Furulya A legismertebb népi hangszerünk. Kétféle rendszerű van használatban. A hosszi Furugla kb. 90 cm hosszú, 5 lyuka a hangszer vége felé található. A kisebb furulya kb. Magyar népi hangszerek ppt. 30-40 cm-es 6 lyukkal. Ezekből több fajtát ismerünk. A kisebbeket pikulának is nevezik. A furulya bodzafából, jávorfából készült. A felső vége zárt, oldalnyíláson befújt levegővel szólaltatják meg. Hangterjedelme 1 oktáv, ami átfúvással másfél oktávra bővíthető.
A népi hangszereket nem elég csupán tárgyi mivoltukban vagy zenei teljesítőképesség szempontjából vizsgálnunk, hanem meg kell ismernünk azok múltját, társadalmi szerepét, megfelelő esetekben készítési módját és (ha van ilyen) jellemző repertoárját is; vagyis meg kell keresnünk mindazokat a szálakat, amelyek azokat népünkhöz kötik. – A népi hangszerek rendszerezése többféle szempont szerint lehetséges. Hangszertanilag a hangkeltés módja az alapvető rendszerezési szempont. Így különböztetünk meg – a legáltalánosabban elfogadott Sachs–Hornbostel-féle osztályozás alapján – idiofon (a hangszer teste a közvetlen hangforrás), membranofon (kifeszített hártya vagy bőr a hangforrás), chordofon (húros) és aerofon (rezgő levegő a hangforrás) hangszereket. Mind a négy osztálynak vannak képviselői a népi hangszerek között. Rendszerezni lehet történelmi szempontok szerint is. Kürt re, síp ra, dob ra már a 12. sz. -ból is van magyar történelmi adat. Kobzos ról, hegedűs ről a 14. Népi hangszerek | Magyar néprajzi lexikon | Kézikönyvtár. -tól tudunk. Gajdos ról (dudás), lantos ról, trombitás ról, furulyá ról a 15.
Dallamhúrját és kísérőhúrjait a játékos egy begyantázott fakorongot forgatva hozza rezgésbe, miközben másik kezével billentyűk segítségével tudja a dallamhúr rezgő hosszúságát megváltoztatni, dallamot játszani. Hangja a dudához hasonló, de a hajtókar megfelelő forgatásával ritmikus recsegtetést is lehet a dallam és a kísérőhang mellé produkálni. Ütőgardon (gardon, gardony) Általában egy törzsből kivájt fateknőből készítik. Elöl is lefedik, hangrésekkel látják el, húrokat szerelnek rá. Formája a gordonkára hasonlít. Játékhoz egy rúddal verik a húrokat, míg a másik kéz az egyik húrt csattogtatja a fogólaphoz. Magyar népi hangszerek bemutatása. Ez az ütés-csattanás képezi a ritmuskíséretet a gyimesi, csíki zenében. Hegedű (muzsika, mozsika, cinige) Legtöbbször gyári hangszer, ritkán készül házilag. A gyimesi hegedűkön egy ötödik zengőhúrt helyeznek a fogólap alá, a hídon átbújtatva. Ezen nem lehet játszani, csak a hangzást erősíti. Brácsa A klasszikus 4 húros brácsa mellett Erdélyben inkább a lapos híddal ellátott háromhúros változat terjedt el.
A kiállítás egyik meghívott vendége lesz Záhi Havássz régész, aki nemrég kutatócsapatával egy olyan sírhelyet is feltárt, amelynek bejárata nagyon hasonlít Tutanhamon fáraó 1922-ben, Luxorban felfedezett híres sírjának bejáratához. Az egyiptológus Budapesten Tutanhamon titkain kívül a jelenlegi felfedezésről is elárul majd részleteket. A mostani a JVS Group Magyarország ötödik sikerkiállítása; korábban a Titanic, a BODY, A világ múmiái és Az Inkák aranya nagyszabású produkciókat is elhozta Budapestre. "Nagy öröm számunkra, hogy Budapestre is elhozhattuk ezt az exkluzív kiállítást, és megmutathatjuk ezeket a magával ragadó tárgyakat és légkört a magyar közönségnek is. Közelebb vihetjük a fáraók titokzatos kultúráját a látogatókhoz, így a garantáltan maradandó élmény mellett új tudással is gazdagodik, aki eljön. " – mondta el Bátyi Dániel, a JVS Group Magyarország Kft. vezérigazgatója. A Tutanhamon rejtélye és kincsei című tárlat 2020. március 1-ig tekinthető meg a budapesti Komplexben, a Király utca 26. szám alatt.
November 8-án megnyílt a kiállítás, ahol a látogató pont úgy érezheti magát, mint Howard Carter felfedező 98 éve, amikor megpillantotta egy pislákoló gyertya fényénél Tutanhamon sírkamráját. A csütörtöki megnyitón a résztvevőket az est háziasszonya Epres Panni köszöntötte, az egyik díszvendég, Tatár Csilla pedig elárulta, hogy rajong az egyiptomi fáraók koráért. Tutanhamonra – aki csupán 8-9 éves lehetett, amikor trónra lépett, és 19 évesen már meg is halt – nem vezetői képességei miatt emlékezünk, hiszen fiatal kora miatt mások vezették a birodalmát. Fáraóként azért lett híres, mert nyughelyét nem találták meg a sírrablók, így múmiája és a vele eltemetett kincsek mind megmaradtak az utókor számára. Howard Carter egyiptológus megszállottan kutatott, míg 1922-ben rábukkant a sírkamrára. Tutanhamon sírkamrája jóval kisebb, mint a Királyok Völgyében található többi fáraósíré. Valószínűleg, hogy eredetileg nem is a 18 vagy 19 éves korában elhunyt fiatal fáraónak, hanem az udvarhoz közel álló más főrangú személynek építhették.
Az építmény mindössze egyetlen folyosóból, egy előtérből, az ebből nyíló díszes sírkamrából, valamint két mellékkamrából áll. A tárlat – amelyet méltán neveznek a kiállítások királyának – azt az élményt adja át, hogy milyen látvány tárult a régész szeme elé, amikor belépett a sírkamrába. A több mint ezer lelet életnagyságú hiteles rekonstrukciója és a díszletek révén megtapasztalhatjuk az érzést, milyen is a túlvilágra áthajózó Tutanhamon misztikus világába belépni. Igazi felfedezőnek érezhetjük magunkat; nem csupán a 3300 éves egyiptomi kultúrát és egy érdekes egyiptomi korszakot ismerhetünk meg, hanem a 100 évvel ezelőtti régészeti aranykor világát is. A 2200 négyzetméteres kiállítás igazi kalandot ígér kicsiknek és nagyoknak egyaránt: interaktív sarkok, audiovizuális és hologramtechnológiai újítások teszik még izgalmasabbá a látogatást. "Gyerekkorom óta érdekel minden, ami az egyiptomi fáraók világához köthető, így csodálatos élmény volt végigjárni a termeket. A kiállító teremben lélegzetelállító tárgyak és díszletek között szinte éreztem Tutanhamon szellemét" – árulta el elragadtatva Tatár Csilla a megnyitó után.