[B]Kémek hídja[/B] (Bridge of Spies – 2015)[1]Az új Hollywood egyik legnagyobb mesélőjének tartott Steven Spielberg, ahogy öregszik, úgy lesz fokozatosan szentimentálisabb. A népszerűségét ettől függetlenül még most is tartó rendező 2000-es évektől keltező filmjeit divat lett szidni, és való igaz, egy-két nívósabb darabtól eltekintve ([I]A. I. – Mesterséges értelem[/I], [I]Különvélemény[/I], [I]Kapj el, ha tudsz! [/I], [I]München[/I]) az utóbbi években, legjobb esetben is csak egy "sima jó" színvonalú filmeket rakott le az asztalra. Legrosszabb esetben pedig olyan giccstől duzzadó, túlzott szentimentalitásba fulladó alkotásokat, mint a [I]Hadak útján[/I]. Épp jókor jött a [I]Kémek hídja[/I]. A még gyengébb pillanataiban is Akadémia-kedvenc Spielberg ezúttal ismét időutazásra készül, célja ezúttal a múlt század egyik legkritikusabb korszaka, a Hidegháború, azaz az '50-es, '60-as évek. A világ egy hatalmas puskaporos hordón ült, ami nemegyszer szinte csak pillanatokra volt attól, hogy az emberiség arcába robbanjon, és elhozza az újabb, mindennél pusztítóbb világháborút.
Bár a dialógusok így is dominálnak, az egész történet gerincét képzik, mégsem megy át az egész egy valós eseményeket feldolgozó dokumentumfilmbe, épp ellenkezőleg, a [I]Kémek hídja[/I] történelmi hűsége időnként igencsak megkérdőjelezhető. Nem mondja fel tehát tankönyvszerűen, vázlatpontokba foglalva a történéseket, és nem hajlik át azok száraz stílusába sem (mint tette azt pl. a legutóbbi, szintén Spielberg alkotás, a [I]Lincoln[/I]), inkább érdekesen próbálja meg bemutatni az ötvenes-hatvanas évek paranoiával teli légkörét. Akár egy amerikai iskola tantermében, vagy otthon légkörében, akár egy berlini tárgyalóteremben. Egyik oldalt sem próbálja meg fekete-fehérben ábrázolni, mint tették azt a korabeli filmekben, így a szovjetek sem csupán agresszív, minden áron háborút akaró asztalcsapkodókként vannak ábrázolva, ahogy az amerikaiak sem arról ismerhetőek fel, hogy az igazság, becsületesség, és a szabadság nagyszívű harcosai. Ugyanakkor mégis van némi humoros kicsengése annak, ahogy az akkori állapotokat érzékeltetik, igaz, mai szemmel, és fejjel már nehezen lehet komolyan venni egy atomtámadás kivédésére szolgáló oktatófilmet, vagy azt a páni félelmet, amit kiváltott az emberekből, de a gyerekekből főleg, amit Spielberg (aki mindig is mestere volt az ártatlan gyermeki lélek lefestésének) egy lehetséges atomkatasztrófa bekövetkezésének okából kifolyólag vízzel teletöltött kád formájában mutat be.
Spielberg végre vicces filmet rendezett. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA. Közismert tény, hogy Spielbergből kettő van: a kis Steven, aki folyton az új játékait próbálgatja, és lelkesen, sőt néha leleményesen sztorizgat, és a nagy Spielberg, akinek fontos gondolatai vannak a világról, családról, demokráciáról, és ezt nem rest megosztani az emberekkel. Ők ketten felváltva forgatnak, de néha előfordul az is, hogy az örök gyerek és a gyereket okító felnőtt párhuzamosan dolgozik, mint 1993-ban, amikor nappal a Schindler listáját csinálták, míg éjjel a Jurassic Parkot utómunkázták. Legutóbb a Lincoln bizonyította, hogy Spielberg vagy szórakoztat, vagy tanít: a kettő együtt nem megy. Vagy legalábbis eddig nem ment. A Kémek hídja Spielbergék első filmje, amelyben azonos súllyal esik latba humor és pátosz – afféle 2in1 film ez, két történet egymáshoz fércelve. Az első remekül indul, néma képekben bomlik ki a szovjet kém sztorija, aki festőnek álcázza magát és ötcentesekbe rejtett üzenetekkel kommunikál összekötőivel.
Hanks szokásához híven remekel, Mark Rylance játékára szintén nem lehet panasz, bár szerintem kicsit keveset szerepelt sajnos. A kémek hídja remekül bemutatta, hogy bizony az álmok országában sem volt ekkor fenékig tejfel az élet, hiszen Donovan is mondhatni a saját és családja épségét kockáztatta azzal, hogy elvállalta az ügyet és azt nem kirakatperként akarta kezelni. Hihetetlen bátor hozzáállás volt részéről. A történeten nem tudom mennyit módosítottak, de most lényegtelen, mert a Kémek hídjával Spielberg emlékeztetett minket arra, miért is olyan nagy név ő a szakmában. naravna 2015. december 27., 22:16 Hibátlan volt. Tulajdonképpen a történeten, színészi játékon, gyönyörűen megkomponált képeken kívül azt tudom benne értékelni, hogy megmutatja, hogy az amerikaiak is törvénytelenek voltak (még ha nem is tudta annyira kegyetlennek mutatni őket, mint az ellenséget). Megnézetném mindenkivel, aki használja az "atomot nekik" kifejezést, illetve azokkal is, akik jó ötletnek tartják falak és kerítések építését.
A KATA ( kisadózó vállalkozások tételes adója) valóban jó választás lehet egy kezdő vállalkozás számára. A KATA-val a járulékfizetés (biztosítási jogviszony) és az adózás (jövedelemadózás, nyereségadó) is egy füst alatt teljesíthető anélkül, hogy havonta kellene bevallást benyújtani (adóelőlegről, járulékokról). A KATA alá történő bejelentkezés a kezdő vállalkozás elindításával egyidejűleg kérheti. Az egyéni vállalkozás esetében az ügyfélkapun keresztül, betéti társaság, közkereseti társaság a cégbírósági kérelemben. Betét társaság esetén legalább 1 főt, az esetek többségében a személyesen közreműködő és ügyvezető beltagot be kell jelenteni a KATA szerinti adózásba. Változás a kamarai hozzájárulás 2022. évi fizetésében. Egyéni vállalkozó esetén értelemszerűen az egyéni vállalkozót kell bejelenteni, ha ezt az egyszerűbb adózási formát választjuk. A KATA adózás esetén a havi tételes adót minden hónapra, a következő hónap 12. napjáig automatikusan előírja az adóhatóság, mint fizetni valót, tehát azt külön bevallani nem szükséges. Csak azt az időszakot kell havonta jelenteni a NAV felé, amikor táppénz, vagy szülést követő ellátás miatt a KATA fizetés, az egyéni vagy társas vállalkozó tevékenységének szünetelése miatt szünetel.
A költségvetési számla megnevezése pedig "Kifizető által kisadózó vállalkozásnak juttatott bevétel utáni adó bevételi számla". Az adónem kódja: 488. Az is változás, hogy a Nemzeti agrártámogatások új számlaszáma: 10032000-00362186-50000012.
törvény; Tao. tv. ) más módszerrel adóztatja meg a vállalkozó jövedelmét, nyereségét. A társasági adó mértéke összefügg a vállalkozás adózás előtti eredményeinek csökkentő vagy növelő tételeivel. A társasági adó fizetési kötelezettség keletkezése Belföldi illetőségű személyeknél azon a napon jön létre a társasági adó fizetési kötelezettség, amikor közokiratba foglalják a társasági szerződést, vagy amikor létrejön a vállalat. Külföldi társasági adó alany esetén a fiók cégbírósági bejegyzési napjától kezdve; cégnyilvántartásba nem bejegyzett telephely esetén pedig az első jognyilatkozat megtételének dátumától kötelező a társasági adó 2021 évi megfizetése. A társasági adó fizetési kötelezettség megszűnése Belföldi vállalkozás esetében megszűnik a társasági adó fizetési kötelezettség a vállalkozás megszűnésének napjától, vagy attól a naptól fogva, amikor valamilyen okból kikerül az adó hatálya alól (pl. más adózási formát választ). Külföldi adóalany esetén a társasági adó törvény hatálya alóli kikerülés a fióktelep cégnyilvántartásból való kitörlésétől, a felszámolási eljárás kezdetétől, vagy a megszűnést eredményező jognyilatkozat megtételének napjától lehetséges.