Kövess minket a Facebookon is! location Book Now Belépés Kezdőlap Rólunk Bemutatkozás Az MTE szervezete Az MTE története Visszanéző Hivatalos dokumentumok Turistajelzés-gondozás Tippek-tanácsok kezdőknek Kezdő kerekes túrázóknak Hírek Menedékházak Eseménynaptár Erre jártunk Osztályok Kapcsolat Elérhetőségeink Tagfelvétel Kezdőlap Eseménynaptár « Vissza az eseménynaptárhoz Ez egy korábbi esemény. Esemény Navigation « Vidocq Mikulás Királyháza – 3 napos túra » Dobogókőről (kis kerülővel) a Két bükkfa-nyeregig megyünk. Találkozunk Pomázon a 8:55-kor Dobogókőre induló autóbusznál. Pilis-Fekete-hegyi túra: Fekete-hegy - Pilis-nyereg - Fekete-kõ - Két bükkfa-nyereg - Pilisszentlélek - Fekete-hegy. A Szakó-nyereg és a Hoffmann kuny h ó érintésével érjük el a Két bükkfa-nyerget. + Google Naptár + Add to iCalendar 2017. december 9. Dátum: 2017. december 9. Szervező: Dobogókői Osztály Túravezető: Németh Lehel +36204905457 Book your break Menu Tagfelvétel
Kesztölc, Klastrompuszta Hosszan elnyúló falu a Pilis hegység aljában. A Kétágú-hegy, Feketehegy, Pilisnyereg, Klastromi szirtek alatt húzódik meredek lejtőjű dombok között. A hegyek lábánál eredő források vizét a Kesztölci-patak és a Topolka patak szállítja a Kenyérmezői-patak közvetítésével a Dunába. Kesztölc első írásos említése 1075-ből maradt fenn, Kestelci alakban. Ekkor a Garamszentbenedeki apátság birtoka volt. A török idők elmúltával tótokkal népesítették be a megfogyatkozott lakosságú pilisi falvakat, Kesztölcön is főleg szlovákok laktak. 1947-ben az ún. "lakosságcsere" keretében, sok szlovák átköltözött a Felvidékre, s helyükre a Csehszlovákiából kényszerrel kitelepített magyarokat költöztettek. Két bükkfa nyereg - Blikk. Szép, takaros falu, a főtérét a turul madárral diszített világháborús emlékmű ékesíti. Útvonal leírás: Útunkat a Két-Bükkfa-nyergi pihenőtől kezdjük, itt bukik át a "dobogóköi út" a meleg Szentendre felőli oldalról a hideg pilisszentlelki oldalra és megy le Esztergomba. Innen a sávon indulunk el, majd jobbra rátérve a sávra Észak-Nyugat felé haladva, jutunk el a Fekete-kőig, itt megcsodálhatjuk az alattunk elterülő csodálatos tájat.
Slideshow Legutóbbi bejegyzések Lejárt szavatosságú kilátók… A tyukodi tizenegyek (2018) Karancs őfelsége és egyéb salgói játszóterek… A vadludak, a porhanyókő és… az a szálloda Malom, ahol "alapfokú molnár-képzést" kaptunk Magyarország 365 fotópályázat – 2020 A munka, amelyre a történelmi hűséghez szükség volt… Osgyán katasztrófája… A magyar festészet két magányos "igazságkeresője" – Csontváry és Gulácsy Hat év után – az erőpróbán túl… Cikk Hat év után – az erőpróbán túl… "Mintha folyamatosan vadásznának köröttem…" Lélekszakadva toronyiránt… Ellopták a legidősebb huszár földi maradványait! 3. cikk Egyre olcsóbban árulják a vidéki kastélyokat Kategóriák Alibi (18) Bakancsolás (78) Európa, Nagyvilág (13) Magyarország (42) Mezsgye (23) Kukker (65) Aktuális?
Egy csodálatosan szép tavaszi napon, április végén jártunk Dobogókőn, ahol a virágba borult természet, a frissen kipattanó zöld levelek igen frissítően hatottak a komor és szürke tél után. Ilyenkor a legalkalmasabb szinte az idő a túrázásra, hiszen még nincs túl meleg, látnivaló pedig annál inkább akad. Ezen a túrán rögtön a túra elején két kilátópontot is érintünk: a Dobogókői- és a Rezső-kilátót. A táj mindkét pontról lenyűgözően szép, így kellő energiával feltöltekezve indulhatunk is tovább. Először érintjük a Két-bükkfa-nyereg csomópontot, majd a Zsivány-sziklák következnek és lassan visszaérünk Dobogókő központjába. A térképet és az itinert is érdemes figyelni, mert többször váltunk turistajelzést az út folyamán. Dobogókő két kilátó Két-bükkfa-nyereg körtúra 1. Dobogókő központi parkolójából indulunk, egyből a kilátó felé. Pár pillanat és máris a frissen kizöldült erdő és a Duna felett állhatunk, csodás innen a panoráma. A kilátó melletti útelágazáshoz visszatérve balra folytatjuk utunkat, ahol az összes jelzés még együtt halad.
Mi az út mellett a turistajelzésen haladunk tovább, de még kétszer keresztezzük a forgalmat. A volt BM-üdülő mellett is elhaladva, alig több mint 2 km után megérkezünk Dobogókő alá, egy jól kialakított turista-út elágazásba: innen indulhatunk el a sárga kör jelzésen a Thirring-sziklákat bemutató körsétaútra. A körséta alig másfél km-es, egy nagyobbacska lejtő után a hegyoldalban szintezve mutatja be a pazar természeti képződményeket. A legnagyobb kőtömb magassága meghaladja a 20 métert! A sétaút vége egy meredekebb emelkedő, amely visszavisz minket közvetlen a Dobogókő 699m magas csúcsa, a kilátó alá. És itt véget is ért utunk. Visszautazásra a Volánbusz innen óránként induló járata alkalmas, amellyel Pomázig mehetünk, majd HÉV-re szállva visszajutunk Budapestre. Kellemes kirándulást kívánunk!
Az egykori bombázólőtér tájrehabilitációjának köszönhetően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) területén csaknem 4000 hektár legelőterület bérbe adása vált lehetővé a helyben lakó, állattartással foglalkozó gazdák számára - mondta Nagy István agrárminiszter. A lőszermentesített területeket a telekalakítást követően vonhatták művelésbe; a haszonbérbe adás folyamata pedig csak ezután indulhatott el. Az erről szóló pályázatot 2019. április 05-én hirdette meg a HNPI - ismertette. Ember és a természeti környezet | Sulinet Tudásbázis. Nagy István kiemelte, hogy az új területekre rendkívül nagy volt az érdeklődés, egyes birtoktestekre több mint húszszoros volt a túljelentkezés. Az Igazgatóság arra törekedett, hogy az ésszerűen megosztható telkeken minél több nyertest hirdethessen ki. Ezzel a gyakorlattal a HNPI azt kívánta elősegíteni, hogy minél több gazdálkodó kaphasson legelőterületet állatai számára tartósan, 10 éves időtartamra - tette hozzá a miniszter. Szürkemarha csordát hajtanak téli szálláshelyükről nyári legelőjükre egy gémeskút mellett a Hortobágyon Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt A tárcavezető elmondta, hogy a folyamat eredményeként 29 birtoktestre 54 nyertest hirdettek ki, közülük sokan polgári jogi társasági formában pályáztak, így egyesítve az eredményes gazdálkodáshoz szükséges erőforrásaikat.
A nemzeti park nagy hangsúlyt fektetett arra is, hogy a szigorú jogszabályi keretek között zajló pályázati eljárás a lehető legrövidebb idő alatt lezáruljon, mivel a szankciómentes agrár-támogatásigénylési határidő június második hetében lejár, így valamennyi nyertes pályázó még időben tudja igényelni a földalapú támogatásokat - hangsúlyozta Nagy István. Szürkemarha csordát hajtanak a Hortobágyon Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt A tárcavezető az MTI-nek beszélt arról is, hogy az utóbbi hetek csapadékos időjárásának köszönhetően a legelők kezdik elérni optimális természeti állapotukat. Így alkalmassá válnak arra, hogy a természetvédelmi szempontból legkedvezőbb legeltetéses művelés elindulhasson rajtuk.
Növényvilága Macskahere Zsálya Fekete nadálytő Fehér tündérrózsa Löszpusztagyepek [ szerkesztés] A zömmel kőzetliszttel borított, lapos hátakon és a kunhalmokon ( Szálka-halom, Csípő-halom stb. ) löszpusztagyepek maradványait találjuk. Ebben a fajgazdag társulásban tömegesen fordul elő: pusztai csenkesz, deres tarackbúza, kunkorgó árvalányhaj (helyenként). Gyakoriak a különböző zsályafajok: ligeti zsálya, osztrák zsálya, réti zsálya. További, társulásalkotó fajok: taréjos tarackbúza (Agropyron pectinatum), közönséges borkóró (Thalictrum minus). Ritka és értékes növényei: macskahere, magyar szegfű. A fajszegényebb löszlegelők uralkodó fajai: csillagpázsit, karcsú perje, sovány csenkesz. Hortobágyi Nemzeti Park Állatai. Szikes puszták Az elszikesedő talajon só- és szárazságtűrő növények élnek, jellemzően szolonyec talajon. Ilyen. Szikes rétek jellegzetes növényei a sziki őszirózsa (Aster tripolium ssp. pannonicum), a sziki kocsord. A szikes puszták fennmaradásának egyik biztosítéka a legelő állatok rendszeres rágása, tiprása.
Közép-Európa legnagyobb füves pusztáját 1973-ban első nemzeti parkként hozták létre, melynek területe összesen 82466 ha, ebből 1285 ha fokozottan védett. A nemzeti park egész területe bioszféra rezervátum, melyen belül tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek, ramsari területek, világörökség hely, Natura 2000 madárvédelmi terület és Natura 2000 élőhelyvédelmi terület is megtalálható. A nemzeti park kiterjedt szikes puszták - Európa legnagyobb, mintegy 54 000 hektárt borító összefüggő természetes gyepterülete - és különféle vizes élőhelyek mozaikja. Hortobágyi nemzeti park állatai. 2002-2005 között az Európai Unió LIFE - Nature pályázati keretének támogatásával a száraz szikes pusztai és mocsári élőhelyek változatos, összefüggő rendszerének természetes állapotát állították vissza.
A szikerecskék völgyeiben, a szélsőségesen sós talajon "vakszik" alakul ki, és ezen csak a bárányparéj él meg. Szikes mocsár és környéke A pusztarész legmélyebb részén terül el a Fecske-rét szikes mocsara. A nyíltvizű mocsártól kifelé haladva az alábbi társulások követik egymást: nádas, gyékényes, sziki nádas, sziki kákás, hernyópázsitos sziki rét (gyengébb minőségű talajon), ecsetpázsitos sziki rét (jobb talajon). Sziki tölgyesek A sziki tölgyesek maradványa a puszta peremen az ohati erdő és az újszentmargitai Tilalmas erdő. Tavasszal a törpe mandula, a tavaszi csillagvirág és az odvas keltike díszítik az erdőt. Később nyílik a fátyolos nőszirom és a magyar zergevirág. Árterek Az ártereken él az idős fák árnyékában a szegfűbogyó és a sövényszulák, a süntök. A holtágakban fordul elő a védett csomorika, fehér tündérrózsa és vízitök. A mocsaras, vizenyős részeken zsombéksás, mocsári gólyahír, mocsári nőszirom, a mélyebb vizekben nád, sulyom, rence, kolokán, tündérfátyol él. Az erdők között megbúvó réteken tavasszal a fekete nadálytő, a sárga nőszirom, a réti iszalag virágai, nyár végén a Tisza-parti margitvirágok virítanak.