2021. jan 17. 16:38 A Túlélni a halált első évada újságírói alapossággal vizsgálja meg a kérdést: van-e élet a halál után? / Fotó: Netflix Az emberiséget foglalkoztató egyik legrégebbi kérdés, hogy vár-e valami ránk a halál után. A tudomány emberei általában erre nemmel válaszolnak, míg a vallások különféle mennyországokat ígérnek a hívőiknek. A Netflix új dokumentumsorozata, a Túlélni a halált újságírói alapossággal járja körbe a témát, miközben érintetteket és tudósokat is megszólaltatnak. A Túlélni a halált (Surviving Death) készítője Ricki Stern, akinek a dokumentumfilmek terén komoly tapasztalata van, a szakember az elmúlt három évtizedben ebben a műfajban alkotott. Az 1991-ben megjelent Neglect Not the Children narrátora Morgan Freeman volt, amely megalapozott Stern karrierjének. Később az író-rendező olyan műveket hozott tető alá, mint a 2006-os The Trials of Darryl Hunt, mely egy erőszakért és gyilkosságért tévesen elítélt afro-amerikai férfi megpróbáltatásairól szólt, vagy éppen a National Geographic-on is leadott, a Dárfúri konfliktust és népirtást feldolgozó The Devil Came on Horseback.
Legalábbis az említett úriember szerint. De említhetnék a napjaink egyik leghevesebb vitákat kiváltó jelenségét, a végső világosságot, amivel mindenki találkozhatott már, akinek át kellett élnie egy szerette haldoklását. Azok esetében, akik egy betegség tapasztalat végső stádiumában vannak, gyakran röviddel a haláluk előtt váratlanul az egészség javulásának jeleit mutatják. Orvosi szempontból ezt senki sem érti, hogy miért van így. A terminal lucidity fogalmát 2009-ben Dr. Michael Nahm biológus alkotta meg, aki a németországi Freiburgi Pszichológiai és Mentális Egészségügyi Intézetben dolgozik. Tudományos magyarázat nincs, csak elméletek és találgatások. Ennek ellenére egyértelmű, hogy zajlik ilyenkor valami az emberi tudatban és a testen belül. Ez az állapot néhány hétig vagy csupán pár percig tart a halált megelőzően. Azok a rokonok, akik látják a szeretteiket röviddel a haláluk előtt szinte érintetlen memóriával ebbe az állapotba kerülni, többnyire megrázó élménynek tartják. A szellemi frissességet egyesek azzal magyarázzák, hogy a tudat és a lélek ilyenkor kezd megszabadulni és egyben felszabadulni a fájdalom alól.
Túlvilágjárók - Élmények a halál közelében A halálközeli élmény leggyakoribb összetevői: a halál beálltát megállapító ember szavainak hallása, békesség és fájdalommentesség érzete, a testből való kilépés élménye, a test körül zajló események látása, találkozás halott hozzátartozókkal, áthaladás egy sötét alagúton, fényhatás érzékelése, az életút áttekintése, annak az érzete, hogy vissza kell térni az életbe, az ettől való vonakodás, majd a visszatérés után az élmény kifejezésének nehézsége. Nem mindenki éli át a halálközeli élmény minden elemét, és az állandó elemek sokszor egyéni jellemzőkkel egészülnek ki. Túlvilágjárók - Élmények a halál közelében » ¤ ¤ ¤ Ha már magad is megtapasztaltad, és úgy érzed, hogy ez egyedül nem megy, hogy neked is sikerüljön, kattints ide, és jelentkezz most önismereti, személyiségfejlesztő csoportunkba! Önismeret, személyiségfejlesztés: Próbáld ki az önismereti teszt oldalunkat is! » Személyiségfejlesztés, önismeret - További információ a személyiségfejlesztő, önismereti levelező tréningekről » Ha megtetszett a LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió tevékenysége, kérlek ajánld ismerőseidnek is.
Ilyen kísérletekre azonban évtizedek óta nem került sor, főleg az etikai aggályok miatt. Ennek ellenére egyre több kutató úgy véli, hogy ez hozhatná meg a várva várt eredményt, és azért lobbiznak, hogy az elkövetkező években összehozzanak egy nagy szabású humán kísérletsorozatot. Mit gondoltok? Valaha elérhetjük azt, hogy rálássunk a halál utáni síkra? A halál utáni élet egy olyan ígéret, amivel nem tehetünk mást, minthogy hiszünk benne, ki így ki úgy. Végső soron úgyis csak az számít, amit legbelül hiszünk. Hiszen nincs másik igazság, csak amit mi, egyénenként igaznak hiszünk…
Az agyunkban "tárolt" energia, a tudat, vagy a lélek, nevezzük akárhogy is, VALAHOVÁ biztosan kerül. Lebeg a testünk felett, egy asztrális síkban, vagy egy másik érzékelésen túli dimenzióba kerül – ezt most még senki sem tudja, a tudósok csak találgatnak. Dr. Eben Alexandern világ életében ateista volt, nem hitt a halál utáni életben. Miután azonban neki is volt egy halálközeli élménye, teljesen átértékelt mindent, és megszállott kutatója lett a témának. Szerinte a titok egyszerűen az, hogy mindannyian túléljük a fizikai testünk halálát. Tudatunk tovább él, és e földi álomvilágban a halálunkon túl a tudat túlmutat a fizikai valóságon, és megtapasztal egy csodálatos és erőteljes létezést, melyet emberi szavakkal leírni nem lehet. Visszatérve Roger Penrose az egész világot felkavaró elméetére, és az agyban található mikrotubulusokhoz: Roger Penrose azt állítja, hogy tudja, hová párolog el az emberi lélek a halál pillanatában, és már a küszöbén van az emberiség annak, hogy rálásson a halál horizontján túli "létezésre".
Rob elmondta, hogy az élet értelméről beszéltek neki ebben a másik világban. Rávezették, hogy minden ember kapcsolódik a másikhoz, valamilyen láthatatlan, a tudomány által még nem megfogató módon. Rob megtanulta, hogy ugyanígy van ez Földdel, mert a bolygónk maga is része valami nagyobbnak, ami "él". Azt is hozzátette, hogy nincs idő, nincs olyan hogy évek, napok, hetek… Minden ugyanazt jelenti. Csak állandóság van. Minden ami létezik, egy állandó energia, és egy nagyobb egész része. A levegő, a fák, a növények, és mi magunk is – tette hozzá.
Vagyis kezdi elengedni a test béklyóit. Anna Katharina Ehmer, egy német nő esete, aki 1895-től 1922-ig élt, egy másik rejtély, amely zavarba ejtette a tudósokat. Anna több szellemi fogyatékossággal született, és egész életét egy intézményben töltötte. Egy szót sem tudott szólni, befalta a neki adott ételt és összepiszkította magát éjjel-nappal. A viselkedése azonban megváltozott azon a napon, amikor tuberkulózisban meghalt. Dr. Wilhelm Wittneben és Friedrich Happich (1883–1951) protestáns teológus megdöbbent, amikor meglátták, hogy Anna hirtelen mit csinál. "Amikor együtt beléptünk a szobába, nem hittünk a szemünknek és a fülünknek. Ehmer, aki sosem beszélt egyetlen szót sem, halotti dalokat énekelt magának. Jójó, de ez még nem tudomány, csak színes anekdoták… Mondhatnátok. De vannak számok is és adatok a jelenségről. Az összes ilyen ember 42%-nál, azaz közel felénél történt meg az, hogy még aznap meghalt. A fennmaradó hányad pedig másnap, vagy az elkövetkező napokban. Az Alzheimer-kórban, agydaganatban vagy stroke-ban szenvedő betegek miért mutatnak egy rövid időre normális viselkedést?
Vagyis mindenképpen türelmesnek kell lenni.
A petesejted mindössze 24 órán keresztül életképes, vagyis ennyi idő áll a rendelkezésre ahhoz, hogy a petefészekből való kiszabadulása, azaz az ovuláció után egy egészséges spermiummal találkozzék. Ha ez a találkozó nem történik meg, nem következhet be fogamzás. A ciklusodban a termékeny időszak kb. 5 nap hosszúságú, az ovulációt megelőző 3. naptól az ovulációt követő napig tart. Ez azért van így, mert a hímivarsejtek élettartama több nap, tehát ha az együttlét az ovulációt megelőző harmadik napon volt, akkor a peteérés időpontjában még lehet termékenyítőképes spermium a petevezetőben és így van esély a fogamzásra. Ovuláció Napján Együttlét. Az esély akkor a legnagyobb, ha a találkozáskor a spermiumok "frissek", azaz sokan vannak és egészségesek. Ideális esetben a hímivarsejtek pont akkor érnek a petevezetőbe, amikor a petesejt kiszabadul. Ha tisztában vagy előre a peteérésed várható időpontjával, akkor időzített együttlétekkel a maximumra tudod növelni a teherbeesés esélyét. Azt szeretnénk bemutatni, hogy pontosan hova kell időzíteni az együttléteket.
Érdekesség pixabay Tanulmányok szerint mielőtt létezett volna a fogamzásgátlás (illetve ma is élő, természeti törzseknél), a nemileg érett nők szaporodóképes korukat terhesen és gyereket nevelve töltötték, menstruálni pedig csak két baba kihordása között tudtak. Ezek az antropológiai vizsgálatok arra is rávilágítottak, hogy így egy nőnek az élete során nagyjából 100-szor volt havivérzése, szemben a mai 300-500-al. Ez történik pontosan az ovulációs szakaszban Az ovuláció általában 12-16 nappal a következő menstruáció kezdete előtt történik. Együttlétet követo vérzés. A peteérés előtt az LH hormon szintje az "egekbe szökik", ez az LH-csúcs, amikor tulajdonképpen a legnagyobb a nő fogamzókészsége. Tehát a petesejt kilökődése előtti napon, és annak napján. Az ovuláció általában 24-36 órával az LH-csúcsot követően megy végbe. Az ovuláció sokszor semmilyen jellel nem jár, de egyes nők enyhe fájdalomról, vagy különös érzésről, esetleg szúró érzetről számolnak be. A testhőmérséklet is megemelkedhet a termelődő progeszteron hatására.
Valami hasonló figyelhető meg az állatvilágban: azoknál az állatoknál, amelyek jobban táplálkoznak (például a csomagolásban lévő magasabb pozíció révén), többnyire hím utódok vannak. Tehát bár a nemet a férfi spermája határozza meg, úgy tűnik, hogy a nő étrendjének van némi hatása. Nyilvánvaló, hogy a nők magasabb vércukorszintje növeli a fiú esélyét. A fejlett országokban sok nő választja az alacsony kalóriatartalmú étrendet, ami megmagyarázhatja a férfi születések csökkenését. Szezon: több fiú fogant ősszel Nyilvánvaló, hogy a hím spermiumok rosszabbul tolerálják a hőt, mint a nők. Két független tanulmány képes volt megfigyelni ezt a jelenséget. Hogyan születhet általunk választott nemű babánk? - Kisbabanapló. Kristen Navara, az athéni Georgi Egyetem munkatársa a British Royal Society Biology Letters című lapjában arról számolt be, hogy több lány születik meleg országokban. Dr. Angelo Cagnacci az olaszországi Modenai Egyetemről akár évszakokra is bonthatja. Vizsgálata szerint a pároknak nagyobb esélyük van a fiukra, ha ősszel apjukat adják a gyermeknek; fordítva: tavasszal nagyobb az esélye a lányának.
Fiú vagy lány kiszámítja a kínai fogantatási naptárat Aki kezdi kideríteni, hogy kiszámítható-e a baba neme, garantáltan találkozik a kínai fogantatási naptárral. Állítólag 85 százalék körüli pontossággal rendelkezik. Ezért szeretnék a leendő szülők konzultálni vele, amikor a csecsemő nemét már korán megismerik, vagy megtervezik. A tudósok többször megkérdőjelezik a naptár módszerét és találati arányát. Például egy nagyszabású tanulmányt tettek közzé 2010-ben, amely több mint 2, 8 millió svéd születést elemzett 1973 és 2006 között. Eduardo Villamor professzor a Michigani Egyetemről végezte a kutatást. Összehasonlította a csecsemők tényleges nemét a naptár jóslataival. Végül csak 50 százalék körüli találati arány volt nála. A kínai fogantatási naptár "nem alkalmasabb a csecsemő nemének meghatározására, mint egy érme dobása" - írja tanulmányában Villamor. Tehát tényleg nem lehet fiút vagy lányt kiszámítani? Fiú vagy lány: egyéb befolyásoló tényezők A "Kiszámítható és tervezhető-e a nem? "