Operett Gála a Magyar Operett Napján A Budapesti Operettszínház nagyszabású, ünnepi gálája, 2013. október 24-én, a Magyar Operett Napján! Ünnepi hangulat, nagyszerű operett-dallamok, Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Johann Strauss, Ábrahám Pál, Huszka Jenő, Szirmai Albert, Johann Strauss legnépszerűbb melódiái... Mindez egyben a Budapesti Operettszínház látványos gálaműsora - természetesen a Nagymező utcai teátrum sztárszólistáival. Közreműködik: Kalocsai Zsuzsa, Fischl Mónika, Bordás Barbara, Vadász Dániel, Vadász Zsolt, Boncsér Gergey, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Kékkovács Mara, Peller Károly, Kerényi Miklós Máté, Szabó Dávid, valamint a Budapesti Operettszínház Zenekara. Rendező: KERO®
A rendezvény leírása OPERETT GÁLA A MAGYAR OPERETT NAPJA ALKALMÁBÓL Helyszín: FERTŐD KULTURÁLIS ÉS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT Időpont: 2019. október. 25. péntek 19:00 A népszerű sztárok közül fellép Kalocsai Zsuzsa Jászai Mari-díjas primadonna, Csere László Jászai Mari-díjas magyar színész. Láthatjuk majd Birinyi Mónikát, az Orfeum Vándorszínpad szubrettjét, aki bájával és csodás hangjával ellágyítja a közönség szívét. Színpadra lép Bálint Csaba is, aki magával ragadó tenorjával, vitathatatlan átéléssel kompenzál a női nemnek. Ö az, aki nemcsak aktív szereplője, hanem egyben az Orfeum Vándorszínpad megálmodója, 2008 óta alapítója a Magyarországon és külföldön is méltán elismert társulatnak. Jegyár: 3200 HUF
Budapesti Operettszínház 2002 óta Kálmán Imre születésnapján, október 24-én ünnepeljük A Magyar Operett Napját. Hagyomány immár, hogy ezen az estén színházunk nagyszabású gálaműsorral várja a nézőket, amelynek keretében az operett műfajhoz kapcsolódó elismeréseket is átadják több kategóriában. Kérdés esetén hívja a 06/1-3532172-es telefonszámot. A Budapesti Operettszínház fenntartója a Magyar Állam, irányító szerve az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)
Születésekor a nagyváros tömegszórakozását szolgálta, de a könnyed történetekkel gyakran társadalmi szatíra és gúnyos hang párosult. Ma van az magyar operett napja. A Budapesti Operettszínház és a Musica Hungarica Kiadó kezdeményezésére 2002 óta október 24-én, két zeneszerző Lehár Ferenc (1870-1948) halálának és Kálmán Imre (1882-1953) születésének évfordulóján ünneplik a magyar operettet a kulturális tárca védnökségével. Hagyomány immár, hogy a magyar operett estéjén adják át a Budapesti Operettszínház elismeréseit több kategóriában. Az operettben (a szó kis operát jelent) a párbeszédek énekszámokkal és táncbetétekkel váltakoznak, a műfaj sajátossága a dallamos, fülbemászó zene, a fordulatos történet, a látványos díszlet és jelmez. Születésekor a nagyváros tömegszórakozását szolgálta, de a könnyed történettel gyakran társadalmi szatíra és gúnyos hang párosult. Első igazi mestere a német születésű francia Jacques Offenbach, a "Champs-Élysées Mozartja" volt, akinek leghíresebb műveit – Orfeusz az alvilágban, Szép Heléna – sokszor állították színpadra itthon is.
Ráckeresztúr rehabilitációs intézet karaoke Igazgató úr helyesírása Káprázatos diótorta liszt nélkül Villámolvasás a gyakorlatban M3 okoskarkötő alkalmazás
Utca A festményt őrző épület ( Káptalan u. 5. ) Közigazgatási adatok Ország Magyarország Település Pécs Cím Káptalan u. Építési adatok Szobrász Schaár Erzsébet Készítés ideje 1974. (? ) Áthelyezések évei 1991. Felhasznált anyagok hungarocell, később gipsz Tulajdonos Janus Pannonius Múzeum Alapadatok Típus installáció Stílus modern Átmérője 24 m Elhelyezkedése Utca Pozíció Pécs térképén é. sz. 46° 04′ 42″, k. h. 18° 13′ 32″ Koordináták: é. 18° 13′ 32″ Az épület az udvar felől A Schaár Erzsébet: "Utca" Schaár Erzsébet szobrásznő utolsó, nagy alkotása, amely a pécsi Múzeumutcában (Káptalan u. ) tekinthető meg. Története [ szerkesztés] Az épületet Janáky István tervezte 1985–86-ban, posztmodern stílusban. 1991-ben helyezték el benne az alkotást, az először 1974-ben Székesfehérváron, majd '75-ben a svájci Luzernben kiállított – eredetileg és ideiglenesen hungarocellből készült – kompozíció időtállóbb anyagú rekonstrukcióját. Schaár Erzsébet művészetének eme összegzése tér és ember kapcsolatának, tér és idő korrelációjának szuggesztív megjelenítése, mely egyebek között neves magyar művészek portréit ( Szabó Lőrinc, Patkós Irma, Psota Irén), illetve környezeti alkotásokat (Kirakat, Tükörszoba) foglal magába, végleges változatában gipszből formázva.
– Források [ szerkesztés] Schaár Erzsébet: "Utca" a Janus Pannonius Múzeum oldalán Schaár Erzsébet: "Utca" a oldalán Schaár Erzsébet: "Utca" az oldalán
A negyvenes évek végén készült "Kint és bent" című reliefsorozatában előrevetiti új témáját, a térre és az emberre koncentrál. Ez ki is teljesedik a hatvanas években, kilép a portrészobrászatból. Figuráit térbe állítja, a kívül és a belül kerül témái középpontjába. Eltűnik az addig jellemző törékenység, finom szépség, a világvégi, magányra ítélt ember arcnélkülisége és ezt kifejező törékenység lép helyébe. Schaár Erzsébet kacsú, egyedül álló figurái és Alberto Giacometti alakjai közt szokás hasonlatosságot felfedezni, de ahogy Bakos Gábor is megjegyzi: míg Giacometti figuráinak végtagjai vonallá vékonyodnak, és egyvonalúságuk nem jelöl ki maguk között teret, addig Schaár alakjainak felületén látható a mintázó kéz lenyomata, "a szaggatott faktúra érzelmi vonást kölcsönöz az emberi karakterüket mindvégig megőrző alakoknak". Később a kompozíció elemeit körbezáró "átlényegített, belső szobrászi tér" válik a központi kifejező erővé. Az egyik legjellegzetesebb alakja ennek a korszaknak a Kóré (1966), ami a térbe nyúló és kapaszkodó alakjával uralja, beszippantja vagy inkább túlnövi a teret.
A székesfehérvári Csók István Múzeumban 1974-ben mutatták be 24 méteres "Utcát". Az életnagyságú alakokból és építményekből álló, monumentális együttes hungarocellből van megformálva, továbbá textilből, kócból, növényekből, tükörüvegből. Később bemutatták Luzernben, részleteit a Velencei Biennálén, majd Stockholmban, végül Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában. Később pécsi múzeum tulajdonába került. A törékeny műveket aztán gipsz és műanyag változatban készítették el. " Schaár Erzsébet az "Utca" együttesében zárt és nyitott tereket alakított szobrokká. Épületfalak, ajtók, ablakok idézik meg ember és környezet kapcsolatát. A szobor-utca kompozícióban az életnagyságú szoboralakok ugyanúgy viselkednek, mint a valóságban: kinéznek az ablakon, állnak a falaknál, de mozdulatlanul, időtlenül léteznek ebben a térben. A szemlélő azt érezheti, hogy nagyon régen, már a múltban is ott voltak, és a jövőben is ott lesznek. Ők a múló időben állandósult lények, az ember-tér-idő egymásra utalt, kikerülhetetlen összetartozásának művészi megjelenítői. "