Elérhető nálunk: és formátumban Árakkal kapcsolatos információk: Eredeti ár: kedvezmény nélküli könyvesbolti ár Online ár: az internetes rendelésekre érvényes ár Előrendelői ár: a megjelenéshez kapcsolódó, előrendelőknek járó kedvezményes ár A Föld teljes lakossága tisztában van vele, hogy az idegenek hajói úton vannak a naprendszerünk felé. Négyszáz év múlva fognak megérkezni, és akkor elözönlik és leigázzák a bolygónkat. Cixin liu a sötét ergo proxy. Az idegenek földi segítőit már sikerült legyőzni, de itt vannak közöttük a sophonok. Cixin Liu Cixin Liu Hugo-díjas és kilencszeres Galaxy-díjas szerző, 1963-ban született Yangquanban. Első novelláskötete 1998-ban, első regénye 2002-ben látott napvilágot. Negyedik, ötödik és hatodik regénye együtt adja ki a Háromtest-trilógiát, amely az egész világon nagy sikert aratott. Mielőtt főállású író lett, mérnökként és számítástechnikusként dolgozott.
Mivel a földönkívüliek gondolatainkat egyszerűen képtelenek kifürkészni, ezért a tervekről kizárólag hőseink tudhatnak, kivitelezésükhöz ugyanakkor biztosítják a szükséges anyagi támogatást. Vajon ki jelenti a legnagyobb fenyegetést ellenségeinkre? Egyikük garantáltan, hiszen szívesen látnák a fejét ezüsttálcán… Rejtélyes objektum az űrből (Mateusz Ambrożewicz illusztrációja) A csaknem kétszázharminc oldalra rúgó első részben a cselekmény ólomlábakon vánszorog előre, azt követően viszont teljesen magával ragadhatja az olvasót az események sodrása. Az izgalmasabb epizódokat olyan jelenetek szakíthatják meg, melyek általában a jelenlegi állapotokat mutatják be, a társadalmat belülről szétfeszítő ellentéteket érzékeltetik vagy épp a karakterek hátterét részletezik. Ezek kétségtelenül érdekes adalékokkal szolgálhatnak a fiktív világhoz, ám ha többségüket törölték volna a végleges változatból, aligha lenne hiányérzetünk miattuk. Cixin liu a sötét erdő w. Sosem gondoltam volna korábban, hogy a "tudományos fantasztikum" és az "érzelmi hullámvasút" fogalmak együtt is előfordulhatnak, sőt, jól megférhetnek egymás szomszédságában, A sötét erdő mégis bebizonyította, mindez abszolút lehetséges.
Liu egy új szereplőt mutat be az olvasóknak, akinek a szemén keresztül ismerhetjük meg az eseményeket. Cheng Xin kínai rakétatudós élete az "időszámítás korában" kezdődik, azaz napjainktól indul a történet. Az író, kihasználva a hibernáció nyújtotta lehetőséget, Cheng Xint folyamatosan az események középpontjában tudja tartani, miközben az ismert időszakokban (az első két rész eseményei), illetve az eseménytelen, az alapkutatásokkal eltöltött években hibernálja, így korszakokat ível át ezzel a módszerrel. Olykor csak pár napra olvasztja ki hősnőnket, hogy ott legyen a sorsfordító események közepén, majd a döntést követően újra mély, álomtalan álomba hűtse. A trilógia harmadik kötete kicsit más stílusban íródott meg, mint az első kettő. Cixin Liu: A sötét erdő | könyv | bookline. Persze, itt is van egy szereplőnk, aki végig az események középpontjában áll, és döntései befolyásolják a két faj jövőjét. Mégis, úgy érzem, hogy Cheng Xint inkább csak bábu, akit az író ide-oda lökdös, miközben kifejti nézeteit és kísérletezik a fizika lehetőségeivel.
Egyszer egy jazz bárba vándorolt, ahol ott találkozott a szerelmével - Dana dobos, akit később feleségül vett. Egy idő után a párnak Aliki nevű fia volt, ami "hatalmas oroszlánt" jelent. "A sivatag virága" - olyan könyv, amely szinte őszinte és piercinges. Ez a történet egy erős nő kemény útjáról, aki boldogságot talált, de nem tudta meggyógyítani a mentális sebet. Később forgatták a "A sivatagvirág" című könyvet, hogy az emberek láthassák, mi történik egyes országokban, és harcolt vele.
2010. szeptember 20. 08:06 Életrajzi filmet készíteni az egyik legnehezebb a filmes szakmában, még ha sok esetben a leghálásabb is, főleg, ha a filmre vinni szándékozott személyek segíteni is tudnak az alkotói folyamatban. Jelen esetben pedig a női szabadság-mozgalmak egyik ikonikus alakja, Waris Dirie szolgáltatja a történeti alapot, személyes élettörténete a felemelkedés és a szabadságvágy példamutató keveréke. A kecskepásztorból lett szupermodell életútja azonban nem csupán a kitörés lehetőségét és sikerességét mutatja be, annál sajnálatosan sokkal kegyetlenebb apropója van az ő szerepvállalásának, melyet az ENSZ különleges nagyköveteként is folytat. A női körülmetélés, mely nem csak vallási, hanem tradicionális alapon is zajlik az afrikai, ázsiai, s most már a bevándorlásnak köszönhetően európai és amerikai régiókban, talán az egyik legbrutálisabb emberi beavatkozás a szexuális szabadság korlátozásában. Dirie azonos című önéletrajzi könyve alapján készült alkotást nem csak a moziba látogatóknak lenne érdemes megtekinte, társadalomismereti órákon is alkalmazható lenne, mint oktatási segédanyag.
A sivatagban könnyű eltévedni. Velem is ez történt. Igaz, nem a Szaharában, csak a pesti betonsivatagban, és nem is szomjazó vándorként, csak komolyzenész mivoltomban, de eltévedtem. Pontosabban betévedtem egy könnyűzenei próbára, ahol tíz embert láttam, akik körben ültek, örömzenéltek és távoli tájak hangjait szólaltatták meg. Koncertre készültek: a Fellegini KlezmerGipsy augusztus 29-én a Zsidó Nyári Fesztiválon játszik a Madách Színházban. The Desert Rose Project című műsoruk nem teljesen új: a 2006 decemberében az A38 hajón elhangzott produkciót bővítették ki. Mindezt hét nyelven és két kiváló vendégművész, Polnauer Flóra (ének) és Said Tichiti (ud, ütőhangszerek) segítségével fogják megvalósítani. - Miben különbözik ez az előadás az eddigi produkcióktól? - Az igazi értéke a mostani esténknek, hogy valóban multikulturális: a dalok arab, héber, spanyol, brazil, portugál, angol és olasz nyelven fognak megszólalni – mondta el Fellegi Balázs, az együttes vezetője. De nem csak e miatt sokszínű: maga az előadógárda is számos nemzet zenészeiből állt össze.
Barátnője megkérdi, mi az, hogy "megvágni" - és ekkor jön a sötét titok. A lánygyerekeket 3 éves korukban megcsonkítják, kivágják a genitáliáikat (nem részletezzük a kiskorú, gyengébb idegzetű olvasóink miatt), majd a nyílást összevarrják, hogy majd a férfi, akinek eladták, vághassa fel a nászéjszakán... Ez tényleges horror. Waris járásán gyerekkorától látszik, hogy furcsa, azt hittük, valami elcsúszott a csontozatában, például csípőficamos. De nem - minden lépés fájdalmat okoz neki gyerekkora óta. Ott van tehát két barátnő, és genitáliájukat mutatják a másiknak, hogy kiderüljön, Waris-t megcsonkították. A nap, ami megváltoztatta Waris életét - egy szörnyű nap volt, 3 éves korában. Eltelt 20 év, amikor a barátnője révén egyáltalán értesült arról, hogy mi történt vele. Ma is naponta 6000 kislánnyal teszik meg ezt a szörnyűséget - és nemcsak kelet-Afrikában, hanem az EU-ban is. Nagyszerű film, amely szerencsére csak másodsorban megrázó - és a horror csak másodpercekre tehető. Nem csak felnőtt nézőknek ajánljuk, éppenséggel a film megcélzott közönsége az érzékeny, empatikus tinédzserlányok közül kerül ki.
A női szerepek két végletet ábrázolnak, az erővel tisztaságra kényszerített afrikai és a szexuális szabadságát élő európai nő találkozása nem csak kettejük életében indít el pozitív folyamatokat, de a megtekintés után talán globálisabb szinten is. A rendező-forgatókönyvírónő, Sherry Horman ügyesen alkalmazza a női filmek kliséit, azonban ezek halmaza nála nem esik át a férfiakat esetlegesen kirekesztő stílusba. Remek arányérzékével nem csak embert farag a modern kori epikus nőalakból, de egy fájdalmas és visszafordíthatatlan tragédiát emel be úgy a köztudatba, hogy egy percre sem felejti el az élet örömét sugározni. Filmje azonban nem kerülheti el a hitelesség kérdését sem, a stilizálva ábrázolt körülmetélés, melyet Waris három évesen szenvedett el, megmutatja, min kell átesnie s megbirkóznia annak a rengeteg nőnek, aki ilyen tradíciókat ápoló környezetbe születik. A körülmetélés és az összevarrás révén uraiknak szülőanyaként funkcionáló és kiszolgáltatott nőkön kívül is szól az elnyomás, a fizikai és lelki terrortól szenvedő gyengébbik nemhez, bemutatva igazi erejüket.
Két főszereplőnk van; az egyik a hajdani szupermodell, a másik a női nemiszerv-csonkítás. Mivel az utóbbi az előbbivel, a szomáliai születésű Waris Dirie-vel, a kilencvenes évek kifutóinak egyik legnagyobb sztárjával esett meg, a nagyra törő játékfilmeseknek valami olyas formát kellett találniuk, ami nemcsak elbírja, de valahogy egységbe is forrasztja a fényes karriertörténetet és a barbár gyakorlat elleni felszólalást. Ms. Dirie önéletírásából kiindulva az alkotók egy egész és két félmunkát tettek le az asztalra. A kerek egész a szegény szomáliai lány felemelkedése, melyet körülbelül a Sztárom a párom modorában sikerült megoldani, olyannyira akkurátusan, hogy még Rhys Ifans szakasztott mása is előkerül, Hugh Grant bohókás húgocskájának szerepét pedig Mike Leigh felfedezettje, Sally Hawkins adja elő, a Londonban éhező hajléktalan szépség szobatársaként. Ehhez a kifacsart Notting Hill-performanszhoz jön két fél mű: az egyikben azt láthatjuk, hogy Afrika egy szép és brutális, brutális és színes, színes és vad, vad és szép (imádott-gyűlölt stb. )