A magyar líra a húszas-harmincas évek fordulóján. In: "de nem felelnek, úgy felelnek". Szerk. Kabdebó Lóránt, Kulcsár Szabó Ernő. Pécs: Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, 1992., 21–52. o. Törvény és szabály között. Az elbeszélés mint nyelvi-poétikai magatartás a harmincas évek regényeiben. In: "Szintézis nélküli évek". Nyelv, elbeszélés és világkép a harmincas évek epikájában. : Kabdebó Lóránt, Kulcsár Szabó Ernő. Pécs: Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, 1993., 37–81. o. Hogyan s mivégre tanulmányozzuk az irodalomértés hagyományát? (Az esztétikai hatásfunkciók és a történeti irodalom-értelmezés). In: Az irodalomértés horizontjai. Párbeszéd irodalomtudományunk modern hagyományával. Pécs: Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, 1995., 20–60. o. A fordítás "antihumanizmusa" mint az önmegértés új történeti alakzata. In: Alföld, 50. évf. 2. sz. (1999. február), 46–74. o. A szövegek ártatlansága (A [nemzeti] kánon és a modernség emlékezete). 12. december), 12. 67–81. o. [ [/ halott link] A vers hangja és tekintete.
Fehér M. István - Kulcsár Szabó Ernő szerk. : Hermeneutika, esztétika, irodalomelmélet (Osiris könyvtár - Irodalomelmélet, 2004) Kiss Andrea-Laura: A kimondhatóság tökéletességének határairól KISS ANDREA-LAURA Felhasznált irodalom Bacsó Béla: Retorika mint hermeneutika. Heidegger Arisztotelész-olvasatához. In uő: Kiállni a zavart. Kijárat Kiadó, Budapest, 2004, 63-78. o. Boehm, Gottfried: A kép hermeneutikájához. (Ford. Eifert Anna) Athenaeum, 1993/4. 87-111. 0. Cassirer, Ernst: A szimbolikus forma fogalma a szellemtudományok felépítésében. (Mezei György) Filozófiai figyelő, 1993. 203—224. o. de Man, Paul: A trópusok retorikája (Nietzsche). Vastyán Rita) Helikon, 1994/1-2. 36-47. o. Descartes, René: Szabályok az értelem vezetésére. Szemere Samu) In uő: Válogatott filozófiai művek. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980, 97-166. o. Fehér M. István: Filozófia és hermeneutika - tudomány és beszélgetés. In Útkereső értelmezések. (Szerk. Susszer Zoltán László) L'Harmattan Kiadó, 2004, 9-29. István: Hermeneutikai tanulmányok.
A humán jelenlét felfüggesztése a kései József Attila költészetében. In: Vigilia. 71. (2006) 1., 37–45. o. ] [ halott link] A "szerelmi" líra vége. (1931: Szabó Lőrinc: Semmiért Egészen). In: A magyar irodalom történetei III. kötet. 1920-tól napjainkig. : Szegedy-Maszák Mihály, Veres András. Budapest: Gondolat, 2007., 174–189. Elektronikus változat: Villanyspenót A kultúra és tudománya című előadás videófelvétele. Az előadás elhangzott: ELTE. Gólyavári Esték (új sorozat). Gólyavári Esték III. 2010. február 24-én. [1] [1] [1] Források A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 757. o. MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 644. old., ISSN 1787-288X Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján Szakmai életrajz az ELTE honlapján A hermeneutika vonzásában. Kulcsár Szabó Ernő 60. születésnapjára; szerk. Bónus Tibor et al. ; Ráció, Bp., 2010 Hatástörténések. Tanulmányok Kulcsár Szabó Ernő 70. ; Ráció, Bp., 2020 Jegyzetek ↑ Köszöntőt mond Dezső Tamás, az ELTE BTK dékánja, az előadót Margócsy István egyetemi docens méltatja.
1996-ban a Magyar Filológiai Társaság végrehajtó-bizottsági tagjává választották. 1989 és 1999 között a Literatura című irodalomtudományi szakfolyóirat felelős szerkesztője, 2000 és 2006 között pedig szerkesztőbizottságának elnöke volt. Ezenkívül berlini időszakában a Berliner Beiträge zur Hungarologie főszerkesztőjeként is dolgozott. 2007-ben az Irodalomtörténet főszerkesztője lett. Kiterjedt munkássága van a kortárs magyar irodalom kritikai feldolgozása tekintetében. Díjai, elismerései Alföld-díj (1978, 1992) Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1981) Kortárs-díj (1991) a Művészeti Alap irodalmi díja (1992) Széchenyi-díj (2012) Főbb publikációi A zavarba ejtő elbeszélés (1984) Műalkotás – szöveg – hatás (1986) A magyar irodalom története 1945–1991 (1993) Az új kritika dilemmái (1994) Történetiség – megértés – irodalom (1995) Esterházy Péter (1996) Beszédmód és horizont (1996) A megértés alakzatai (1998) Irodalom és hermeneutika; Akadémiai, Bp., 2000 Az elbeszélés módozatai. Narratíva és identitás; szerk.
Művei (12) Rendezze a listát: Cím Szerző Eladott darabszám Ár Kiadás éve E-könyv - Laikus olvasás?
Köszönöm. ) Kántor Zsolt
- A probiotikum adása mindenképpen hasznos lehet. Mint azt az előbb írtam, ez a szín függ az anya táplálkozásától is. Így a piros ételek (például cékla) fogyasztásakor, a baba széklete is piros, spenót, sóska evése után pedig akár méregzöld színű lehet. Ha véres-nyákos darabokat látsz benne, annak több oka is lehet. Anyatejes baba nincs széklet 1. Ha sebes a mellbimbód, akkor lehetséges, hogy onnan került a széklethez vér, aztán az is előfordulhat, hogy többet erőlködött a baba a szokásosnál, illetve nagyon ritkán fordulhat elő az is, hogy semmi egyéb okot nem találnak a vér megjelenésére. Ilyen eset már többször is előfordult a körzetemben és a gyermekorvos ez esetben legelőször is a tejtermékek fogyasztásának teljes mellőzését javasolta. A vér megjelenése fertőzésre is utalhat, ezért mindenképpen jelezd azt orvosodnak! Szaga: általában savanyú szagú, de hallottam már gyümölcs (egészen konkrétan barack) illatúról is. Állaga: kenőcsös, folyós, nyákos, néha a gázok miatt habos (ez főleg hallható, illetve ha pelus nélkül van a baba látható is lehet).
Fogzáskor általában a gyakoribb székletürítés jellemző (talán a fokozódó anyagcsere miatt, de ez nem bizonyított, viszont ez a több éves tapasztalat). Ez, a szinte hasmenéses jellegű széklet, általában a fog áttöréséig tart és sohasem bűzös, rossz szagú vagy véres. Széklet a hozzátáplálás idején és tápszeres babáknál Amikor a baba anyatejen kívül más ételeket, vagy anyatej hiányában tápszert kap, a széklet is megváltozik: Állaga: sűrűbb lesz (krémes, kenőcsös, esetleg összeálló kemény és bogyós) Gyakoriságára pedig jellemző lesz, hogy naponta 1-2-szer, esetleg kétnaponta egyszer várható a megfelelő produktum. Színe is változhat, általában sötétebbé válik és hát, az illata sem olyan kellemes már. Ekkor a baba étkezése határozza meg, befolyásolja azt, ami a pelusba kerül. Anyatejes babának 2 hete nincs széklete - Gyermekgyógyászati betegségek. A születés utáni órákban, napokban az újszülött úgynevezett magzatszurkot ürít ezután megváltozik a baba széklete, mégpedig attól függően, hogy mivel táplálja az édesanyja. Mitől függ a baba székletének színe, állaga, gyakorisága?