Federico Grarcía Lorca: Bernarda Alba háza – asszonyok drámája, Spanyolország falvaiban (1939 nyarán) – Federico Garcia Lorca drámája a spanyol falvak színterében boncolgatja jelen korunknak is aktuális kérdéseit, a feminizmust, a társadalmi, családi konvencióknak való megfelelés nehézségeit, a kiútkeresést. Mit tehet egy nő, akinek özvegyként kell összetartania egy családot? Mit tehetnek azok a nők, akik sosem lehetnek boldogok? Szembeszállhatnak-e a hagyományokkal és az elvárásokkal a saját boldogságuk érdekében? Szereplők: Bernarda: Gárdián Edit Poncia: Üllei Kovács Gizella Anna Angustias: Kiss Szimonetta Martirio: Csíkos Mariann Magdalena: Jónás Anna Amelia: Hegedűs Veronika Adela: Rupáner Ágnes María Josefa: Remzső Andrea Prudencia: Majoros Ildikó Szolgálólány: Ignéczi Dóra Fény és hang: Birkás Tibor Plakát: Kovács Zoltán Frigyes Fricigraphy Zenei vezető: Hajdú Róbert Asszisztens: Üllei Kovács Gizella Anna és Remzső Andrea Rendezte: Horváth István
Federico Garcia Lorca utolsó és talán legjobb drámája a Bernarda Alba háza. Az Andalúziában játszódó történetet átszövi a spanyolos temperamentum. Szenvedély, tűz, féltékenység, gyász és magány. Női sorsok és döntések a tébolyultság határán. Bernarda Alba háza kritika. A dráma Andalúziában, egy kis faluban játszódik. Főalakja Bernarda Alba (Papadimitriu Athina), özvegyen maradt, gazdag parasztasszony. Öt lányát valóságos zsarnokságban tartja, elzárja őket a világtól. Bezártságukat növeli a spanyol népnél általános nyolcesztendős gyász, amely Bernarda családjában az apa halálakor veszi kezdetét. Az élet, a valóság, csupán a rácsos ablakokon keresztül jut be a nyomasztó falak közé. A szerelem, az élet utáni vágy szembeállítja a négy lányt az ötödikkel, Angustiasszal (Nagyváradi Erzsébet); menyasszonysága gyűlöletet ébreszt a testvérekben. A két öregebb lány, Magdalena (Szitás Barbara) és Amelia (Marjai Virág) lázadása nem lépi túl a belső gyötrődés keretit, de Martirio (Nagy Enikő) és Adela (Trokán Anna), a két fiatalabb, beleszeret Angustias vőlegényébe.
Bernarda Alba házából csak holtan, vagy tébolyultan lehet szabadulni. A másfél órás darab alatt hét különböző női sors bontakozik ki a szemünk előtt. A kegyetlen özvegy, Bernarda talán fájdalmát vagy gyengeségét próbálja palástolni gyakran tettlegességig fajuló megnyilvánulásaival. Minden erejével azon van, hogy gyászát az egész család átélje és a hagyományokhoz híven bezárva éljenek a magányos ház rideg falai között. Papadimitriu Athina rémisztően hiteles ebben a szerepben, már az első tekintetével jelzi a nézők felé: itt nincs kegyelem senkinek sem. A legkisebb gyermekét, a lázadó Adelát saját lánya, Trokán Anna játssza szintén fenomenálisan. A többi Alba lány, Nagyváradi Erzsébet, Szitás Barbara, Marjai Virág és Nagy Enikő is jól hozza a szerepét, mégis a Ponciát alakító Perjési Hildát emelném még ki a színészek közül. Az ő alakításában volt egy kis játékosság, miközben karaktere érezhetően nehéz terhet visel. Ő ismeri a legjobban a lányokat, a kis titkaikat és ő hozza a külvilág híreit a gyászos halálkatlanba.
A lecsupaszított színpadon öt ablakkerettel jelzett bezárt sors. Öt cellaágy jelzi azt a szikárságot és fegyelmet, amelyben Bernarda lányai mint kalitkába zárt szabadulni vágyó madarak vergődnek. Az érthetőségig lecsupaszított szöveg lehetőséget ad, arra, hogy a színészek a metakommunikáció eszközeivel fejezzék ki a Lorca által megálmodott duende-t. A szenvedély és az ezáltal felszabadított erő lehetővé teszi, hogy a néző olyan lelki állapotba kerüljön, mintha szereplője lenne a Lorca-i drámának, így bizonyos értelemben tettese is az elkerülhetetlen tragédiának. A zene fontos hangulat és kontaktteremtő az alkotók és a befogadók között. Segítségével fokozható a már-már végletekig lelassított feszültség, melyet expresszív tematikus mozgással teszünk még erősebbé. A végére már csak ez a felismerés marad a nézőnek: milyen szerencse, hogy "csak színház volt az egész". /Csurulya Csongor/ A García Lorca-interpretációk kulcsa egy olyan különleges atmoszféra megteremtése, mely minden pillanatban magában hordozza a tragédia lehetőségét, s amely megérezteti egy sajátos törvények szerint létező világ működését.
Főoldal Sport Tizenhét évvel ezelőtt játszottak utoljára világbajnoki döntőt, akkor is az Egyesült Államok csapata ellen. A szombat esti döntőben 9:7-es eredménnyel a dobogó második fokát szerezte meg a magyar női vízilabda-válogatott. Az Egyesült Államok csapata így megőrizte címvédő posztját, azaz sorozatában negyedszer lettek vébé győztesek. A magyar válogatott 2013-as barcelonai bronzérem után lett újra dobogós világbajnokságon. Magyar Vizilabda Története. Legutóbb 2005-ben Montrealban játszottak vb-döntőt, akkor Faragó Tamás irányításával a gárda éppen az aktuális címvédő amerikai csapatot győzte le hosszabbítás után, megszerezve ezzel története második vb-aranyát. A magyar női vízilabda-válogatott a hollandok legyőzésével jutott be a világbajnokság fináléjába. A csütörtök esti elődöntőben 13-12-re győzték le a holland csapatot. Maradjanak velünk! Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem.
2022. 07. 07. 15 perc Az első Magyarországon végzett szervátültetés története.
A január 18-i adás tartalmából. Egy sport, amiben világraszóló sikereket értünk és érünk el a mai napig. A férfi vízilabda válogatott kilencszeres olimpiai bajnok, háromszoros világbajnok és tizenháromszoros Európa-bajnok, ezzel a világ legsikeresebb vízilabda-válogatottjának mondhatja magát. Ebben a Ridikülben a sportág múltjának és jelenének legnagyobbjaival ismerhetjük meg közelebbről a vízilabdát. Vendégeink mesélnek nekünk arról, hogy ők mikor és miért választották ezt a sportágat, megismerhetjük az ő pályafutásukat közelebbről és kiderül az is mennyi mindent kaptak a sporttól. Itt lesz velünk: Kiss Gergely és Biros Péter háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázók, Märcz Tamás, olimpiai bajnok vízilabdázó, a férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya és az urakhoz csatlakozik meglepetés-hölgyvendégünk is. Ridikül – Duna – január 18., kedd, 17:05 A műsorszám megtekintése 12 éven aluliak számára nem ajánlott. Feliratozva a teletext 333. oldalán. Magyar elsők, Az első magyar szervátültetés | MédiaKlikk. Tovább a műsoroldalra >>>
Musselmant nem lehet tartani, újra eredményes volt, a 12. percben 3-2 oda. Emberelőnyben Keszthelyi próbálkozott kétszer is, sikertelenül. A csapatkapitány a másik kapunál nagy blokkot mutatott be. Rybanska talált be, de már belefújtak - így újabb fórban támadhattak a mieink, és Gurisatti szépen lőtte ki a rövid sarkot, ismét egyenlítve (3-3). Amerikai kapufa után a vezetésért támadhattak a mieink, és bár Rybanska megkapta a labdát, nem hagyták lőni - a birkózásért végül a magyar állították ki. Az ellenfél nem tudott élni a lehetőséggel, Magyari védett megint. A magyar támadás nem jutott el lövésig, de a másik oldalon ismét remekül működött a védekezés, az amerikai csapatot sikerült lefékezni. A magyar vízilabda története | Ridikül. Garda lövése fölé száll, a negyed utolsó percében pedig emberelőnybe kerültek a vendégek, és Steffens közelről be is húzta a bejátszást (3-4). Musselman a végén még egy ejtéssel próbálkozott, de Magyari leszedte a labdát. 3. negyed Vályi el tudta hozni a labdát ismét. A magyarok megint emberelőnybe kerültek a harmad elején, de ezúttal is Johnson a végállomás.
Az USA viszont növelni tudta az előnyt, Neushul talált be középről (3-5). Nem sikerült válaszolni fórból, Szilágyi lövését védte a kapus. Szerencsére a magyar kapuban is jönnek a bravúrok, Magyari egymás után kétszer védett nagyot, a másodikat emberhátrányban. Musselman kapott büntetést, Bíró Attila pedig rögtön időt kért. A figura pedig tökéletesen működött gyakorlatban is, Gurisatti bombázott a kapuba (4-5). Már úgy tűnt, a másik kapunál sikerült megszerezni a labdát, de Rybanskát látták szabálytalannak. Az ötöst Musselman lőtte be biztosan, a magyar center pedig végleg kiállt harmadik hibája után (4-6). Három magyar akció ért véget egymás után gól nélkül, a távoli kísérletek viszonylag könnyedén hatástalanították, az ellenfél pedig Neushul találatával növelte az előnyét, Magyari kezéről pattant be a labda (4-7). Emberelőnyben Szilágyi lövését blokkolták, majd Vályi a kapufát találta el a negyed utolsó percében, így nem csökkent a hátrány. Magyar vizilabda története videa. 4. negyed Az utolsó nyolc perc első védése Magyar Aldáé.
A III. kerületi csapat játéka rengeteget fejlődött módszereivel és feljött a bajnoki rivális MTK és FTC mellé. Komjádi Béla irányításával három bajnoki címet szerzett az óbudai pólócsapat (1923, 1924, 1928). Emellett kilenc bajnoki ezüst- és öt bronzérem fűződik a TVE csapatának nevéhez. Komjádi Béla 1926-ban átvette a magyar válogatott irányítását is, amellyel 1932-ben – Los Angelesben – olimpiai aranyérmet szerzett. Az óbudai pólósok közül többen játszottak a válogatottban, szinte ők alkották a csapat gerincét (pl: a két Homonnai, Keserű, Vértessy). Feltétlenül jegyezzük meg, hogy a másik óbudai sportklubnak, az OTE-nek is volt pólócsapata, amely leginkább a másodosztályban szerepelt. Komjádi távozása klubtól és korai halála nem vetette vissza a III. TVE csapatát, egészen a II. Magyar vizilabda története film. világháborúig meghatározó alakulata maradt a bajnokságnak. A kerület meccseit – saját uszoda hiányában – a régi Császár uszodában játszotta, de pár bemutatómeccsre az Árpád Strandfürdőben is sor került Csillaghegyen.