2008. 05. 05, 14:10 Az új dorozsmai sportpályáról néhány adat (a Nagybani Piac terjeszkedése miatt kellett újat építeni): "Szeged város többségi tulajdonában lévő Dorozsmai Nagybani Piac Kft. a Közgyűlés döntésének megfelelően jelentős korszerűsítő és bővítő fejlesztésekbe kezdett, amely megvalósításához a várostól igényelték a dorozsmai labdarúgó pálya területét. A fejlesztés megvalósításának feltétele volt, hogy a Kft. az átadásra kerülő sportpálya helyett egy új sport stadiont épít a város által kijelölt, önkormányzati tulajdonú telken. A Kft. beruházásában és költségein létrejövő új sport stadion átadására 2005. szeptemberében került sor. A kivitelezés 2004. októberében kezdődött a volt lóvásártér feltöltött területén. A terveknek megfelelően megvalósult egy gyeptéglás 105 x 70 méteres pálya, ugyanakkora füvesített edzőpálya, öltöző és szociális létesítmény. Az öltözőépületben 4 öltöző, játékvezetői klubszoba, mosóhelyiség, takarító szertár, iroda került kialakításra. Futballpálya méretek - Sport-Tudakozó - Futballpálya méretek, adatok. Felépült egy közösségi szociális épület, melyben uniós szabványokat kielégítő férfi, női és mozgáskorlátozott WC szolgálja a közönséget.
Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek, Ingatlan, Autó, Állás, Bútor
Játéktér: az a hasznos terület, ahol meghatározott szabályok szerint a két csapat a játékot játssza. A játéktér hossza 90–120 méter lehet – két egyenlő méretű térfélre osztva – nemzetközi mérkőzésen ez a méret 100–110 méterre változik. Szélessége 45–90 méter, nemzetközi mérkőzésen 64–75 méter. A népszerűen 16-osnak nevezett büntető területnek 16, 5 méterre kell lennie az alapvonaltól és a gólvonaltól, hossza 40. 32 méter, a büntetőpontnak pedig 11 méterre. 9, 15 méter a sugara a kezdőkörnek és a 16-os előtti félkörnek. A kapu előtti tér a gólvonaltól 5, 5 méterre végződik, szélessége 18. 32 méter. Focipálya mérete m2 consultoria. Az alapvonalat, az oldalvonalat, a gólvonalat, a kezdőkört, a 16-os előtti körszeletet, az "öt és felest", valamint a büntetőpontot fehér mészporral jelölik meg. A kapu belső szélesség e pontosan 7, 32 méter, belső magassága pedig 2, 44 méter. (Ezek a méretek Angliából származnak, ahol a szélesség 8 yard, a magasság pedig 8 láb. ) A kapufákat és a felső lécet hálóval is kiegészítik. A szögletzászlók magassága 1, 5 méter.
A játéktér alá olyan fűtési rendszert kell építeni, amely biztosítja, hogy a pálya mérkőzés lebonyolítására alkalmas legyen az UEFA által meghatározott egész szezon valamennyi játéknapján. A játéktér felett semmilyen tárgy nem lóghat be 21 méteres szint alá. Kispadok Azonos oldalon, a játéktér és a belső kerítés között, a felezővonal közelében. Az oldalvonaltól a kispad eleje közti távolság legalább 2 m legyen. Mérete: hossza legkevesebb 13 fő részére elegendő legyen, szélessége (lefedettsége) legalább 1, 5 m; magassága legalább 2, 2 m. Kialakítása: fedett a nézőtér felé lejtéssel, hátfala a nézőtér felőli oldalon, az oldalvonallal párhuzamos, a két oldalfala merőleges az oldalvonalra, a játékos kijáró felőli oldalakra pedig "HAZAI", ill. Focipálya mérete m2 1tb. "VENDÉG" feliratok kerülnek; a "HAZAI" felirat helyett a hazai sportszervezet neve is használható. Technikai zóna A mérkőzés alatti szabad edzői mozgás biztosítására edzői jelzővonalat kell felfesteni; A kispadok oldalaitól 1-1 méterre oldalirányban, a játéktér oldalvonalától 1 m-re; A vonalazást kb.
Déri Múzeum belépő – infók itt A Déri Múzeum Debrecen egyik legnevezetesebb közgyűjteménye. A történeti formákkal épült múzeum – előtte Medgyessy Ferenc szobraival – Debrecen belvárosának ékessége. A felújított múzeumot 2012 márciusában adták át. A Déri Múzeum filiáléja a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum. A főépület Debrecenben, a Déri tér 1. sz. alatt található. Györgyi Dénes neobarokk épületei közé tartozik (Münnich Aladárral közös terv, 1923–1929), 1930. május 25-én, országos ünnepély keretében nyitották meg. Ezt a minden oldalon nyugodt homlokzatú kompozíció, az épület jó arányai, a finom bejárat-alakítás, a helyes városszerkezeti és városképi beillesztés, valamint a kiállítási termek jó megvilágítása biztosítják. Az épület a hajdani Pap tava helyén létesített botanikus kert helyén áll. Déri múzeum debrecen nyitvatartás. Déri Múzeum belépő The post Déri Múzeum belépő – infók itt appeared first on.
A múzeum és azonbelül a képzőművészeti gyűjtemény legnagyobb vonzereje Munkácsy Mihály "trilógiájá"-nak együtt látható festményei: a Krisztus Pilátus előtt, a Golgota és az Ecce homo. A Déri Múzeum állandó kiállításai: Debrecen története a XIII. századtól 1945-ig; Munkácsy Mihály művészete; a Déri-gyűjtemények (válogatás a gazdag művészeti és iparművészeti, valamint az Európán kívüli anyagból); Tájunk madarai; Ásványok világa; Régészeti kiállítás.
cím: 4026. Debrecen, Déri tér 1. telefon: 52/417-577 nyitvatartás: K-V ápr. 1-okt. 31. 10-18; nov. 1-márc. 10-16 óra honlap Debrecen múltját, Munkácsy Mihály festőművész alkotásait, a táj növény- és állatvilágát, Debrecen és a megye népművészeti emlékeit mutatják be a múzeum kiállításai. Löfkovics Artúr ékszerész-műgyűjtő kezdeményezésére és adományából 1902-ben alakult meg a Városi Múzeum. Fejlesztésében különösen jelentős szerepet játszott a történész Zoltai Lajos (1861-1939) 1905-29 között, Ecsedi István (1885-1936) etnográfus 1912-től 1929-ig és Sőregi János történész, régész 1936 és 1950 között. A múzeum életében nagy változást hozott, hogy 1920-ban Déri Frigyes (1852-1924) bécsi selyemgyáros nagy értékű gyűjteményét Debrecen városának ajándékozta. Dr múzeum nyitvatartás . A tetemes kollekció elhelyezésére 1926-28 között épült meg a múzeum neobarokk épülete. A múzeum természettudományi gyűjteménye több mint 3000 egyedi és közel 20 ezer ún. szekrénykataszterként leltározott tárgyat tartalmaz. A régészeti tár majdnem 56 ezer, a történeti gyűjtemény mintegy 40 ezer, a néprajzi anyag 21 638, a képzőművészeti gyűjtemény hozzávetőleg 10 ezer, az iparművészeti pedig 20 ezer műtárgyból áll.
Alkalmazás: padlók, járófelületek, autós gumiszőnyegek készítésére. Videók Gyártói információ Támogatás Kérdezzen a termékcsoport szakértőjétől! Amennyiben kérdése van a termékekkel kapcsolatban, kérem keresse fel a lentebb megtalálható kollégáink egyikét. Kérdése van? Írjon nekünk! Kollégáink 1 munkanapon belül válaszolnak üzenetére. A válaszott termékből () db nem érhető el a magyarországi raktárból! Az alábbiak közül válasszon beszerzési módot! Az ütemezések a kosárban változtathatóak!! Déri Múzeum Nyitvatartás. *- ha több terméket is gyorspostával kér, akkor a kosárban a TNT-s felár az össztömeg szerint újra számolódik A válaszott termékből () db nem teljesíthető egyik raktárunkból sem! Beépített sztereó mikrofon Témaválasztás az optimalizált felvételekért Elrejthető USB Belső / Cserélhető adattároló eszköz: Belső + cserélhető microSD / microSDHC memóriakártya: Igen (max. 32 GB) Belső memória: 2 GB Direkt USB csatlakozó USB sebesség: Nagysebességű USB 2. 0 USB Class: USB kompozit eszköz USB Storage class Kijelző Kijelző színe: Fehér Kijelző világítás: LED ( Fehér) Kijelző mérete: 27.
A perspektivikus rajzú, háromdimenziós kapu illúzióját keltő ábrázolás számos képmezőt foglal magába, amelyek megörökítik a császár családfáját, az általa birtokolt területek címereit, szövegekkel kísért jelenetek idézik fel életének epizódjait, például sikeres csatáit, és nyomon követik az uralkodó politikai pályafutását. A gazdagon díszített, monumentális diadalkapu megalkotásában Düreren kívül Albrecht Altdorfer, Wolf Traut, Hans Springinklee és néhány más művész is részt vett. Az 1515-ben elkészült mű először 1517/18-ban került kiadásra. Két további 16. századi kiadás után Adam Bartsch 1799-ben az eredeti dúcok felhasználásával újra megjelentette a művet. Dürer és kortársai Művészóriások óriásmetszetei. I. Miksa császár diadala – Szépművészeti Múzeum. Ez utóbbi egyik példánya szerepelt a kiállításon, amelyet a bécsi Albertinából kölcsönzött a Szépművészeti Múzeum. Az I. Miksa császár diadalmenete a diadalkapuhoz hasonlóan a császár tetteit és élettörténetét volt hivatott ünnepelni és nagy példányszámban terjeszteni. A sorozat legszebb darabja Dürer nyolc fametszetből összeállított és 1522-ben önállóan kiadott 2, 3 méter széles és fél méter magas Nagy diadalkocsija, egy tizenkét ló által húzott kocsi ábrázolása, amelyen a császár ülő alakját allegorikus nőalakok veszik körül.
Baján múzeum alapítására először 1914-ben nyílt lehetőség. Déri Frigyes röviddel az első világháború kitörése előtt gyermekkora városának ajánlotta fel gazdag egyetemes kultúrtörténeti gyűjteményét és könyvtárát. Fel akarta építeni a közművelődés házát, meg is vásárolt a város központjában egy telket, melyet Bajának ajándékozott. Az épületben múzeum és könyvtár kapott volna helyet. Sajnos - az első világháború kitörése miatt - tervének megvalósítását a "béke helyreállta utáni" időkre halasztották. A háború után 1919-ben azonban Baja szerb megszállás alá került, s Déri visszavonta adományát, bizonytalannak ítélve a város sorsát, gyűjteményét pedig Debrecennek ajándékozta. A bajai Türr István Múzeum megszületése a két világháború között, a magyar múzeumügy talán legterméketlenebb időszakában szerencsés körülményekkel magyarázható. A bajai múzeum alapításában jelentős szerepe volt Oltványi (Artinger) Imrének, a műgyűjtőnek és művészeti írónak, aki bajai iskolai évei után is kapcsolatot tartott a várossal.
Oltványi 1936-ra összegyűjtött a kor jelentős alkotóitól egy olyan kollekciót, amely megteremtette az első kortárs magyar képtár alapjait. (Az Oltványi-gyűjtésben főként a Gresham-kör alkotóinak, többek között Barcsay Jenő, Czóbel Béla, Egry József, Ferenczy Noémi, Kádár Béla, Kmetty János, Márffy Ödön, Szőnyi István képei találhatók meg. ) Baján a múzeumalapítást megelőző évtizedekben olyan magángyűjtemények jöttek létre, melyek a 20. századi modern magyar képzőművészet mára klasszikussá vált alkotóinak munkáit gyűjtötték. A bajai műgyűjtőket a városban 1930-ban letelepülő Nagy István jelenléte is inspirálta, a jelentősebb bajai műgyűjtemények főként a Nagy István-képek rendszeres és módszeres gyűjtése nyomán jöttek létre és formálódtak. A korszakos művész 1937-ben bekövetkező halála után az özvegy egy 49 műből álló kollekciót ajándékozott a bajai képtárnak, mely kollekció az akkor alapított képtár másik fontos törzsanyaga lett. A bajai törvényhatósági bizottság 1936 októberében a képtár létrehozásával egy időben határozatot hozott múzeum alapításáról is.