattak le képzeletbeli bolygórendszerek keletkezéséről.