Ez a rajongás mondjuk a középiskolai osztályzatain is látszódott, szinte minden tantárgyból közepesre értékelték. Ekkor kezdett el a hittannal, vallással is foglalkozni, amely később nagy hatással volt a költészetére. Számomra senki nem tudja annyira jól, meghatóan visszaadni a szenvedésből, emberi gonoszságból szerzett tapasztalatokat, mint Pilinszky. A második világháború utolsó éveiben nem kerülhette el a besorozást, be kellett vonulnia katonának. Magas hadászati rendfokozatot ugyan nem ért el, de eljutott különböző tájakra Európában, látta a háború szörnyűségeit. Látta a koncentrációs táborokat, ez viselte meg leginkább, később erről a témáról is sokat írt, főleg a Harmadnapon című verseskötetében. A lágerben átélt borzalmakat a Harbach 1944 című vers adja át leginkább, ez az egyik személyes kedvencem is az életműből. Pilinszky nyomában a kettős valóságban – Juhász Anna és Lutter Imre irodalmi sétája - Librarius.hu. Egy emlék, ami leírja, hogy az ottani rabok hogyan menetelnek a saját vesztükbe, és hogy ez a visszatérő kép még évekkel később is mennyire kínozza Pilinszkyt. A Francia fogoly című művet ajánlanám mindenkinek elolvasásra.
from Tilos csillagon - Pilinszky János versei, released November 26, 2021 Pátkai Rozina - ének, billentyűk Dóczi Bence - elektronika, gitár Fenyvesi Márton - elektronika, gitár, basszusgitár Hangszerelés: Fenyvesi Márton Felvételek, mix, master: Fenyvesi Márton (Sinistra, Budapest) 2021
Pilinszky 100 PILINSZKY JÁNOS VERSEI LANG ÁDÁM KRITIKÁJA A korábban dzsesszben és bossa novában utazó Pátkai Rozina az EM90 nevű triójával fordult rá az elektronikus zenére és a magyar költészetre: Erdély Miklós, a magyar kulturális emlékezet peremvidékén létező honi neoavantgárd mozgalom hősének a verseit verték ipari technóba – feltehetően az akkor már rég az égi perifériákon alkotó mester örömére. Pilinszky ne félj elemzés. Majd idén – 2021-et írunk – költészet napjára már ismét szólóban, Pátkai Rozina név alatt egy önálló versfeldolgozós lemez is megjelent tőle Minka címen. Ismét egy elfeledett költőnk, Czóbel Minka tiszteletére. Vagy mondjuk úgy, végre jött egy előadó, aki – újságírós metaforával élve – felkavarta a magyar versadaptációk világát, ugyanis jó pár évtizede, de akár írhatom úgy is, hogy a kezdetek óta a folkos megzenésítések jelentik a magyar versmegzenésítés elsődleges és egyben legklasszikusabb médiumát. Mindenesetre fél évvel a Minka-album után a Minkát, mint egy harmadik nevet a sajátjához kötve már hallgatható a Pátkai Rozina Minka-féle Tilos csillagon című lemez tíz Pilinszky-megzenésítéssel.
Ezeket a heteket Kínában töltöm, ahol az olimpiai játékokat rendezik – és én abban a hálás helyzetben lehetek, hogy tudósíthatok az eseményről. Rengeteg impulzus, felemelő pillanat éri az újságírót egy olimpián, most mégis egy váratlan pillanatot osztok meg Veletek. Sok mindenre számítottam, de hogy Zhangjiakouban épp Dosztojevszkij fog betalálni egy fantasztikus gondolattal – erre nem gondoltam! Pátkai Rozina Minka: Tilos csillagon | Tiszatáj online - irodalom, művészet, kultúra. Amikor a téli olimpiára készülve betettem a hátizsákomba Dosztojevszkijnek a Karamazov testvérek című könyvét, akkor elsősorban az járt a fejemben, hogy szükségem lesz a rengeteg feladat közepette is egy kis szellemi és lelki feltöltődésre is. Úgyis fogalmazhatnék, hogy tudtam, néha ki kell majd szakadnom abból a megtisztelő és nagyon felelősségteljes munkából, amelynek során Kínába vezetett utam, hogy a magyar és nemzetközi sportolókkal interjúkat készítsek, tudósítsak az M4 Sport nézőinek. A reggeltől estig -20 fokban(! ) lévő munka nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is hatalmas kihívás elé állítja az embert, ezért fontos, hogy ne csak a testét, hanem a lelkét is regenerálni tudja az alatt a rövid idő alatt, amelyet nem munkával tölt.
Akkor még nem is sejtem, hogy több séta-helyszínt is érintek már odafele is… Utolsó pillanatban magamhoz veszem hű társamat, Plutot, bízva abban, hogy fegyelmezetten végigsétálja a másfél órát. Legnagyobb örömömre Imre rögtön őt is köszönti a PIM udvarban. Kis várakozás után, megkapva a kihangosítókat és füleseinket, elindulunk a Károlyi-kert érintésével Pilinszky gyerekkori otthonához, ami mindig fontos maradt a költőnek, ahogyan idézték őt: " én mindig ebbe a házba vágyom vissza". Pilinszky jános ne félj. Az elején még küzdök a párhuzamos valóság feldolgozásával, jobb fülemben a füles, amiben hallom Anna felolvasásait kortársak visszaemlékezéseiből, Lengyel Balázs, Nemes Nagy Ágnes tollából, rokonok szövegeiből, Pilinszky János interjú-részletekből, illetve Imre Pilinszky-vers válogatásait az egyes helyszínekhez kapcsolódóan. Másik fülemmel hallom a "valóságot", ahogy zsong a Csendes előtti kis terasz, ahogy megsimogatják a kutyámat. Mire a Centrál Kávézóhoz érünk, kezd természetes lenni ez a kettős valóság, és belefeledkezem a versekbe.
1921. november 27-én született Budapesten a 20. századi magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja, a Kossuth-díjas és Baumgarten-díjas költő, Pilinszky János. Nem sorolható a hatalmas életművet alkotó költőkhöz, rengeteg kortársa jóval termékenyebben írt, mégis születése után egy évszázaddal még mindig beszélünk róla, olvassuk a műveit, de mi ennek az oka? Sok dolog szerepet játszik ebben. Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy minden esetben lényegesebbnek tartotta a minőséget a mennyiségnél. Pilinszky ne fela kuti. "Nem az a fontos, hogy a madár hányszor csap szárnyaival, hanem hogy íveljen. " – ahogy ő fogalmazta meg. Pilinszky egykori szerelme, Jutta Scherrer szerint gyakran előfordult, hogy heteken, hónapokon keresztül semmit nem írt, csak ült a kanapén és elszívott kb. napi három doboz cigarettát, viszont amikor elkezdett dolgozni, akkor gyorsan és rengeteget írt, mondhatni behozva a lemaradását. Az is közrejátszhat sikerében, hogy már fiatal korában elkezdett érdeklődni az irodalom iránt. 14 évesen írta meg az első verseit, gimnazistaként már olyan folyóiratok publikálták munkáit, mint az Élet vagy a Napkelet.
Lengyel, 57 éves és igen bestseller író országában, amely mindig is kritikus volt a krakkói kormány politikájával kapcsolatban. 76 éves és a osztrák regényíró gyakran ellentmondásos politikai pozíciókból, amelyek győzelme minden bizonnyal vitát vált ki. Olga Tokarczuk és Peter Handke a két nyertes, akiket a Svéd Akadémia 2018-ban és 2019-ben irodalmi Nobel-díjra választott. Olga tokarczuk nobel díj nyertese. Miután elborította őket a diszkrimináció és a sajtónak eladott bizalmas információk botránya, és "kihagyták" a díjátadót. 2018-ban az irodalomnak szentelt díjat az Akadémia lapozgatva pótolja az elvesztegetett időt egy olyan választással, amely egyszer csak a múltba tekint. Valójában Olga Tokarczuk és Peter Handke az, amit meg tudnánk határozni két "klasszikus" győztes, néhány év bizarr, ikonoklasztikus döntések és a kapcsolódó viták után. Mindkét kaukázusi, mindketten európaiak, a két új Nobel-díjas profilja teljesen megfelel annak, amit az áhított díjat elnyerni képes tudóstól elvárnak: magas irodalmi származású, kulturális írások, gazdag politikai és társadalmi elkötelezettségben, amely megtestesíti a lelkét.
"Peter Handke pályája a német és az osztrák identitás, a múlt továbbélő bűneinek bírálójaként ebben a mozgalomban bontakozott ki" – tette hozzá. Balogh F. András hangsúlyozta: kisebb csoda, hogy Peter Handke irodalmi Nobel-díjat kapott, hiszen az elmúlt évtizedekben számos konfliktusba keveredett, és eléggé elszigetelődött az irodalmi életben. "Édesanyja anyanyelve a szlovén volt, ezért mély szimpátiával viszonyul a délkeleti szláv népekhez. A délszláv konfliktusban határozattan a szerbek oldalára állt, amit nagyon zokon vett tőle a német nyelvű irodalmi élet. Ezt követően egyfajta önkéntes száműzetésbe vonult Franciaországba" – mondta el. Olga tokarczuk nobel díj 2019. "Peter Handke kitüntetése felhívja a figyelmet arra, hogy el kell gondolkodnunk, miként bánunk a haza fogalmával, és mit jelent a népek barátsága" – vélte Balogh F. András. A Svéd Akadémia csütörtökön jelentette be, hogy a 2018-as irodalmi Nobel-díjat az 57 éves Olga Tokarczuk-nak ítélte oda. Az indoklásban az írónő "narratív képzeletét" emelték ki, "amely mindent felölelő szenvedéllyel ábrázolja a határok átlépését mint életformát".
Handke 1961-től a Grazi Egyetemen jogot hallgatott, ebben az időben csatlakozott a Grazer Gruppe (Grazi Csoport) elnevezésű irodalmi körhöz, amelynek tagja volt a ma már szintén Nobel-díjas Elfriede Jelinek is. 1965-ben félbehagyta tanulmányait, azóta csak az írásnak – és az írásból – él. Lakhelye többször is változott Németország, Ausztria és Franciaország között, 1990 óta Párizs mellett él. Az irodalmi életbe 1966-ban a Közönséggyalázás című darabjával robbant be. Olga Tokarczuk és Peter Handke kapta az irodalmi Nobel-díjat | Magyar Hang | A túlélő magazin. 1967-ben született A házaló című regénye, vagy inkább avantgárd kísérleti szövege. Kaspar című 1968-os drámája, amelyet az író maga "beszédkínvallatásnak" nevezett, a rejtélyes talált gyermek, Kaspar Hauser történetén keresztül az egyéniségét vesztett emberről, a nyelv iránti bizalmatlanságról szól. 1970-ben jelent meg A kapus félelme a tizenegyesnél című kötete, amelynek kisregényeiben Handke a mindennapi világ újrafelfedezésére és újraértékelésére tesz kísérletet. Ebből a műből forgatta első játékfilmjét Wim Wenders német filmrendező.
A legrangosabb irodalmi díj mellé 9 millió svéd korona (276 millió forint) is jár. A díjátadó ünnepséget december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik. Pénteken következik a békedíj, hétfőn pedig a közgazdasági Nobel-díj bejelentése.
2011 – A svéd Tomas Tranströmer, akinek lírája "tömör, áttetsző képeiben egy friss valóság felé mutat utat". 2012 – A kínai Mo Jen, aki az indoklás szerint egy sajátos műfaj, a "hallucinatorikus realizmus" révén ötvözi a meséket, a történelmet és a jelent, és egy olyan világot teremtett fantázia és valóság, a történelmi és társadalmi síkok keverékéből, amely komplexitásában Márquez és Faulkner munkáira emlékeztet. 2013 – A kanadai Alice Munro, aki az indoklás szerint "a kortárs novella mestere". 2014 – A francia Patrick Modiano "az emlékezés művészetéért, amellyel megidézte a legfelfoghatatlanabb emberi sorsokat és feltárta a náci megszállás mindennapjait". 2015 – A fehérorosz Szvetlana Alekszijevics "polifonikus írásaiért, amelyek a szenvedésnek és a bátorságnak állítanak emléket korunkban". Olga tokarczuk nobel díj infobox. 2016 – Az amerikai Bob Dylan költő, dalszerző, énekes, aki "új költői kifejezésekkel gazdagította az amerikai dalkincset". 2017 – Az angol Kazuo Ishiguro "nagy érzelmi erejű regényeiért, amelyekben feltárta a világgal való kapcsolatunk illuzórikus érzése alatt tátongó szakadékot"