A lillafüredi Palotaszálló 1925 és 1929 között épült a Hámori-tó mellett, Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban - állami beruházásként. Lillafüred a nevét Vay Béla lányáról, Erzsébetről - becenevén Lilláról - kapta. A környék már ezt megelőzően is kedvelt kiránduló- és üdülőhely volt, szálloda, étterem várta az idelátogatókat, és számos magánvilla is épült az üdülőtelepen. Lillafüred palotaszálló története. A Palotaszálló építéséhez komoly tereprendezésre volt szükség, amit Révay Ferenc erdőmérnök vezetésével végeztek el. Az építési plató kialakításakor felhalmozódott kőzetanyagból épültek a szálló függőkertjei, a Szinva vízesését és az Anna-barlang bejáratát áthelyezték. A lillafüredi kisvasúton megvalósították a személyszállítást, Miskolc és Lillafüred között autóutat építettek, alagutakat fúrtak. A Palotaszálló már 1929-ben elkészült, de a felavatására csak 1930-ban került sor - visszafogott ünnepségsorozat keretében. 1945-ig a vendégek elsősorban a korabeli elit köreiből kerültek ki, kongresszusokat, konferenciákat rendeztek, híres személyiségeket láttak vendégül.
A függőkertet éppen felújítják, de így is bőven van mit megnézni a környéken. A Travelo Miskolcon és környékén kirándult, első rész.
A Zsófia-kilátó a 20. század első felében - a Palotaszálló mellett - meghatározta Lillafüred látképét, számos fotón megörökítették és a miskolci turisták szemében mindig fontos szerepet töltött be. Túlélte két háború viharait, azonban az 1950-es években a lillafüredi "Szikla" nevű légvédelmi központ építésekor elbontották, hogy helyére antennát telepítsenek. 2 / 8 Fotó: Északerdő Zrt. Jelenleg is javában zajlik az építkezés a Dolka-hegyen, az átadó jövő tavasszal várható Ezt követően hét évtized "tetszhalotti" állapotból, több mint 6 év előkészítő munka után az ÉSZAKERDŐ Zrt. végül megkezdhette az építését a Magyar Természetjáró Szövetséggel közös pályázatban, GINOP forrás felhasználásával. Lillafüredi Palotaszálló | Miskolc-Lillafüred látnivalók. 8 / 8 A palotaszálló mellett az egykori Zsófia-kilátó határozta meg Lillafüred látképét. Külső megjelenésében az új kilátó is ehhez hasonló lesz A tervezés során az erdőgazdaság fontosnak tartotta, hogy a kilátó az eredeti építmény rekonstrukciója legyen, és csak a kor követelményei miatt szükséges változtatások történjenek meg.
Bodor Ádám: Nem szeretem a magasztos Erdély-képet, nekem még Tamási Erdélye is túlzottan idealizált 2022. június 28. – 09:59 – Vig Emese Az író idestova negyven éve Budapesten él, ennek ellenére az olvasói számára világos, hogy ő a diktatúrák Erdélyét írja újra és újra: azt a multikulturális, ambivalens, zaklatott történelmű világot, amelyből menekülni kényszerült, de igazából soha el nem hagyott. Számtalan interjúban vallott arról, hogy számára mindaz, amit megírásra érdemesnek talált, Erdélyhez kötődik, erről beszélgettünk, amikor legutóbb Kolozsváron járt.
Nem vagyok én annyira közeli barátságban ezzel a bizonyos Lacival. Úgyhogy inkább a neve kezdőbetűit fogom kiírni, valahogy így: M. L. Akárki cukra Él egy embertársunk valahol Budapesten. Nevezzük Akárkinek. Egy szép napon Akárki megtudta, hogy cukra van. Akárki addigra sok mindent megtudott már. Azt például gyerekkorában tudta meg, hogy a kisbabákat nem egy föld alatti raktárban kapja meg az édesanyjuk egy jóságos idegentől, hanem a magzat kicsúszik a vajúdó nő szülőcsatornáján. Azt már valamivel később tudta meg, hogy Lenint 1917 tavaszán a német kormány jóváhagyásával egy leplombált vagonban szállították Zürichből az orosz határra, hogy aztán kirobbanthassa a nagy októberi forradalmat, amelyről Akárki már jóval korábban megtudta, hogy igazából novemberben zajlott. Valamikor a felnőttkora kezdetén azt is megtudta Akárki, hogy a valódi apja nem is az apja, hanem egy ismeretlen férfi. Rövid életrajz Bihari Péter: Németország és a németek. 500 év Luthertől Merkelig. Kalligram Kiadó, Budapest, 2017, 406 oldal, 4900 Ft A szerzőnek tehát úgy kellett elmondania 400 oldalon Németország egész történetét (elárulom: nem Lutherrel kezdi, hanem a népvándorlással), hogy tisztában van vele: nem magától értetődő, mi az, hogy "német", mi az, hogy "ország" és mi az, hogy "egész".
Emlékszel, mikor egész nap kerestelek, és egy utcasarokban, szinte kezdtem megfagyni, mire odajöttél, és én nagyon megöleltelek. …sose tudtam hiányt táplálni olyanért, amihez nem kötődtem, ezért az első megismerkedésnél elhatároztam, hogy beléd szeretek. Reménytelenül, és spontán módon. Mert tudtam már akkor, hogy nem akarom, hogy hiányozz. Az szörnyűbb dolog, mintha féltesz valamit. Mert ha féltesz, van ami átvigyen a holnapba. Minden nap öröm, hogy téged tudlak félteni, és hogy ezzel ócska módon nem élsz vissza. Azt hiszem ha egyszer úgy ébrednék, hogy nem vagyok elveszett, megvan mindenem, magamra rettentően haragudnék, mert az azt jelentené, hogy sosem szerettelek. …pedig mindennél jobban. Sohonyai Attila: Napról napra …nem tudom milyen örökké szeretni. Milyen, ha lehozzák a csillagokat. Miként lehet valakivel megöregedni, s szép szavakban esküdni, a valójában bebizonyíthatatlant... De azt tudom, milyen, utánad inni az üvegből, milyen előbb takarni be téged, mint magam, hogy reggel neked kedvedért kávét főzök, s ha elönt a félelem, első, hogy téged felhívjalak.