Győr polgármester jelölt 2019 IHO - Közút - Tizenöt pontos javaslat a VEKE-től Győr polgármesterjelöltjeinek Győr polgármester választás jelöltek Győr kiadó Nemak győr Nincsenek ma Győrben Borkai-szimpatizánsok. Azt viszont érzékelem, hogy a Fidesz-hívők körében is sokan úgy gondolják, Dézsi Csaba András maradjon meg a kaptafánál: sokkal többet tud tenni az emberekért orvosként, mint polgármesterként. Ön mit gondol az ellenfeléről? Sajnálom, hogy nem jött el a polgármesterjelöltek vitájára. Nem akarok foglalkozni a személyével. Győr Polgármester Jelöltek. Inkább annak örülök, hogy a Borkai-botrány miatt a Fidesz ezúttal nem választhatta azt a kampányszlogent, hogy "folytatjuk". Sőt, azt kell mondanom, ezúttal érdemi kampány folyt, és valóban összemérődtek a város fejlesztésével és működtetésével kapcsolatos elképzelések. Ez biztosan furcsa a győrieknek. Ez most komoly vagy vicc? Ez szabotázs! – kiáltott fel valaki az első sorokban, amikor a polgármester-jelölti vita első hozzászólójának elkezdett búgni a mikrofonja.
Balla Jenő a jövő generációját már nem az autóipar felé terelné, hanem olyan képzésekre, amelyekre változatos szakmák építhetőek, így fellendíthető lenne akár a robotipar, az élelmiszeripar vagy a turizmus. Zöldpolitika, klímaváltozás Hajnal Jenő szerint a város új vezetőjének kötelessége kiaknázni azokat a pályázati lehetőségeket, amelyeket az Európai Unió biztosít zöld fejlesztésekre; a megújuló energiák felhasználásában hisz. Kirchfeld Mária fákat ülettetne, a folyómedreket és azok partját rendbetenné, illetve több bicikliutat alakítana ki. Kirchfeld Mária a korrupciót a "társadalom rákfenéjének" tartja, amely ellen csak törvényesen lehet fellépni, ezért betekinthetővé, nyilvánossá tenné az összes önkormányzati szerződést. Gyűlnek a “civil” jelöltek Győrben: Már négyen akarnak polgármesterek lenni – Nyugati Fény. Közösségi közlekedés: Balla Jenő mindenféleképpen rendszerben gondolkodna: egy olyan önkormányzati cég létrehozását látja szükségesnek, amelynek hatásköre alá tartozik a biciklis közlekedés, a parkolás, a buszok és az útfejlesztés menedzselése is. Géber József szerint az új villamos terve "elfeljthető", helyette az elővárosi vasúthálózat fejlesztését látja szükségesnek, valamint a pályák beljebb vezetését.
A győri 4. számú egyéni választókerületben (Bácsa, Kisbácsa, Révfalu meghatározott része, Sárás) tartandó időközi képviselő-választás (2011. ÁPRILIS 17. ) jelöltjei:
Márpedig lesz előválasztás. A Pulzus Kutató Intézet korábban felmérést készített a lehetséges ellenzéki miniszterelnök-jelöltek népszerűségéről januárban. Az eredmények akkor a teljes népességet nézve így alakultak: Dobrev Klára, az Európai Parlament alelnöke (14 százalék); Karácsony Gergely főpolgármester (14 százalék); Jakab Péter, a Jobbik elnöke (12 százalék); Márki-Zay Péter, hódmezővásárhelyi polgármester (11 százalék); Fekete-Győr András, a Momentum elnöke (8 százalék); Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke (2 százalék); Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke (1 százalék); Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke (1 százalék); Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke (1 százalék); Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke (1 százalék).
Fekete-Győr András elmondta: pontos tervük van arra, hogy győzelem esetén mit tegyenek. Egyebek mellett: csatlakoztatják az országot az Európai Ügyészséghez, büntethetővé teszik, ha valaki hazudik a vagyonbevallásában, a finn minta alapján megreformálják az oktatást, visszaadják a közmédia függetlenségét, 2030-ra elérhetővé teszik a négynapos munkahetet, bevezetik az eurót, norvég mintára minden állampolgárt részvényessé tesznek az állami cégekben, bevezetik a bármikor elérhető rugalmas nyugdíjat: 35 év felett bármikor felvehetjük az egyéni nyugdíjszámlánkon felhalomozott összeg egy bizonyos százalékát. Mint ismert: az ellenzéki oldalon előválasztás fogja eldönteni, hogy ki legyen Orbán Viktor közös ellenzéki kihívója a 2022-es országgyűlési választásokon.
Pollreisz Balázs a győri ellenzéki összefogás polgármesterjelöltje - LMP - Magyarország Zöld Pártja Kihagyás Pollreisz Balázs, az MSZP győri szervezetének elnöke a szocialisták, a DK, a Momentum, az LMP, a Párbeszéd és a Jobbik által alkotott győri ellenzéki összefogás polgármesterjelöltje – jelentették be a pártok képviselői szerdán sajtótájékoztatón, Győrben. A megyeszékhelyen január 26-án tartanak megismételt polgármester-választást, miután Borkai Zsolt polgármesteri megbízatása november 8-án lemondással megszűnt. Pollreisz Balázs azt mondta: az ellenzéki összefogás civil jelöltet keresett, de a civil jelöltek nem merték, vagy tudták elvállalni a jelöltséget. A jelöltséget azzal vállalta el – tette hozzá -, hogy megválasztása esetén nem az MSZP, hanem az ellenzéki összefogás és a győriek érdekeit képviseli majd. Hangoztatta, hogy programjukkal a város becsületén esett foltot szeretnék tisztára mosni. Győr polgármester jelöltek 2022. A sajtótájékoztatón részt vett Kendernay János, az LMP társelnöke is, aki hangoztatta: Győrben ellenzék tiszta politikát, erkölcsöt és környezetet kínál a polgároknak.
Túl távol tartotta a szájától. Vagy túl közel hozzá. Aztán kiderült, még sincs szó szabotázsról, normalizálódott a hanghelyzet, sikerült felszámolni a gerjedést. Győr polgármester jelöltek szavazás. A Hotel Rába különtermében öten vettek részt az által szervezett eseményen: Pollreisz Balázs MSZP-s önkormányzati képviselő, az ellenzéki pártok közös jelöltje, Balla Jenő vállalkozó (Összefogás Győrért Egyesület), Géber József vőfély, néprajzkutató (Mi Hazánk), Kirchfeld Mária egyetemi oktató, (független), valamint Hajnal János vállalkozó (független). Magyarán: az emberek előtt vitáznánk arról, hogy ki hova helyezi a hangsúlyokat, aztán a fórumon résztvevők bevonásával születnének meg a kompromisszumok. Ez miért lenne működőképes? Azért, mert egyetlen kormánypárti képviselő sem merné bevállalni, hogy az egyes városrészekben megszületett helyi megállapodásokat utóbb a közgyűlésben pártpolitikai utasításra felrúgja. És ha el sem megy a helyi fórumra? Az elég kockázatos lenne a számára, nehéz lenne utána a választói szemébe néznie.
Mikulás, avagy modernebb nevén a Télapó alakja az ókori Szent Miklós (i. sz. 3. század vége–343) legendájából született, aki a Római Birodalomban, a kis-ázsiai Patara városában látott napvilágot és Myra városának püspöke volt – mindkét település a mai Délnyugat-Törökországban található. A valódi Miklós püspök Miklóst – feltehetőleg családi hagyományból – 19 éves korában szentelte pappá nagybátyja, Myra városának püspöke. Talán az előkelő rokonnak is köszönhető, hogy később a Myra melletti Sion kolostor apátja lett. Miklós mindazonáltal rendkívüli személyiség lehetett, hisz később a szüleitől örökölt vagyonát szétosztotta a szegényeknek, és különösen az ágrólszakadt gyermekeket támogatta. Ezért egyesek már életében szentnek tartották. Pályája csúcsán megörökölte a nagybátyja betöltötte hivatalt, és Myra városának püspöke lett. Jótékonykodását valószínűleg élete végéig folytatta, ezért halála után legendák sokasága alakult ki személye körül. Szent Miklós legendája A Szent Miklós személyéből szőtt Mikulás, illetve újabban Télapó alakjáról szóló hiedelmet nagy általánosságban mindenki ismeri: Mikulás, aki Lappföldön, vagy az Északi-sarkon él, piros ruhában és kampós bottal a kezében – amelyek egyértelműen a püspöki öltözetre és pásztorbotra utalnak – december 6-ának éjjelén járja a világot, és megítélve a gyermekek egész évi viselkedését, a jóknak édességet, apró ajándékokat, a rosszaknak virgácsot hoz az előre kikészített csizmájába, harisnyájába.
Olyan szentéletrajzról, amely a történettudomány szempontjából megfelelő pontosságú információval szolgál Szent Miklós életével kapcsolatban, nincs tudomásunk, s a későbbi források adatai sem feltétlenül megbízhatóak. A szent élettörténete előszőr a 13. században írt Jacobus de Voragine Legenda Aurea című munkájában tűnik fel. Az 1524–1527 között keletkezett Érdy-kódex - a legnagyobb középkori legendagyűjtemény, egyben a legterjedelmesebb középkori magyarnyelvű kézirat - tartalmazza Miklós életrajzának magyar nyelvű fordítását. Szent Miklós (260/270 –343/350), 4. századi myrai püspök, 260–270 környékén született a lykiai Patara városában jómódú, szentéletű szülők egyedüli gyermekeként. Édesapját Epiphanesnek, édesanyját Johannának hívták. A házaspár gyermekük születését követően úgynevezett "józsefházasságban" élt, azaz nem éltek házas életet. Miklós későbbi aszkéta életmódjának már csecsemő korában voltak megnyilvánulási formái. A hagyomány azt tartja, hogy már születése napján, fürösztés közben felállt a mosdóteknőben, illetve böjti napokon csak egyszer szopott.
Harmadszorra pedig már felismerte Miklósban a szentet, köszönetként megtért, és Isten szolgája lett. Miklós jelképe e jótettének emlékeztetőjeként azóta is három aranygolyó vagy aranyalma; a szentképeken általában ezekkel együtt ábrázolják. Szent Miklóst Orion apónak is nevezik, ami új, jelképes megvilágításba helyezi attribútumát, a három aranygolyót. Az Orion egy sorban ragyogó három csillaga a téli égbolt legfeltűnőbb csillagképe, amit a magyar népi legendákban Háromkirályoknak is neveznek. A keleti bölcsek kultusza az ősi Mithrasz-misztériumból került át az evangéliumokba, akik az Orionnal nyáron egyesülő betlehemi csillagban a feltámadó Napistent imádták. Ilyen értelemben a Háromkirályok nem is úton vannak Krisztushoz, hanem Krisztusban megérkezettek! Esedezve folyamodunk irgalmasságodhoz, Urunk, és kérünk, őrizz meg bennünket az élet veszedelmei között Szent Miklós püspök közbenjárására, hogy az üdvösség útját mindig biztonságban járjuk. Ámen. Sarkadi Melinda Megjelent a Manifesztum 6. számában.
Az ajándékozás szokása hazánkban a városi értelmiség révén terjedt el valószínűleg német-osztrák hatásra, falura ez csak a múlt században jutott el, jóllehet a magyar parasztságnál korábban is voltak Miklós-napi alakoskodások. Bogdán István: Régi magyar mulatságok (részlet) December 6-a, Miklós napja, már a középkorban gyermekünnep, hiszen Szent Miklós az ifjúság és a vándorló diákok patrónusa volt. A Miklós-napi szokás első hazai előfordulásáról Bod Pétertől értesülhetünk. Az 1757-ben megjelent "Szent Heortokrates" című munkájában így írt: "Némely tartományokban a Szülők a gyermekeknek Sz. Miklós éjtszakáján ajándékotskákat tésznek el, s azt mondják, hogy Sz. Miklós hozta. " Ez a nap azonban ősi gonoszjáró nap is volt, és a gonoszűzés szokása az előbbivel úgy keveredett, hogy az a gyermekek számára nem lett kedvező. Erről tanúskodik Csepreg 1785. évi statútuma is: "Mindekutána ősi időktől fogva tapasztaltatott, hogy némely lakosok közül Szent Miklós püspök napja előtt való estvéli vagy éjszakai időben különbféle öltözetekben és álarcokban járnak házról-házra, s a gyenge gyermekeket… csúfos figurákkal rettegtetik, keményen meghagyatik, hogy senki [ezentúl ilyesmire] meg ne bátorodjék. "
Ennek a történetnek az analógiájára ajándékozták meg a gyermekeket Miklós névünnepének vigíliáján, azaz december 5-én este, vagy december 6-án reggel, az ablakba kitett cipőbe helyezve el az ajándékokat: almát, diót, aszalt gyümölcsöt. A tehetősebb házaknál cukorkát. A meggyilkolt diákok feltámasztásának csodatételére vonatkozik Miklós alakjának azon ábrázolása, melyen a püspöki díszben lévő aggastyán mellett egy alacsony kád látható, ahonnan két vagy három gyermek tekint kifelé. Ennek a képnek a félremagyarázásából származik az a hiedelem, mintha a jó magaviseletű gyermekeket megjutalmazó püspök a rosszakat puttonyba vinné, vagy vitetné büntetésük helyére. Az ehhez kapcsolódó legenda a következő. Három vándordiák egy vendégfogadóban szállt meg. A vendéglős kincset gyanított náluk és az éjszaka leple alatt felesége segítségével, életüket vette. A történet egy változata szerint a három holttestet a fogadós feldarabolta, besózta, majd egy hordóba gyömöszölte. Szent Miklós koldus képében éppen arra járt, szállást kért, majd felfedezte a bűntényt.
A középkor óta a tizennégy segítő szent közé sorolják, a legnagyobb tiszteletet a régi Oroszországban tanúsították iránta. Magyarországon a bizánci kapcsolatok alapozták meg tiszteletét, mintegy hatvan községet neveztek el róla, többek között Kunszentmiklóst és Szigetszentmiklóst. Mikulás napján a legnépszerűbb ajándék a csokoládéból készült Mikulás figura Illusztráció: Pixabay A nagylelkűségéhez és kedvességéhez fűződő történetek nyomán alakult ki a Mikulás-kultusz (a Mikulás a Miklós név cseh formája). Hosszú, prémes, vörös köpenyben járó, deres szakállú, nagycsizmás alakjához kapcsolódik a Mikulás-napi ajándékozás szokása. Német nyelvterületen a Mikulásnak fenyegető külsejű "kísérői" vannak, akik veréssel vagy éppen megevéssel fenyegették a rossz gyermekeket: Németországban a gólyalábon közlekedő Knecht Ruprecht, Svájcban Schmutzli, Ausztriában a Magyarországon is ismert krampuszok. Az ajándékozás szokása Magyarországon a városi értelmiség révén terjedt el, feltehetően német-osztrák hatásra, falura csak a múlt században jutott el, jóllehet a parasztságnál korábban is voltak Miklós-napi alakoskodások.
A kommunista államhatalom a püspököt folyamatosan zaklatta, a görögkatolikus egyház betiltásával fenyegette és zsarolta. Bár a békepapi mozgalom megszervezésével az államhatalom a papság egy részét szembefordította főpásztorával, Dudás Miklós püspök sikeresen vette fel a harcot a katolikus egyházzal való egység megtörésére irányuló törekvésekkel. 1965-ben részt vehetett a második vatikáni zsinat (1962–1965) utolsó ülésszakán. 1965. november 19-én a Szent Péter Bazilikában a zsinati atyák jelenlétében teljesen magyar nyelvű görögkatolikus Szent Liturgiát mutatott be. 1968-ban Dudás püspök kérésére a Szentszék kiterjesztette a hajdúdorogi püspök joghatóságát Magyarország egész területére (a Miskolci apostoli exarchátus kivételével). Ez lehetővé tette a Hajdúdorogi Egyházmegye Szórványhelynökségének megszervezését 1969-től, ami a magyarországi görögkatolikusok lelkipásztori ellátása szempontjából döntő jelentőséggel bírt. Az ekkor már nagyon súlyos beteg püspök többször kérte felmentését VI.