A csütörtöki lapszámban megjelenő interjúban az elnök kifejtette: az új intézet az egyetemek és az üzleti szféra elfekvő tanulmányait kutatná és vinné tőzsdére. Rámutatott, hogy csak a magyar felsőoktatásban és a vállalkozói szférában sok olyan tanulmányt lehet fellelni,... A szerzői jogokról tanácskoztak a Budapesti Könyvfesztiválon "A szerzői jogokról és érvényesítésükről, az e-könyvek adta lehetőségekről, a illegális letöltésekről és például az úgynevezett árva művek felhasználási jogairól tartanak egész napos tanácskozást a szerzői jogok világnapja alkalmából a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. "Egyszerre változik minden, amit a Gutenberg-galaxisban megszoktunk" - indokolta Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke, miért fontos, hogy a könyves seregszemlén a szerzői jogokról és azok érvényesítéséről kiemelten beszéljenek. "Ezek a változások gyökeresek, morális és gazdasági típusú megpróbáltatásokat jelentenek" - mutatott rá. A három kerekasztal-beszélgetésnek nem... Részletek
Az SZTNH-t a Kormány irányítja, a hivatal felett a törvényben meghatározott felügyeletet a jogszabályokban kijelölt, az innovációért és technológiáért felelős miniszter látja el. A hivatal működésének költségeit saját bevételeiből fedezi. A törvényi előírások szerint az SZTNH elnökét a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A hivatal fontos feladatának tartja a nagyközönség tájékoztatását a szellemi tulajdonról és annak védelméről - ennek érdekében működteti a szellemi tulajdon védelme honlapot. [1] A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jogállására, gazdálkodására, feladat- és hatáskörére vonatkozó részletes szabályokat a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt. ) XIV/C. fejezetének 115/D-115/L §-ai, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv. ) tartalmazza.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa (rövidítve: SzTNT) 2011. január 1-jétől a Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács utódja; egy szakmai tanácsadó, véleményező szerv, amely segíti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökét bizonyos, a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényben [1] meghatározott feladatai ellátásában. A Tanács a Hivatal elnökének felkérésére véleményezi a szellemi tulajdon védelmére irányuló átfogó intézkedések (programok, stratégiai elképzelések, hazai és közösségi jogszabályok, nemzetközi szerződések) tervezetét. A Tanács részt vesz a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos nemzeti stratégia kidolgozásában, valamint figyelemmel kíséri és előmozdítja annak végrehajtását. A Tanácsról e törvény 115/F. §-a rendelkezik. A Tanács a Hivatal elnöke által jóváhagyott ügyrend szerint működik. [2] Története [ szerkesztés] A Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanácsot eredetileg a 86/2000. (VI. 15. ) Korm. rendelet [3] hozta létre, Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Tanács néven.
A munkahelyemen felmondást nyújtottam be. Kértem, hogy a munkaviszonyomat a hónap végével közös megegyezéssel szüntessük meg. Kérésemet megindokolva elutasították. Közölték, hogy ragaszkodnak a felmondási idő letöltéséhez. Utaltak arra is, hogy amennyiben a felmondási időt nem töltöm le, úgy a munkaviszonyomat az utolsó munkában töltött napon a Munka Törvénykönyve alapján munkáltatói rendkívüli felmondással megszüntetik. Tájékoztattak arról, hogy a levelük kézhezvételétől számolva 15 napon belül írásban egyeztetést kezdeményezhetek a munkáltatómnál. Egyeztetés lehetőségével sajnos nem éltem. A meghatározott felmondási időt nem tudtam ledolgozni, mert az új munkáltatom nem várt volna annyi ideig. Így a munkaviszonyom munkáltatói rendkívüli felmondással szűnt meg. A felmondás indokolásának követelményei - Adó Online. A fent leírtakat figyelembe véve jár-e végkielégítés? Ha igen hogyan kezdeményezhetem? A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése - amint az elnevezéséből is kiderül - mindkét fél, tehát a munkáltató és a munkavállaló egyező akaratát feltételezi.
Ebben az utóbbi esetben a munkavállaló jogosult vagy 12 havi, vagy ha a határozott idejű munkaviszonyából kevesebb mint egy év volt hátra, akkor a hátralévő időre járó díjra. Munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel A munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetése esetén, a jogszabályi előírások betartása mellett, a felek szabadon megállapodhatnak a felmondás feltételeiről. Rendes felmondási idő víruskeresõ szkenner adware. Egyik fél sem kötelezhető arra, hogy a munkaviszonyt akarata ellenére közös megegyezéssel szüntesse meg. Az erre vonatkozó megállapodás hiányában a munkavállalót nem illetik meg a felmondás esetére előírt járandóságok, de közös megegyezéssel való felmondás esetében lehetőség van a munkaviszony megszűnése időpontjának meghatározására, végkielégítés fizetésére és a munkavállaló munkavégzés alóli felmentésére is.
Ugyanígy más a helyzet akkor is, ha a munkáltató például határozott idejű szerződéssel dolgozik - lásd fentebb! A felmondási idő kijátszása Elől járóban csak annyit, hogy a felmondási időt a Munka Törvénykönyve szerint nem lehet kijátszani, a feleknek érdemes az egyezségre törekedni. A felmondási idő a felmondás közlését követő napon kezdődik, naptári napban van megállapítva, tehát abba nem csak a munkanapok számítanak bele. Munkáltató általi rendes felmondás: így szabályos - Üzletem. Sőt, akkor sem hosszabbodik meg a felmondási idő, ha annak tartama alatt a munkavállaló valamilyen okból nem tud munkát végezni (pl. keresőképtelen beteg). E 30 nap letöltése után a munkavállaló tehát szabadulhat a munkaviszonyból. Igen ám, de betegkártyával nem érdemes játszani, ugyanis a munkáltatónak jogában áll felülvizsgáltatnia a munkavállalója keresőképtelenségét. Ezért például ha valaki már rögtön egy új munkahelyen kezdene el dolgozni úgy, hogy közben még egy felmondási időt tölt betegszabin, azt kiderülhet. Igaz, a keresőképtelenséget munkakörönként kell elbírálni, így elképzelhető, hogy az egyik munkaviszonyban keresőképtelen, míg a másikban nem, ez meglehetőségen ritka eset.
Ez ugyanúgy munkaidőn kívüli pihenőidőnek minősül, mint a két napi munkavégzés közötti kötelező pihenőidő. A munkáltatónak az alábbi pihenőidőket kell biztosítani munkaközi szünet, legalább 20 perc, napi pihenőidő, legalább 11 óra, heti pihenőidő, 2 nap, munkaszüneti nap. Ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére - a munkavégzés megszakításával - legalább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani.