(Köves Gyula, KEE, fotók: Nagy Péter, KEE) Járványügyi szabályozások – 16. (Kárpát Egyesület, Eger) Járványügyi intézkedések Kedves Túratársak! A járványügyi helyzet súlyosbodása miatt érvénybe lépett veszélyhelyzeti rendelkezések a turista rendezvényeket is érintik. Csak az egyéni ill. egy háztartásban élők túrázása engedélyezett. A részletes összefoglaló az MTSZ honlapján olvasható az alábbi link alatt. A korlátozó rendelkezések miatt a Magyarországi Kárpát Egyesület további szervezett programjai – köztük a nagyon várt Tanúhegyek teljesítménytúra – az idei évben elmarad nak. Mindenkit kérünk, hogy tartsa be a járványügyi korlátozásokat. A természet mindnyájunkat vár, de a mostani helyzetben csak egyénileg menjünk túrázni. A különböző önkormányzati területeken eltérő szabályozás lehet érvényben. Kérjük, hogy erre mindenki figyeljen. Pálos kolostorjáró túra Kolostorjáró túra indul 2020. október 10 -én. Útvonal: Két bükkfa-nyereg – Pilisszentlélek Pálos klastromromok – Prépostsági romok – Dömös útvonalon További részletek ide kattintva olvashatók.
Megjelent a Kárpáti Lapok új száma A Kárpáti Lapok legfrissebb száma: XV. évfolyam 1. nyomtat Tavaszköszöntő 1-3. (Kállay László, Heves Megyei Fotóklub, Eger) Beszámoló a Zöld Teljesítménytúráról – 6-7. (Holdházi Ráhel, MKE, fotók: Majer Zsuzsanna) Soproni messzelátók – 20-23. (Benkó Zsolt, KEE) Trianoni emléktúra – 27-29. (Majer Zsuzsanna, MKE) Kéktúra kalandozások 2020-ban – 30-32. (Majer Zsuzsanna, MKE, fotók: Majer Zsuzsanna és Gedeon Tamás) Hargitai téli találkozó – 4-5. (Bartos Károly, MKE) Kárpát Egyesület, Eger rendezvényei 1. – 15. (Nagy Péter, KEE) Kárpát Egyesület, Eger rendezvényei 2. – 23-26. (Tietze Nándor, KEE) Kitekintés Vigyázó szemetek Bölönre vessétek – 8-11. (Nádudvary György, EKE Brassó, fotók: Blénesi Edith, EKE, Brassó) 10 éves a csütörtöki séta – 11-12. (EKE Brassó, fotó: Brassai TV, Brassó) Csütörtöki séta-csütörtöki sétálók – 13. (Nádudvary György, EKE Brassó) Szerkesztő rovata Kezdjetek el élni … – 14. (Nagy Péter) 130 éve történt: Első Amateur-fotográfiai kiállítás – 16.
34 osztály, 6000 tag, 18 menedékház fémjelezte a fiatal EKE-t, s a taglétszám egyre nőtt. Így nem csoda, hogy minden erdélyi híresség, kutató, egyetemi tanár, felfedező, néprajztudós, író, költő, újságíró, lelkész stb. valamilyen úton-módon kötődött az EKE-hez: Radnóti Dezső, dr. Herrmann Antal, dr. Hankó Vilmos, Téglás Gábor, dr. Purjesz Zsigmond, Merza Gyula, Csató János, Szádeczky-Kardoss Lajos, Gyárfás Győző, Czárán Gyula, Nyárády Erazmus Gyula, Miháltz János, Réthy Dezső, dr. Ruzitska Béla, dr. Urmánczy Nándor, Hangay Oktáv, dr. Czirbusz Géza dr. Szádeczky-Kardoss Gyula, dr. Roska Márton, dr. Balogh Ernő, dr. Cholnoky Jenő, Orosz Endre, Reményik Sándor, Áprily Lajos, dr. gr. Logothetti Oreszt, dr. Páter Béla, dr. Tavaszy Sándor, dr. Balogh Ernő, Vámszer Géza, Xántus János, dr. Tulogdy János és még hosszú a sor. Idegen nyelvű kiadványok, külföldi bizottság, idegenforgalmi osztály népszerűsítette Erdélyt és az egyesületet. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy az Erdélyi Kárpát-Egyesület zászlójáról maga Erzsébet királyné köszöntötte a lelkes turistákat, az egyesület védnöke pedig József főherceg volt.
A bíráló bizottság korábbi vezetőinek, Makovecz Imrének, Mádl Ferencnek, Fekete Györgynek és Hámori Józsefnek erkölcsi hagyatéka nagy felelősséget ró ránk a kitüntetettek kiválasztásban, mert ők nemzetünk példaképei, kiket a hazaszeretet, a hit, a tiszta, megalkuvás nélküli élet jellemez. És miért került Európa az egyesületünk nevébe? A magyarság különleges színt jelent a Kárpát-medencében. A medence nagy kamrájában a magyar állam alakult ki a 10. században, és megmaradt ott a mai napig. Amikor II. Szilveszter pápa Szent Istvánnak királyi koronát küldött, akkor ezzel a koronázási aktussal csatlakozott Magyarország Európához – mégpedig – sajátos karakterrel, és a mai napig erőteljesen fennálló, büszkén vallott identitással. Az akkori, Európa határain kívülről érkező nép európai kerethez való csatlakozását jelentő Magyar Királyság, az eredetétől igyekezett kapcsolatát fenntartani az európai eszme szellemét és folyamatosságát képviselő irányzatokkal és teszi ezt hazánk mind a mai napig. Magyarországot többször alávetették asszimilációs politikának, amely ellen politikailag, kulturálisan és fegyverrel is harcolt.
1934-ben József Attila a szociáldemokraták közé állt, de itt sem talált megfelelő közegre. Hamar felismerte a gyilkos jobb- és baloldali diktatúrák közös természetét. A híres verssor - "Talán dünnyögj egy új mesét, / fasiszta kommunizmusét" - jó előre figyelmeztet "a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök" (idézet a Nemzeti hitvallás ból) borzalmaira. Utolsó éveiben a radikális urbánus írók társasága fogadta be József Attilát, később főszerkesztője lett a Szép Szó című folyóiratuknak. Messze több volt jelképes gesztusnál az a buzgalom, amelyet Thomas Mann 1937-es magyarországi látogatása körül kifejtett. A német író "értékes barátot" látott a vele egy platformon álló, rokon szellemű magyar költőben. A mai Európa megosztottságát jellemzi, hogy míg a mostani Németország "a 20. század költőfejedelmeként" (Dichterfürst des 20. József Attila szobra , Szeged. Jahrhunderts) ünnepli Thomas Mannt, addig a hivatalos Magyarország elmozdítja saját költőfejedelmének szobrát. Sem Thomas Mann (akinek alkotóművészetét Réthelyi miniszter "homoszexualitása ellenére" is hajlandó értékelni), sem József Attila nem népszerű nálunk mostanság a hatalom szemében, "s mi borzadozva kérdezzük, mi lesz még, / honnan uszulnak ránk uj ordas eszmék, / fő-e uj méreg, mely közénk hatol" (Thomas Mann üdvözlése).
Andrássy Gyula szobrát eddigre rég beolvasztották: két éve ott rejtezett már a Liget-széli Sztálin-monstrumban. "Nagy" József Attila-szobor állítása ezután úgy negyedszázadon át nem került szóba a fővárosban. Legközelebb alighanem a születés 75. évfordulója tette sürgetővé a megemlékezést: ez 1980-ban érkezett el, igaz, április 11-et lekésték az avatással. December 23-án adott csak hírt arról a Népszabadság, hogy előző nap (egy szomorkás hétfőn) "felavatták József Attila szobrát – Marton László Munkácsy-díjas, kiváló művész alkotását – az Országház déli kapuja előtti parkban". Hegedűs D. József attila szobor budapest. Géza elszavalta A Dunánált, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke ünnepi beszédet mondott, Aczél György pedig koszorúzott. "Egy közismert József Attila-fényképet bronzba öntöttek, kőre raktak, s a bronzfigura ül a közhelyek áradatában" – írta a következő nyáron Rózsa Gyula a Kritika című folyóiratban, egyúttal "a mindenkori köztéri kompromisszum emlékművének" nevezve a romantikus felütésű (hangnemében, tegyük hozzá, a korzó Kiskirálylányát megelőlegező) portrét.
Dúlnak az indulatok, nagy a zűrzavar a Kossuth téri József Attila-szobor tervbe vett eltávolítása körül. A költő alakja - mint már annyiszor a múltban - ismét pártcsaták kereszttüzében áll. Egyre zajosabban védi őt a baloldal, miközben az olykor bizonytalankodó jobboldali döntéshozókban lassan megszilárdul a meggyőződés, hogy az alkotást "mozgatni kell". Végső soron mi a baja a hatalomnak József Attilával? József attila szobor nagyvárad. Értékeit Réthelyi Miklós csúcsminiszter is elismerte, amikor úgy fogalmazott, hogy "benne marad a kánonban... kommunista párttagsága ellenére". Vitákon felül álló költői nagysága, az irodalmi kánonban betöltött szerepe azonban talán mégsem elegendő ahhoz, hogy helye legyen a parlament körül kialakítandó kultikus nemzeti térben. Vajon miért? Pontosan nem tudhatjuk. Az okok egyszerű logikai láncolata alighanem a következő: József Attila kommunista volt, ebből következően nyilvánvalóan ateista is. A kommunizmus és az ateizmus idegen a keresztény-nemzeti alapértékektől, annak ellenére, hogy az alaptörvény szerint büszkéknek kell lennünk "a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira".
Bánki József könyvében nem kerül túlsúlyba a humor, nagyon jó az arány a "dumák" és a fajsúlyos szövegek között. És még valami: noha terjedelmi okból nincs hely a fradisták életútjának ismertetésére, a szerző néhány találó és kiváló mondata telitalálat jellemzésül. 1989: Bánki József a 2–0-s FTC-sikerrel záruló Újpest elleni, Üllői úti rangadón (Fotó: MTI/Honéczy Barnabás) Régóta ismerjük egymást Bánki Dodival – igen, Dodival, mert Józsefnek az sem szólítja, aki nem fradista. Először csak én ismertem őt, hiszen például cirka húsz méterről hatalmas gólt lőtt 1985 augusztusában Mészáros Bubunak telt ház előtt a Győr–Ferencváros bajnokin, amelyet a fővárosiak az ő bombájának is köszönhetően 5–4-re megnyertek. József attila szobor parlament. Egyébként Dodó úgy került a kezdők közé, hogy Strausz László nem léphetett pályára, mivel kék könyvébe nem pecsételték be, hogy már nem a Vác, hanem az FTC futballistája... Ahogyan a Népsport fogalmazott, Bánki József élt a lehetőséggel. Ő 8-ast kapott, a mérkőzést pedig ötcsillagosra értékelte az NS.
A hazai sportmúlt meseköltője – Syposs Zoltán könyve ma is igazodási pont Futballtörténelem, javított változat – könyv a világfutball nagy lemaradóiról Aztán az élet a pályán kívül összehozott minket, Dodi – a Fradi futballévszázad szerint 272 zöld-fehérben lejátszott mérkőzést felölelő – pályafutása lezárása után újságírásra adta a fejét, így a kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején együtt dolgoztunk a Népszava sportrovatában és a Sztársportban, mindkettőnek a korábbi öttusázó, a Nemzeti Sport-csoport jelenlegi operatív igazgatója, Buzgó József volt a vezetője. Talán mondanom sem kell, mentek a dumák, s aki nem tudná, a sportolói szövegelés roppant szellemes. Nos, ebben Buzgó és Bánki is otthon volt (van), adtak egymásnak és másnak is rendesen. József Attila-szobor (Makó) – Wikipédia. Élesen, de nem sértőn. Nálam Dodi anno a penge futballisták közé tartozott, Buzgó persze mindig mondta: "Ugyan már! Hát pipiskedve futott, mintha magas sarkú cipőben lépdelt volna...! " Ezen aztán jót nevettünk. Más kérdés, hogy ez a történet a könyvben máshoz fűződik, s kicsit erősebb megfogalmazásban... A napjainkban már a Zöld és fehér magazin alapító főszerkesztőjeként dolgozó Bánkiról edzője, Dalnoki Jenő egy FTC–Pécs mérkőzés előtt a kivonulásnál a Springer-szobor lábánál, megszokott pipájával a szájában csak úgy mellékesen, de jól hallhatóan dünnyögte a játékvezető felé: "Bíró úr!