A Műcsarnok Az élet házai – Halhatatlan zsidó temetők címmel kiállítást nyit kedden Klein Rudolf fotográfiáiból a Prágai Magyar Intézetben. " Régi zsidó temetőkben járni olyan, mint belépni egy hatalmas, kézzel írott ősi krónikába, vagy magába az Írásba. Sorokban a sírok, mint talajra írt betűk, írásjelek a rituális épületek is, szegély a fal, mely elválaszt az élők zajos világától. A 19. és 20. századi modern nagyvárosi zsidó temetők eltérnek ettől a hagyománytól, közelebb kerülve a befogadó társadalmi közeg sírkertjeihez " – olvasható a tárlatot beharangozó hétfői közleményben. Klein Rudolf, nemzetközi hírű építészettörténész professzor és fotográfus ebbe a világba vezeti el a látogatókat. Felvételein megelevenedik a prágai Új zsidó temető, a budapesti Salgótarjáni úti temető és Európa számos nagyvárosa zsidó sírkertjének temetőművészete. A Műcsarnok 2019-ben azonos címmel megrendezett tárlata Prágában kibővített tartalommal látható keddtől. Zsidó temető - hírek, cikkek az Indexen. A kiállítás, melynek kurátora Medve Mihály, augusztus 26-ig látogatható a Prágai Magyar Intézetben.
Wahrmann Mór Az első neves halottak Horn Ede, az első zsidó vallású kormánytag, publicista, Kossuth bizalmasa, a 48-as emigráció egyik vezetője, és Neuschloss Simon, az első hazai parkettagyár alapítója voltak. Horn síremléke már a keresztény formák átvételének egyik első jele, ha az obeliszken nem lenne ott a héber felirat, állhatna a szomszéd Kerepesi temetőben is. Őket követte Popper Lipót faáru-gyáros, Wahrmann Mór várospolitikus, Brill Sámuel Lőw, és Kaufmann Dávid rabbik. A század végéig ide temették még Bacher Simon héber nyelven alkotó költőt és írót, Rózsay Józsefet, az Elisabethineum (a mai Erzsébet kórház) alapítóját, és Ullmann József országgyűlési képviselőt is. A temető életében azonban a XX. század eleje volt a legintenzívebb. Ekkorra épült fel a monumentális mauzóleumok nagy része, amelyek máig építészetünk egyik legkevésbé ismert szeletét alkotják, és ma már sajnos többnyire romosak. Salgótarján úti zsidó temető . A század elején temették ide Wassermann Jónást, az EMKE kávéház-, és a porosz származású Wechselmann Ignácot, a Vakok Intézetének alapítóját.
A címlapfotó illusztráció.
Tehát a magyarországi partnerek nélkül ilyet Vajdaságban, önállóan a szociológia soha nem végzett volna el, és nem is végzett eddig. " A kutatás lebonyolítója a budapesti Századvég Politikai Iskola Alapítvány volt. A célja, hogy egy átfogó képet adjon a Kárpát-medencei magyarság jelenlegi helyzetéről. Él-e még nosztalgia az előző rendszer iránt? – Ezt gondolják a magyarok a szocializmusról. Faragó Csaba, külügyi vezető, Századvég Politikai Iskola Alapítvány: "Gyakorlatilag a Kárpát-medence négy azon régióját fedjük le, ahol a magyar lakosság a legnagyobb létszámban, őshonos módon a mai napig él. Az ő életvitelüket, az ő szokásaikat, az ő gazdasági helyzetüket, illetve az esetlegesen fellelhető asszimilációs folyamatokat szerettük volna feltérképezni. " A régióban élő magyarság eltérő helyzetben van - mondta Bauer Béla. Az alapítvány vezető kutatója szerint alapvetően befolyásolja a kérdezettek helyzetét, hogy Európai Uniós országban élnek, vagy sem. Bauer Béla, szociológus, vezető kutató, Századvég Politikai Iskola Alapítvány: "Alapvetően más a felvidékiek hozzáállása, hiszen ott euró van, egészen más a gazdasági helyzet.
Ellenben vegyész túl sok is. Nosza, képezzük át a vegyészt vegyésztechnikussá - igen ám, de ez utóbbihoz nem kellett volna egyetem, elég a középszintű képzés. Bálint Adrienn szerint óriási szükség lenne a szakképzés átalakítására, arra hogy az igények után menjen a szakképzés. Nagyon le vagyunk maradva az érettségizettek foglalkoztatásában, mondta Szabó Imre, a MOSZ tagozati elnöke. A cél a duális rendszerű oktatási átalakítás lenne, a szakképzést fel kellene fejleszteni. Óriási hangsúlyt kell fektetni a gyakorlat megszerzésére, hiszen az álláskeresők rengetegszer szembesülnek azzal, hogy ugyan a képzettségük megvan, de nincs gyakorlatuk. Túlképzett, alulképzett, nincs gyakorlata - ezekkel a problémákkal gyakran találja szemben magát a munkakereső. Az ifjúsági munkanélküliség tekintetében a 8. helyen állunk Európában - vannak nálunk sokkal rosszabb helyzetben lévő tagállamok. A 15-24 év közöttiek 50 százaléka nem dolgozik Spanyolországban és Portugáliában, nálunk olyan 60 ezerre tehető az állástalan 15-24 év közöttiek száma.
A címlapfotó illusztráció.